VERSO 51
51. VERS
Texto
Szöveg
dṛṣṭvedaṁ mānuṣaṁ rūpaṁ
tava saumyaṁ janārdana
idānīm asmi saṁvṛttaḥ
sa-cetāḥ prakṛtiṁ gataḥ
dṛṣṭvedaṁ mānuṣaṁ rūpaṁ
tava saumyaṁ janārdana
idānīm asmi saṁvṛttaḥ
sa-cetāḥ prakṛtiṁ gataḥ
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
arjunaḥ uvāca — Arjuna disse; dṛṣṭvā — vendo; idam — esta; mānuṣam — humana; rūpam — forma; tava — Sua; saumyam — muito bela; janārdana — ó castigador dos inimigos; idānīm — agora; asmi — estou; saṁvṛttaḥ — estabelecido; sa-cetāḥ — em minha consciência; prakṛtim — à minha própria natureza; gataḥ — retornei.
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; dṛṣṭvā – látván; idam – ezt; mānuṣam – emberi; rūpam – formát; tava – Tiédet; saumyam – nagyon gyönyörűt; janārdana – ó, ellenség fenyítője; idānīm – most; asmi – vagyok; saṁvṛttaḥ – helyreállt; sa-cetāḥ – tudatú; prakṛtim – saját természetemhez; gataḥ – visszatért.
Tradução
Fordítás
Ao ver Kṛṣṇa em Sua forma original, Arjuna, então, disse: Ó Janārdana, agora que vejo esta forma aparentemente humana, de uma beleza sem par, minha mente está tranqüila e reassumi minha natureza original.
Amikor Arjuna megpillantotta Kṛṣṇát eredeti formájában, így szólt: Ó, Janārdana! Emberhez hasonló, gyönyörű formád láttán elmém megnyugodott, s lelkiállapotom újra a régi.
Comentário
Magyarázat
Aqui, as palavras mānuṣaṁ rūpam indicam com clareza que originalmente a Suprema Personalidade de Deus tem duas mãos. E também se demonstra que aqueles que zombam de Kṛṣṇa como se Ele fosse uma pessoa comum, ignoram Sua natureza divina. Se Kṛṣṇa fosse um ser humano comum, como então Lhe seria possível mostrar a forma universal e depois mostrar a forma de Nārāyaṇa de quatro braços? Assim, afirma-se mui claramente no Bhagavad-gītā que aquele que pensa que Kṛṣṇa é uma pessoa comum e que desencaminha o leitor, dizendo que é o Brahman impessoal dentro de Kṛṣṇa que fala, comete a maior das injustiças. É um fato verdadeiro que Kṛṣṇa mostrou Sua forma universal e Sua forma de Viṣṇu de quatro braços. Logo, como pode ser Ele um ser humano comum? O devoto puro não se deixa confundir por aqueles que deturpam o sentido do Bhagavad-gītā, pois ele entende do assunto. Os versos originais do Bhagavad-gītā são tão claros como o sol; eles não precisam da luz artificial dos comentadores tolos.
Ebben a versben a mānuṣaṁ rūpam szavak egyértelműen azt jelzik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége eredetileg kétkarú. Akik Kṛṣṇát közönséges embernek tartják és kigúnyolják, azok nincsenek tisztában isteni természetével. Ha Kṛṣṇa egy közönséges emberi lény lenne, hogyan tudná megmutatni a kozmikus formát, majd újra megjelenni négykarú Nārāyaṇa-formájában? A Bhagavad-gītā nagyon világosan kijelenti, hogy aki közönséges embernek véli Kṛṣṇát, s félrevezeti az olvasót, mondván, hogy nem Kṛṣṇa, hanem a Benne lévő személytelen Brahman beszél, az a legnagyobb igazságtalanságot követi el. Kṛṣṇa valóban megmutatta kozmikus formáját és a négykarú Viṣṇu-formát. Hogyan lehetne hát közönséges ember? A tiszta bhaktát nem tévesztik meg a Bhagavad-gītāhoz írt félrevezető magyarázatok, mert mindent tud. A Bhagavad-gītā eredeti versei olyan világosak, mint a nap, ezért az ostoba magyarázók lámpafényére nincs szükség.