VERSO 12
12. VERS
Texto
Szöveg
jñānād dhyānaṁ viśiṣyate
dhyānāt karma-phala-tyāgas
tyāgāc chāntir anantaram
jñānād dhyānaṁ viśiṣyate
dhyānāt karma-phala-tyāgas
tyāgāc chāntir anantaram
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
śreyaḥ — melhor; hi — decerto; jñānam — conhecimento; abhyāsāt — do que prática; jñānāt — do que conhecimento; dhyānam — meditação; viśiṣyate — é considerada melhor; dhyānāt — do que meditação; karma-phala-tyāgaḥ — renúncia aos resultados da ação fruitiva; tyāgāt — através de tal renúncia; śāntiḥ — paz; anantaram — depois disso.
śreyaḥ – jobb; hi – bizony; jñānam – a tudás; abhyāsāt – a gyakorlásnál; jñānāt – a tudásnál; dhyānam – a meditáció; viśiṣyate – jobbnak számít; dhyānāt – a meditációnál; karma-phala-tyāgaḥ – a gyümölcsöző munka eredményeiről való lemondás; tyāgāt – az ilyen lemondás által; śāntiḥ – béke; anantaram – azután.
Tradução
Fordítás
Se você não pode adotar esta prática, então, ocupe-se no cultivo de conhecimento. Entretanto, melhor do que o conhecimento é a meditação, e melhor do que a meditação é a renúncia aos frutos da ação, pois, com esta renúncia, pode-se alcançar paz de espírito.
Ha ezt sem tudod megtenni, akkor fogj a tudás művelésébe! A meditáció azonban jobb a tudásnál, a meditációnál pedig a munka gyümölcseiről való lemondás, mert az ilyen lemondás hatására az ember elméjét béke árasztja el.
Comentário
Magyarázat
SIGNIFICADO Como foi mencionado nos versos precedentes, há duas espécies de serviço devocional: o caminho dos princípios reguladores e o caminho de pleno apego amoroso à Suprema Personalidade de Deus. Para quem não é deveras capaz de seguir os princípios da consciência de Kṛṣṇa, é melhor cultivar conhecimento, porque, pelo conhecimento, ele pode chegar a compreender sua verdadeira posição. Aos poucos, o conhecimento propiciará a prática da meditação. Pela meditação, ele pode ser capaz de compreender a Suprema Personalidade de Deus através de um processo gradual. Há processos pelos quais o transcendentalista é levado a entender que ele mesmo é o Supremo, e esta espécie de meditação é preferida se ele é incapaz de ocupar-se em serviço devocional. Se alguém não é capaz de praticar essa meditação, então, como consta na literatura védica, há deveres prescritos para os brāhmaṇas, kṣatriyas, vaiśyas e śūdras, que encontramos no último capítulo do Bhagavad-gītā. Mas em todos os casos, deve-se abandonar o resultado ou frutos do trabalho; isto é o mesmo que empregar o resultado do karma numa boa causa.
Ahogyan az előző versekben olvashattuk, kétféle odaadó szolgálat létezik: a szabályozó elvek betartása, valamint a teljes vonzódás és szeretet az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt. Akik valóban képtelenek követni a Kṛṣṇa-tudat elveit, azok számára jobb a tudás művelése, mert ennek segítségével az ember megértheti valódi helyzetét. A tudás fokozatosan elvezet a meditálásig, mely által lassanként megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Vannak olyan folyamatok, amelyeket végezve az ember arra a következtetésre jut, hogy ő a Legfelsőbb. Ezeket azok választják előszeretettel, akik nem tudnak odaadó szolgálatot végezni. Ha valaki még így sem tud meditálni, akkor végezze a védikus írásokban a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák vagy śūdrák számára előírt kötelességeket, melyekről a Bhagavad-gītā utolsó fejezetében olvashatunk. Minden esetben le kell azonban mondania munkája gyümölcseiről, azaz karmája eredményét valami jó célra kell áldoznia.
Em resumo, há dois processos para alcançar a meta mais elevada, que é a Suprema Personalidade de Deus: um processo é através do desenvolvimento gradual, e o outro é direto. O serviço devocional em consciência de Kṛṣṇa é o método direto, e o outro método envolve a renúncia aos frutos das próprias atividades. Daí, então, pode-se chegar ao conhecimento, depois, à meditação, à compreensão da Superalma, e então, atingir a Suprema Personalidade de Deus. Pode-se adotar o processo gradativo ou o caminho direto. O processo direto não é possível para todos; por isso, o processo indireto também é bom. No entanto, deve-se entender que o processo indireto não é recomendado a Arjuna, porque ele já está no nível de serviço devocional amoroso ao Senhor Supremo. Este processo é para os que não estão neste nível, eles devem seguir gradualmente o processo de renúncia, conhecimento, meditação e compreensão acerca da Superalma e do Brahman. Mas, quanto ao Bhagavad-gītā, enfatiza-se o método direto. Todos são aconselhados a adotar o método direto e render- se à Suprema Personalidade de Deus, Kṛṣṇa.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége – a legfelsőbb cél – eléréséhez két út vezet: a fokozatos fejlődés és a közvetlen folyamat. A Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat a közvetlen út, míg a tettek gyümölcséről való lemondás fokozatos fejlődést jelent. Ezután juthat el az ember a tudás, majd a meditáció, azután a Felsőlélek megismerése szintjére, végül pedig felemelkedhet az Istenség Legfelsőbb Személyisége síkjára. Az ember tehát a közvetlen vagy a fokozatos folyamatot egyaránt választhatja, s az utóbbi szintén jó, hiszen a közvetlen módszer gyakorlása nem mindenki számára lehetséges. Meg kell azonban értenünk, hogy Arjunának azért nem javasolja Kṛṣṇa a közvetett folyamatot, mert ő már a Legfelsőbb Úr szeretetteljes odaadó szolgálatának szintjén áll. Ez azoknak való, akik még nem jutottak el eddig: nekik lépésről lépésre ajánlatos haladniuk a lemondás, a tudás, a meditáció, valamint a Brahman- és a Felsőlélek-tudatosság elsajátítása útján. A Bhagavad-gītā azonban a közvetlen folyamatra helyezi a hangsúlyt, s mindenkinek azt tanácsolja, hogy lásson hozzá, és hódoljon meg Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtt.