Skip to main content

TEXT 7

7. VERS

Tekstas

Szöveg

sarva-bhūtāni kaunteya
prakṛtiṁ yānti māmikām
kalpa-kṣaye punas tāni
kalpādau visṛjāmy aham
sarva-bhūtāni kaunteya
prakṛtiṁ yānti māmikām
kalpa-kṣaye punas tāni
kalpādau visṛjāmy aham

Synonyms

Szó szerinti jelentés

sarva-bhūtāni — visos sukurtos esybės; kaunteya — o Kuntī sūnau; prakṛtim — į gamtą; yānti — patenka; māmikām — Mano; kalpa-kṣaye — epochos pabaigoje; punaḥ — vėl; tāni — visas jas; kalpa-ādau — epochos pradžioje; visṛjāmi — kuriu; aham — Aš.

sarva-bhūtāni – a teremtett élőlények mind; kaunteya – ó, Kuntī fia; prakṛtim – a természetbe; yānti – behatolnak; māmikām – az Enyémbe; kalpa-kṣaye – a korszak végén; punaḥ – újra; tāni – mindazokat; kalpa-ādau – a korszak kezdetén; visṛjāmi – megteremtem; aham – Én.

Translation

Fordítás

O Kunti sūnau, epochos pabaigoje visos materialios apraiškos įeina į Mano gamtą, o kitos epochos pradžioje Aš vėl jas kuriu Savo galia.

Ó, Kuntī fia, a korszak végével minden anyagi megnyilvánulás visszatér az Én természetembe, de a következő korszak hajnalán újra megteremtem őket energiám által.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Materialaus kosminio pasaulio kūrimas, palaikymas ir naikinimas visiškai priklauso nuo Dievo Asmens aukščiausios valios. „Epochos pabaigoje“ reiškia mirus Brahmai. Brahmā gyvena šimtą metų, o viena jo diena trunka 4300000000 mūsų Žemės metų. Tiek pat trunka ir jo naktis. Jo mėnesį sudaro trisdešimt tokių dienų ir naktų, o metus – dvylika mėnesių. Praėjus šimtui Brahmos metų ir jam mirus, pradedamas naikinimas – tai reiškia, kad Aukščiausiojo Viešpaties apreikšta energija vėlei grįžta į Jį. Kai vėl iškyla poreikis apreikšti kosminį pasaulį, Jo valia šis pasaulis gauna išraišką. Bahu syām: „Nors Aš esu vienas, tapsiu daugeliu.“ Šis aforizmas iš Vedų („Chāndogya Upaniṣada“ 6.2.3). Viešpats sukuria Savo ekspansijas materialioje energijoje, ir kosminis pasaulis atsiranda iš naujo.

Az anyagi kozmikus megnyilvánulás teremtése, fenntartása és megsemmisülése teljesen az Istenség Személyiségének legfelsőbb akaratától függ. A „korszak végén” kifejezés azt jelenti: Brahmā halálakor. Brahmā száz évig él. Egy napja a mi időszámításunk szerint négymilliárd-háromszázmillió évből áll, s éjszakája is ugyanilyen hosszú. Számára harminc ilyen nap és éjszaka jelent egy hónapot, tizenkét hónap pedig egy évet. Száz év után Brahmā meghal, s ekkor megkezdődik az univerzum megsemmisülése. Ez azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Úr kinyilvánított energiáját újra visszavonja magába. Amikor újra szükségessé válik a kozmikus világ teremtése, az is akarata által történik. Bahu syām: „Egy vagyok, mégis sok leszek.” Ez a Védák aforizmája (Chāndogya-upaniṣad 6.2.3). Az Úr kiterjed az anyagi energiába, és így ismét létrejön az egész kozmikus megnyilvánulás.