Skip to main content

TEXT 8

8. VERS

Tekst

Szöveg

abhyāsa-yoga-yuktena
cetasā nānya-gāminā
paramaṁ puruṣaṁ divyaṁ
yāti pārthānucintayan
abhyāsa-yoga-yuktena
cetasā nānya-gāminā
paramaṁ puruṣaṁ divyaṁ
yāti pārthānucintayan

Synoniemen

Szó szerinti jelentés

abhyāsa — door beoefening; yoga-yuktena — bezig zijn met meditatie; cetasā — met de geest en intelligentie; na anya-gāminā — zonder dat ze worden afgeleid; paramam — de Allerhoogste; puruṣam — Persoonlijkheid Gods; divyam — transcendentale; yāti — men bereikt; pārtha — o zoon van Pṛthā; anucintayan — voortdurend denkend aan.

abhyāsa-yoga – gyakorlással; yuktena – meditálva; cetasā – az elme és az értelem segítségével; na anya-gāminā – anélkül, hogy ezek elkalandoznának; paramam – a Legfelsőbbet; puruṣam – az Istenség Személyiségét; divyam – a transzcendentálisat; yāti – eléri; pārtha – ó, Pṛthā fia; anucintayan – állandóan Rá gondolva.

Vertaling

Fordítás

Wie op Mij mediteert als de Allerhoogste Persoonlijkheid Gods en zonder van het pad af te dwalen voortdurend aan Me denkt, zal Me zeker bereiken, o Pārtha.

Ó, Pārtha! Aki Rajtam mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditál, elméjében mindig Rám emlékezik, s nem tér le az útról, az biztosan elér Engem.

Betekenisverklaring

Magyarázat

In dit vers benadrukt Heer Kṛṣṇa hoe belangrijk het is om Hem te herinneren. Iemands herinnering aan Kṛṣṇa wordt opgewekt door het chanten van de Hare Kṛṣṇa-mahā-mantra. Door het beoefenen van het chanten en het horen van de geluidstrilling van de Allerhoogste Heer worden iemands oren, tong en geest beziggehouden. Deze mystieke meditatie is heel gemakkelijk te beoefenen en helpt iemand om de Allerhoogste Heer te bereiken.

Puruṣam betekent ‘genieter’. Hoewel de levende wezens tot de marginale energie van de Allerhoogste Heer behoren, zijn ze in deze wereld, door de invloed van de materiële energie, onzuiver. Ze denken dat ze zelf genieters zijn, maar ze zijn niet de allerhoogste genieter. Hier wordt duidelijk gesteld dat de Allerhoogste Persoonlijkheid Gods in Zijn vele verschillende verschijningsvormen en volkomen expansies als Nārāyaṇa, Vāsudeva enz. de allerhoogste genieter is.

Ebben a versben az Úr Kṛṣṇa azt hangsúlyozza, milyen fontos, hogy emlékezzünk Rá. Ezt az emlékezőképességet a mahā-mantra, a Hare Kṛṣṇa éneklésével nyerhetjük vissza. A Legfelsőbb Úr nevét énekelve és hallgatva fülünk, nyelvünk és elménk egyaránt tevékeny. Ez a misztikus meditáció nagyon könnyű, és segíti az embert a Legfelsőbb Úr elérésében. A puruṣam élvezőt jelent. Noha az élőlények a Legfelsőbb Úr határenergiájához tartoznak, az anyag megfertőzte őket. Azt hiszik magukról, hogy ők az élvezők, ám nem ők a legfelsőbb élvezők. Ez a vers érthetően kijelenti, hogy a legfelsőbb élvező az Istenség Legfelsőbb Személyisége, különböző megnyilvánulásaiban és teljes értékű kiterjedéseiben, például Nārāyaṇaként, Vāsudevaként stb.

Door Hare Kṛṣṇa te chanten kan de toegewijde voortdurend aan het object van verering denken, namelijk de Allerhoogste Heer in al Zijn gedaanten zoals Nārāyaṇa, Kṛṣṇa, Rāma enz. Het beoefenen van dit chanten zal iemand zuiveren, en door zijn onophoudelijk chanten zal hij worden overgebracht naar het koninkrijk van God. Yoga beoefenen betekent mediteren op de Superziel in het hart. Op dezelfde manier concentreert iemand door Hare Kṛṣṇa te chanten zijn geest altijd op de Allerhoogste Heer. De geest is rusteloos en daarom is het nodig om de geest te dwingen aan Kṛṣṇa te denken. Een vaak aangehaald voorbeeld is dat van de rups die eraan dacht een vlinder te worden en zo in hetzelfde leven in een vlinder werd veranderd. Wanneer we op dezelfde manier voortdurend aan Kṛṣṇa denken, is het zeker dat we aan het einde van ons leven dezelfde lichamelijke gesteldheid zullen hebben als Kṛṣṇa.

A bhakta képes a Hare Kṛṣṇa éneklésével örökké az imádata középpontjában álló Legfelsőbb Úrra vagy valamelyik formájára (Nārāyaṇára, Kṛṣṇára, Rāmára stb.) gondolni. Ez megtisztítja majd, és annak köszönhetően, hogy szüntelenül az Úr neveit énekli, élete végén eljut Isten birodalmába. A yoga nem más, mint meditálás a szívben lakozó Felsőlelken, s az ember éppen így a Hare Kṛṣṇa éneklésével is mindig a Legfelsőbb Úrra irányíthatja elméjét. Az elme csapongó, ezért erőszakkal kell rávenni, hogy Kṛṣṇára gondoljon. Ezzel kapcsolatban gyakran említik a hernyó példáját, ami egyre csak azon meditál, hogy pillangó lesz, ezért kívánsága még abban az életében teljesül. Ha állandóan Kṛṣṇára gondolunk, éppen így biztosra vehetjük, hogy jelenlegi életünk után Kṛṣṇáéhoz hasonló testet kapunk.