TEXT 21
21. VERS
Tekst
Szöveg
nānā-bhāvān pṛthag-vidhān
vetti sarveṣu bhūteṣu
taj jñānaṁ viddhi rājasam
nānā-bhāvān pṛthag-vidhān
vetti sarveṣu bhūteṣu
taj jñānaṁ viddhi rājasam
Synoniemen
Szó szerinti jelentés
pṛthaktvena — door verdeling; tu — maar; yat — welke; jñānam — kennis; nānā-bhāvān — uiteenlopende gesteldheden; pṛthak-vidhān — verschillende; vetti — weet; sarveṣu — in alle; bhūteṣu — levende wezens; tat — die; jñānam — kennis; viddhi — moet begrepen worden; rājasam — als zijnde in hartstocht.
pṛthaktvena – a felosztottság miatt; tu – de; yat – amit; jñānam – tudást; nānā-bhāvān – sokféle helyzetet; pṛthak-vidhān – különbözőt; vetti – ismeri; sarveṣu – minden; bhūteṣu – élőlényben; tat – azt; jñānam – a tudást; viddhi – tudd; rājasam – a szenvedélyben lévőnek.
Vertaling
Fordítás
Weet dat de kennis waardoor men in alle verschillende lichamen de aanwezigheid van een verschillend soort levend wezen ziet, kennis in de hoedanigheid hartstocht is.
A szenvedély kötőerejébe az a tudás tartozik, amelynek alapján a különböző testekben az ember különféle élőlényeket lát.
Betekenisverklaring
Magyarázat
De idee dat het materiële lichaam het levend wezen is en dat met de vernietiging van het lichaam ook het bewustzijn vernietigd wordt, wordt kennis in de hoedanigheid hartstocht genoemd. Volgens die kennis verschillen lichamen van elkaar door de ontwikkeling van verschillende soorten bewustzijn en is er verder geen sprake van een afzonderlijke ziel waaruit bewustzijn voortkomt. Het lichaam zelf is de ziel en er bestaat geen afzonderlijke ziel los van dit lichaam. Volgens deze kennis is het bewustzijn iets tijdelijks. Of een andere idee is dat er geen individuele zielen zijn, maar dat er een alomtegenwoordige ziel is vol kennis en dat dit lichaam een verschijning van tijdelijke onwetendheid is. Of weer een andere idee is dat er buiten dit lichaam geen speciale individuele of allerhoogste ziel bestaat. Al deze ideeën worden beschouwd als voortbrengselen van de hoedanigheid hartstocht.
Azt az elképzelést, miszerint az élőlény az anyagi testtel azonos, s a test pusztulásával a tudat is megsemmisül, a szenvedély kötelékébe tartozó tudásnak hívják. E tudás szerint a testek közötti eltérés az eltérő tudatformák kialakulásának következménye, s nincs különálló lélek, amelyből a tudat fakad. A test maga a lélek, s nincsen lélek, ami a test fölött állna. Ez a szemlélet ideiglenesnek tekinti a tudatot. Egy másik felfogás szerint nincsenek egyéni lelkek, de egy mindent átható, tudással teli lélek mégis létezik, s ez a test az ideiglenes tudatlanság megnyilvánulása. Van olyan elképzelés is, hogy a testen túl nem létezik sem egyéni, sem legfelsőbb lélek. Ezek az elméletek mind a szenvedély kötőerejének termékei.