VERSO 11
11. VERS
Texto
Szöveg
aham ajñāna-jaṁ tamaḥ
nāśayāmy ātma-bhāva-stho
jñāna-dīpena bhāsvatā
aham ajñāna-jaṁ tamaḥ
nāśayāmy ātma-bhāva-stho
jñāna-dīpena bhāsvatā
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
teṣām – nekik; eva – bizony; anukampā-artham – hogy különleges kegyből; aham – Én; ajñāna-jam – a tudatlanságból születő; tamaḥ – sötétséget; nāśayāmi – szétoszlatom; ātma-bhāva – a szívükben; sthaḥ – elhelyezkedő; jñāna – tudásnak; dīpena – lámpásával; bhāsvatā – ragyogó.
Tradução
Fordítás
Para lhes mostrar misericórdia especial, Eu, residindo em seus corações, destruo com a luz brilhante do conhecimento a escuridão nascida da ignorância.
Különleges kegyemből Én, aki szívükben lakozom, a tudás fénylő lámpásával szétoszlatom a tudatlanságból származó sötétséget.
Comentário
Magyarázat
Quando o Senhor Caitanya esteve em Benares divulgando o cantar de Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare, milhares de pessoas O seguiam. Prakāśānanda Sarasvatī um estudioso muito erudito e influente em Benares naquela época, zombou do Senhor Caitanya, achando-O um sentimentalista. Às vezes, os filósofos māyāvādīs criticam os devotos porque pensam que a maioria dos devotos estão na escuridão da ignorância e são filosoficamente sentimentalistas ingênuos. Mas esta não é a verdade dos fatos. Há estudiosos muitíssimo eruditos que promoveram a filosofia da devoção. Mas mesmo que o devoto não tire proveito desses ensinamentos ou de seu mestre espiritual, se ele é sincero em seu serviço devocional, o próprio Kṛṣṇa o ajuda dentro de seu coração. Assim, o devoto sincero ocupado em consciência de Kṛṣṇa não pode estar sem conhecimento. O único requisito é que se execute serviço devocional com plena consciência de Kṛṣṇa.
Amikor az Úr Caitanya Benáreszben volt, hogy a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare éneklését tanítsa, több ezer ember követte Őt. Prakāśānanda Sarasvatī, korának egyik igen befolyásos és művelt tudósa, aki szintén Benáreszben élt, szentimentálisnak tartotta és kigúnyolta az Úr Caitanyát. A māyāvādī filozófusok néha bírálják a bhaktákat, rendkívül tudatlanoknak és filozófiai téren naiv szentimentalistáknak nevezve őket. Tévednek. Számtalan művelt, tudós bhakta létezik, akik az odaadás filozófiáját vallják. De még ha van is olyan bhakta, aki nem képes tanulni a műveikből vagy a lelki tanítómesterétől, ha őszintén, odaadással szolgálja Kṛṣṇát, Kṛṣṇa megsegíti őt a szívén keresztül. A Kṛṣṇa-tudatban tevékenykedő, őszinte bhakta tehát nem lehet tudatlan. Az egyetlen szükséges feltétel, hogy teljes Kṛṣṇa-tudatban odaadó szolgálatot végezzen.
Os filósofos māyāvādīs pensam que, sem discriminar, não se pode ter conhecimento puro. O Senhor Supremo lhes dá então esta resposta: aqueles que se ocupam em serviço devocional puro, embora não tenham instrução suficiente e nem mesmo conheçam suficientemente os princípios védicos, são, no entanto, ajudados pelo Deus Supremo, como se declara neste verso.
A māyāvādī filozófusok véleménye szerint megkülönböztető képesség nélkül az ember nem juthat tiszta tudáshoz. Nekik válaszolja a Legfelsőbb Úr ebben a versben azt, hogy segít a tiszta odaadó szolgálatot végzőkön, még akkor is, ha azok nem rendelkeznek kellő műveltséggel, és nincs elegendő tudásuk a védikus elvekről sem.
O Senhor diz a Arjuna que basicamente não há possibilidade de compreender a Verdade Suprema — a Verdade Absoluta ou a Suprema Personalidade de Deus — por meio da simples especulação, pois a Verdade Suprema é tão grande que não é possível compreendê-lO ou alcançá-lO com simples esforços mentais. Mesmo que continue especulando por vários milhões de anos, se a pessoa não é devotada, se ela não ama a Verdade Suprema, jamais compreenderá Kṛṣṇa, ou a Verdade Suprema. É só através do serviço devocional que a Verdade Suprema, Kṛṣṇa, fica satisfeito, e por Sua energia inconcebível, Ele pode revelar-Se ao coração do devoto puro. O devoto puro sempre tem Kṛṣṇa em seu coração; e com a presença de Kṛṣṇa, que é como o Sol, a escuridão da ignorância se dissipa de imediato. Esta é a misericórdia especial que Kṛṣṇa concede ao devoto puro.
Az Úr azt mondja Arjunának, hogy pusztán spekulálással nincs remény a Legfelsőbb Igazság, az Abszolút Igazság, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megismerésére, mert a Legfelsőbb Igazság olyan hatalmas, hogy kizárólag szellemi erőfeszítéssel senki sem értheti meg Őt. Ha az ember nem híve a Legfelsőbb Igazságnak, s nem szereti Őt, akkor sohasem fogja megérteni Kṛṣṇát, a Legfelsőbb Igazságot, még ha millió és millió éven át spekulálgat, akkor sem. A Legfelsőbb Igazságot, Kṛṣṇát csakis az odaadó szolgálat teszi elégedetté, és így Ő – felfoghatatlan energiája révén – feltárja magát a tiszta bhakta szívében. A tiszta bhaktának Kṛṣṇa mindig a szívében van, s Kṛṣṇa – aki olyan, mint a nap – jelenlétével azonnal szétoszlatja a tudatlanság sötétségét. Ez az a különleges kegy, melyben Kṛṣṇa tiszta bhaktáját részesíti.
Devido à contaminação decorrente da associação material, através de muitos e muitos milhões de nascimentos, o coração está sempre coberto pela poeira do materialismo, mas quando o devoto se ocupa em serviço devocional e canta constantemente Hare Kṛṣṇa, a poeira logo desaparece, e ele eleva-se à plataforma de conhecimento puro. A meta última, Viṣṇu, só pode ser alcançada por intermédio deste cantar e por meio do serviço devocional, e não através da especulação mental ou de argumentos. O devoto puro não deve se preocupar com as necessidades da vida material; ele não precisa ficar ansioso, porque, quando ele remove a escuridão do seu coração, tudo é provido automaticamente pelo Senhor Supremo, que fica satisfeito com o serviço devocional amoroso prestado por ele. Esta é a essência dos ensinamentos do Bhagavad-gītā. Estudando o Bhagavad-gītā, é possível ser uma alma inteiramente rendida ao Senhor Supremo e ocupar-se em serviço devocional puro. À medida que o Senhor Se encarrega do devoto, este se livra por completo de todas as espécies de empreendimentos materialistas.
Annak következtében, hogy sok-sok millió születés óta áll kapcsolatban az anyaggal, az ember szívét belepi a materializmus pora, ám ha hozzákezd az odaadó szolgálathoz, s örökké a Hare Kṛṣṇát énekli, hamarosan megtisztul, s eljut a tiszta tudás síkjára. Viṣṇut, a legvégső célt egyedül ezzel az énekléssel és odaadó szolgálattal lehet elérni, nem pedig elméleti spekulációval vagy vitával. A tiszta bhaktának nem kell aggódnia az anyagi létszükségletek miatt, mert ha a szívében szétoszlott a sötétség, akkor a Legfelsőbb Úr – aki nagyon örül a bhakta szerető, odaadó szolgálatának – ellátja mindennel. Ez a Bhagavad-gītā tanításának lényege. A Bhagavad-gītāt tanulmányozva az ember képessé válik arra, hogy teljesen meghódoljon a Legfelsőbb Úr előtt, és tiszta odaadó szolgálatot végezzen Neki. Az Úr visel rá gondot, s így megszabadul minden materialista törekvéstől.