TEXT 24
24. VERS
Tekst
Szöveg
bhoktā ca prabhur eva ca
na tu mām abhijānanti
tattvenātaś cyavanti te
bhoktā ca prabhur eva ca
na tu mām abhijānanti
tattvenātaś cyavanti te
Synoniemen
Szó szerinti jelentés
aham — Ik; hi — zeker; sarva — van alle; yajñānām — offers; bhoktā — de genieter; ca — en; prabhuḥ — de Heer; eva — ook; ca — en; na — niet; tu — maar; mām — Mij; abhijānanti — zij kennen; tattvena — in werkelijkheid; ataḥ — daarom; cyavanti — vallen terug; te — zij.
aham – Én; hi – bizony; sarva – minden; yajñānām – áldozatnak; bhoktā – élvezője; ca – és; prabhuḥ – Ura; eva – is; ca – és; na – nem; tu – de; mām – Engem; abhijānanti – ismernek; tattvena – igazi valómban; ataḥ – ezért; cyavanti – visszaesnek; te – ők.
Vertaling
Fordítás
Ik ben de enige genieter en meester van alle offers. Zij die Mijn ware transcendentale aard niet kennen vallen daarom terug.
Én vagyok minden áldozat egyetlen élvezője és Ura. Akik nem ismerik fel igazi, transzcendentális természetemet, elbuknak.
Betekenisverklaring
Magyarázat
Hier wordt duidelijk gezegd dat er in de Vedische literatuur vele vormen van yajña’s worden aanbevolen, maar uiteindelijk zijn ze allemaal bedoeld om de Allerhoogste Heer tevreden te stellen. Yajña betekent Viṣṇu. In het derde hoofdstuk van de Bhagavad-gītā wordt duidelijk verklaard dat men alleen moet werken om Yajña, Viṣṇu, tevreden te stellen. De perfecte vorm van menselijke beschaving, bekend als varṇāśrama-dharma, is speciaal bedoeld om Viṣṇu tevreden te stellen. Kṛṣṇa zegt daarom in dit vers: ‘Ik ben de genieter van alle offers, omdat Ik de allerhoogste meester ben.’ Maar minder intelligente personen die dit niet weten, vereren de halfgoden voor tijdelijk voordeel. Ze komen daarom ten val en komen terecht in het materiële bestaan en bereiken niet het verlangde doel van het leven. Maar als iemand een materieel verlangen heeft dat hij wil vervullen, wat het ook is, dan kan hij daarvoor het beste tot de Allerhoogste Heer bidden (ook al is dat geen zuivere devotie); op die manier zal hij het verlangde resultaat bereiken.
A vers érthetően kimondja, hogy bár a védikus irodalom sokféle yajña végrehajtását ajánlja, valójában mindegyiknek a Legfelsőbb Úr elégedettsége a célja. A yajña szó Viṣṇut jelenti. A Bhagavad-gītā harmadik fejezetében egyértelműen az áll, hogy az embernek csakis Yajña, azaz Viṣṇu öröméért kell dolgoznia. A varṇāśrama-dharmának nevezett tökéletes emberi társadalom célja Viṣṇu elégedetté tétele. Ezért mondja Kṛṣṇa ebben a versben: „Mivel Én vagyok a legfelsőbb Úr, Én vagyok minden áldozat élvezője.” A csekély értelműek azonban nem tudják ezt, s az ideiglenes nyereség reményében a félisteneket imádják. Éppen ezért nem érik el az élet hőn vágyott célját, hanem az anyagi létbe süllyednek. Ha azonban valakinek anyagi vágyai vannak, akkor jobb, ha a Legfelsőbb Úrhoz imádkozik (annak ellenére, hogy ez nem tiszta odaadás), mert így elérheti a kívánt eredményt.