TEXT 13
13. VERS
Tekst
Szöveg
ebhiḥ sarvam idaṁ jagat
mohitaṁ nābhijānāti
mām ebhyaḥ param avyayam
ebhiḥ sarvam idaṁ jagat
mohitaṁ nābhijānāti
mām ebhyaḥ param avyayam
Synoniemen
Szó szerinti jelentés
tribhiḥ — drie; guṇa-mayaiḥ — bestaande uit de guṇa’s; bhāvaiḥ — door de zijnstoestanden; ebhiḥ — al deze; sarvam — hele; idam — dit; jagat — universum; mohitam — misleid; na abhijānāti — kent niet; mām — Mij; ebhyaḥ — boven deze; param — de Allerhoogste; avyayam — onuitputtelijk.
tribhiḥ – a három; guṇa-mayaiḥ – guṇából álló; bhāvaiḥ – létállapotok által; ebhiḥ – mindezek által; sarvam – egész; idam – ez; jagat – univerzum; mohitam – megtévesztett; na abhijānāti – nem ismer; mām – Engem; ebhyaḥ – ezek fölött; param – a Legfelsőbbet; avyayam – a kimeríthetetlent.
Vertaling
Fordítás
Misleid door de drie hoedanigheden [goedheid, hartstocht en onwetendheid], is de hele wereld onbekend met Mij, die boven deze hoedanigheden verheven ben en onuitputtelijk.
A három kötőerőtől [a jóságtól, a szenvedélytől és a tudatlanságtól] megtévesztett világ nem ismer Engem, aki a kötőerők felett állok és kimeríthetetlen vagyok.
Betekenisverklaring
Magyarázat
De hele wereld is betoverd door de drie hoedanigheden van de materiële natuur. Zij die verward zijn door deze drie hoedanigheden kunnen niet begrijpen dat de Allerhoogste Heer, Kṛṣṇa, boven deze materiële natuur verheven is.
Az egész világot az anyagi természet három kötőereje tartja bűvöletében. Akiket megtévesztett a három kötőerő, nem érthetik meg, hogy a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa transzcendentálisan az anyagi természet fölött áll.
Elk levend wezen dat onder de invloed staat van de materiële natuur, heeft een bepaald type lichaam en ook bepaalde psychologische en biologische activiteiten die daarmee samengaan. Er zijn vier klassen van mensen die binnen de drie hoedanigheden van de materiële natuur functioneren. Zij die zich zuiver in de hoedanigheid goedheid bevinden worden brāhmaṇa’s genoemd. Zij die zich zuiver in de hoedanigheid hartstocht bevinden worden kṣatriya’s genoemd. Zij die zich in de hoedanigheden hartstocht en onwetendheid bevinden worden vaiśya’s genoemd. En zij die compleet in onwetendheid zijn worden śūdra’s genoemd. En lager dan deze vier onderverdelingen vinden we de dieren of het dierlijk leven.
Maar deze benamingen zijn niet blijvend. Ik mag dan een brāhmaṇa, een kṣatriya, een vaiśya of wat dan ook zijn, dit leven is hoe dan ook tijdelijk. Maar ook al is het leven tijdelijk en weten we niet wat we in een volgend leven zullen worden, toch beschouwen we onszelf vanuit een lichamelijke levensopvatting, omdat we in de ban zijn van de illusionerende energie, waardoor we denken dat we Amerikaans, Indiaas of Russisch zijn of een brāhmaṇa, een hindoe, een moslim enz. Wanneer we verstrikt raken in de hoedanigheden van de materiële natuur, vergeten we de Allerhoogste Persoonlijkheid Gods, die Zich achter al deze hoedanigheden bevindt. Heer Kṛṣṇa zegt daarom dat de levende wezens die misleid zijn door deze drie hoedanigheden van de materiële natuur, niet begrijpen dat de Allerhoogste Persoonlijkheid Gods Zich achter het materiële decor bevindt.
Az anyagi természet hatása alatt álló élőlények mindegyikét sajátos test és ennek megfelelően sajátos pszichikai és biológiai működés jellemzi. Az anyagi természet három kötőereje szerint az emberek négy csoportba sorolhatók. Akik tisztán a jóság minőségében élnek, azokat brāhmaṇáknak hívják. A kṣatriyák azok, akik tisztán a szenvedély kötőereje alatt állnak. A vaiśyákat a szenvedély és a tudatlanság köti meg, akik pedig teljes tudatlanságban vannak, azokat śūdráknak hívják. Akik ennél is alacsonyabb szinten állnak, azok vagy állatok, vagy állatias életet élnek. Ezek a megjelölések azonban nem állandóak. Lehet valaki brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya vagy bármi más, ez az élet minden esetben csupán egy ideig tart. Annak ellenére azonban, hogy az élet ideiglenes, és nem tudjuk, mik leszünk következő életünkben, az illuzórikus energia varázsa alatt a testi felfogás szerint tekintünk magunkra, s így azt hisszük, hogy amerikaiak, indiaiak, oroszok, brāhmaṇák, hinduk, muzulmánok stb. vagyunk. Ha pedig az anyagi természet kötőerőinek rabjaivá válunk, megfeledkezünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről, aki e kötőerők mögött áll. Az Úr Kṛṣṇa ezért azt mondja, hogy az anyagi természet e három kötőerejétől megtévesztett élőlények nem tudják, hogy az anyagi háttér mögött az Istenség Legfelsőbb Személyisége áll.
Er bestaan veel verschillende levende wezens — mensen, halfgoden, dieren enz. — maar allemaal staan ze onder invloed van de materiële natuur en allemaal zijn ze de transcendentale Persoonlijkheid Gods vergeten. Zij die zich in de hoedanigheden hartstocht en onwetendheid bevinden, en zelfs degenen in goedheid, kunnen niet verder komen dan het onpersoonlijk Brahman-aspect van de Absolute Waarheid. Ze raken verward door het persoonlijke aspect van de Allerhoogste Heer, dat alle schoonheid, rijkdom, kennis, kracht, roem en onthechting bezit. Als zelfs degenen die zich in goedheid bevinden dit niet kunnen begrijpen, hoeveel hoop is er dan voor degenen in hartstocht en onwetendheid? Kṛṣṇa-bewustzijn is ontstegen aan deze drie hoedanigheden van de materiële natuur en zij die werkelijk Kṛṣṇa-bewust zijn, zijn echt bevrijd.
Sokféle élőlény létezik: emberek, félistenek, állatok stb. Mindegyikük az anyagi természet hatása alatt áll, s mindannyian elfelejtették a transzcendentális Istenség Személyiségét. Akikre a szenvedély és a tudatlanság kötőereje hat – sőt még azok is, akik a jóság kötőerejében vannak – nem juthatnak túl az Abszolút Igazság személytelen Brahman-felfogásán. A Legfelsőbb Úr személyes aspektusa, amely minden szépséggel, gazdagsággal, tudással, erővel, hírnévvel és lemondással teli, megtéveszti őket. Ha még a jóság minőségében lévők sem érthetik meg Őt, akkor mit remélhetnek a szenvedély és a tudatlanság kötőerejében élők? A Kṛṣṇa-tudat transzcendentális az anyagi természet e három kötőerejéhez képest, ezért akik igazán Kṛṣṇa-tudatúak, azok valóban felszabadultak.