TEXT 15
15. VERS
Tekstas
Szöveg
yajanto mām upāsate
ekatvena pṛthaktvena
bahudhā viśvato-mukham
yajanto mām upāsate
ekatvena pṛthaktvena
bahudhā viśvato-mukham
Synonyms
Szó szerinti jelentés
jñāna-yajñena – a tudás művelésével; ca – is; api – bizony; anye – mások; yajantaḥ – áldozók; mām – Engem; upāsate – imádnak; ekatvena – egységben; pṛthaktvena – kettősségben; bahudhā – sokféleségben; viśvataḥ-mukham – a kozmikus formaként.
Translation
Fordítás
Kiti, kurie atnašauja auką gilindami žinojimą, garbina Aukščiausiąjį Viešpatį kaip vienabūtį, kaip skirtingą daugelyje pavidalų ir kaip visatos pavidalą.
Mások, akik a tudás művelésével hajtanak végre áldozatot, a Legfelsőbb Urat mint az egyetlent, a sokban jelenlévőt és a kozmikus formát imádják.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Šis posmas apibendrina ankstesniuosius. Viešpats sako Arjunai, kad tie, kurių Kṛṣṇos sąmonė tyra, ir kuriems be Kṛṣṇos niekas daugiau nebeegzistuoja, vadinami mahātmomis. Tačiau yra žmonių, kurie dar nepasiekė mahātmų lygio, bet irgi garbina Kṛṣṇą įvairiais būdais. Apie kai kuriuos iš jų jau kalbėta. Tai kenčiantys, turintys finansinių sunkumų, smalsieji ir išminties ieškotojai. Tačiau yra užimančių dar žemesnę padėtį. Jie skirstomi į trys grupes: (1) garbinantys save kaip vieną su Aukščiausiuoju Viešpačiu; (2) garbinantys pačių išgalvotą Aukščiausiojo Viešpaties pavidalą; (3) pripažįstantys ir garbinantys viśva-rūpą – Aukščiausiojo Dievo Asmens visatos pavidalą. Iš jų žemiausi yra tie, kurie garbina save, kaip Aukščiausiąjį Viešpatį, ir laiko save monistais. Jų yra daugiausia. Tokie žmonės mano, kad jie – Aukščiausiasis Viešpats ir taip manydami garbina save. Tai irgi vienas iš Dievo garbinimo būdų, nes monistai suvokia, kad jie yra dvasinės sielos, o ne materialūs kūnai. Gerai, kad vyrauja bent tokia mintis. Būtent taip dažniausiai Aukščiausiąjį Viešpatį garbina impersonalistai. Antrai grupei priklauso pusdievių garbintojai, kurie įsivaizduoja, kad kiekviena forma yra Aukščiausiojo Viešpaties forma. Trečiai grupei priklauso tie, kurių mintys neišsiveržia už materialios visatos ribų. Visatą jie laiko aukščiausiu organizmu, esybe, ir ją garbina. Bet ir visata yra viena Viešpaties formų.
Ez a vers a korábbi versek összefoglalása. Az Úr azt mondja Arjunának, hogy aki tisztán Kṛṣṇa-tudatú, s akit nem érdekel más, mint Kṛṣṇa, azt mahātmānak hívják. Vannak azonban mások, akik nem érték el teljesen a mahātmā szintet, és szintén Kṛṣṇát imádják, de más úton. Ezek közül a boldogtalanról, a szegényről, a kíváncsiról és a tudásra vágyóról már volt szó. Vannak azonban olyanok, akik még náluk is alacsonyabb szinten állnak. Három csoportra oszthatók: 1. az önmagát imádó, aki magát a Legfelsőbb Úrral azonosítja, 2. az, aki saját elképzelése szerint kitalál egy formát a Legfelsőbb Úrról, és azt imádja, valamint 3. az, aki az Istenség Legfelsőbb Személyisége viśva-rūpáját, kozmikus formáját fogadja el és imádja. A három közül a legalacsonyabb szinten az áll – s egyben az a leggyakoribb is –, aki monistának vallja magát, s abban a hiszemben, hogy ő a Legfelsőbb Úr, saját magát imádja. Az ilyen emberek azt hiszik, hogy azonosak a Legfelsőbb Úrral, s ezzel a mentalitással saját magukat imádják. Ez is egyfajta Isten-imádat, mert megértették, hogy nem az anyagi test, hanem a szellemi lélek az énjük – legalább eddig a felfogásig eljutottak. Az imperszonalisták általában ily módon imádják a Legfelsőbb Urat. A második csoportot a félistenek imádói alkotják, akik bármilyen elképzelt formát a Legfelsőbb Úr formájának vélnek. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik a megnyilvánult anyagi univerzumon túl semmit sem képesek felfogni. Magát az univerzumot hiszik a legfelsőbb létezőnek, s azt imádják. Az univerzum szintén az Úr egyik formája.