Skip to main content

TEXT 14

14. VERS

Tekstas

Szöveg

ananya-cetāḥ satataṁ
yo māṁ smarati nityaśaḥ
tasyāhaṁ su-labhaḥ pārtha
nitya-yuktasya yoginaḥ
ananya-cetāḥ satataṁ
yo māṁ smarati nityaśaḥ
tasyāhaṁ su-labhaḥ pārtha
nitya-yuktasya yoginaḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

ananya-cetāḥ — nenukrypstančiu protu; satatam — nuolatos; yaḥ — kas tik; mām — Mane (Kṛṣṇą); smarati — prisimena; nitya-śaḥ — reguliariai; tasya — jam; aham — Aš esu; su-labhaḥ — labai lengvai pasiekiamas; pārtha — o Pṛthos sūnau; nitya — reguliariai; yuktasya — užsiėmusiam; yoginaḥ — bhaktui.

ananya-cetāḥ – az elme elkalandozása nélkül; satatam – mindig; yaḥ – bárki; mām – Rám (Kṛṣṇára); smarati – emlékezik; nityaśaḥ – rendszeresen; tasya – számára; aham – Én vagyok; su-labhaḥ – nagyon könnyen elérhető; pārtha – ó, Pṛthā fia; nitya – a szakadatlanul; yuktasya – elmerülő; yoginaḥbhakta számára.

Translation

Fordítás

Lengva Mane laimėti tam, kuris visada atmena Mane ir negalvoja apie nieką kitą, nes jis, o Pṛthos sūnau, be paliovos su pasiaukojimu Man tarnauja.
 

Ó, Pṛthā fia, aki szüntelenül csak Rám gondol, az szakadatlan odaadó szolgálata miatt könnyen elérhet Engem.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Posmas nusako galutinį tikslą, kurį pasiekia besąlygiškai Aukščiausiajam Dievo Asmeniui pasiaukoję bhaktai, tarnaujantys Jam pagal bhakti-yogos sistemą. Ankstesniuose posmuose buvo paminėti keturi bhaktų tipai: kenčiantys, smalsūs, ieškantys materialios naudos ir spekuliatyvūs filosofai. Ten buvo nusakyti ir skirtingi išsivadavimo keliai: karma- yoga, jñāna-yoga ir haṭha-yoga. Šios yogos sistemos iš dalies grindžiamos bhakti, tačiau šiame posme kalbama būtent apie gryną bhakti-yogą, be jokių jñānos, karmos ar haṭhos priemaišų. Žodis ananya-cetāḥ pažymi, kad tyras bhakti-yogas netrokšta nieko, išskyrus Kṛṣṇą. Tyras bhaktas nenori pakilti į dangaus planetas, nesiekia vienovės su brahmajyoti – išvadavimo iš materijos pinklių. Tyras bhaktas netrokšta nieko. „Caitanya-caritāmṛtoje“ jis vadinamas niṣkāma – neturinčiu jokių asmeninių išskaičiavimų. Visiška ramybė – tai jo privilegija, ji nepriklauso tiems, kurie vaikosi asmeninės naudos. Jñāna-yogas, karma-yogas, haṭha-yogas turi savanaudiškų tikslų, tuo tarpu tobulas bhaktas tenori tik suteikti malonumo Aukščiausiajam Dievo Asmeniui ir netrokšta nieko kito. Todėl Viešpats sako, kad kiekvienas, kuris besąlygiškai pasiaukojo Jam, lengvai Jį laimi.

Ez a vers azt írja le, hová kerülnek az Istenség Legfelsőbb Személyiségét a bhakti-yogában szolgáló tiszta bhakták. A korábbi versek négyféle bhaktáról tettek említést: a szenvedőről, a kíváncsiról, az anyagi javakra vágyóról és a spekuláló filozófusról. A felszabaduláshoz vezető különféle folyamatokról is olvashattunk, a karma-, jñāna- és haṭha-yogáról. E yoga-rendszerek a bhaktit is magukban foglalják, ám ez a vers a tiszta bhakti-yogáról beszél, ami nem keveredik sem jñānával, sem karmával, sem haṭhával. Ahogyan arra az ananya-cetāḥ szó utal, a tiszta bhakti-yogát gyakorló bhaktának Kṛṣṇán kívül nincs más kívánsága. A tiszta bhakta nem akar eljutni az anyagi világ felsőbb bolygóira, nem akar eggyé válni a brahmajyotival, sőt arra sem vágyik, hogy kiszabaduljon az anyagi kötelékek közül – egyszóval vágyak nélküli. A Caitanya-caritāmṛta niṣkāmának nevezi őt, ami azt jelenti, hogy nincs önző érdeke. Csak ő érhet el tökéletes békét, s nem az, aki személyes nyereségre törekszik. Míg a jñāna-yogī, a karma-yogī és a haṭha-yogī saját céljainak elérésére vágyik, a tökéletes bhakta egyetlen kívánsága az, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örömet szerezzen. Az Úr ezért azt mondja, hogy akik rendíthetetlen odaadással szolgálják Őt, azok könnyen elérhetik.

Tyras bhaktas visuomet su pasiaukojimu tarnauja Kṛṣṇai, vienam iš įvairių Jo asmeniškų pavidalų. Kṛṣṇa apsireiškia įvairiomis pilnutinėmis ekspansijomis ir inkarnacijomis, pavyzdžiui, Rāma ar Nṛsiṁha. Bhaktas gali pasirinkti bet kurį iš šių transcendentinių Aukščiausio Viešpaties pavidalų ir, su meile Jam tarnaudamas, sutelkti į Jį savo protą. Tokiam bhaktui nekyla problemų, kurios kamuoja praktikuojančius kitas yogas. Bhakti- yoga labai paprasta ir skaisti, ją lengva atlikti. Pradėti galima tiesiog Hare Kṛṣṇa kartojimu. Viešpats maloningas visiems, tačiau, kaip minėjome, Jis ypač palankus tiems, kurie nuolatos ir nenukrypstamai Jam tarnauja. Tokiems bhaktams Viešpats įvairiapusiškai padeda. Vedose („Kaṭha Upaniṣada“ 1.2.23) teigiama: yam evaiṣa vṛṇute tena labhyas/ tasyaiṣa ātmā vivṛṇute tanuṁ svāṁ – kas yra visiškai atsidavęs Aukščiausiajam Viešpačiui ir su pasiaukojimu Jam tarnauja, tas pažįsta Jį tokį, koks Jis yra. O „Bhagavad-gītoje“ (10.10) sakoma: dadāmi buddhi-yogaṁ tam – tokiam bhaktui Viešpats duoda tiek išminties, kad šis galėtų ateiti pas Jį į dvasinę karalystę.

Egy tiszta bhakta örökké odaadóan szolgálja Kṛṣṇát valamelyik személyes formájában. Kṛṣṇának számtalan teljes kiterjedése és inkarnációja van – például Rāma és Nṛsiṁha –, s a bhakta választhat, hogy elméjét a szerető szolgálatban a Legfelsőbb Úr melyik transzcendentális formájára rögzíti. Neki nem kell szembenéznie azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a többi yoga-folyamat gyakorlóinak kell megküzdeniük. A bhakti-yoga nagyon egyszerű, tiszta és könnyen végezhető. Bárki elkezdheti egyszerűen a Hare Kṛṣṇa éneklésével. Az Úr kegyes mindenkihez, de ahogyan azt már elmondtuk, különösen azokat kedveli, akik örökké, megingathatatlanul Őt szolgálják. Az Úr sokféleképpen segíti az ilyen bhaktákat. Ahogyan a Védák (Kaṭha-upaniṣad 1.2.23) mondják, yam evaiṣa vṛṇute tena labhyas / tasyaiṣa ātmā vivṛṇute tanuṁ svām: aki teljesen meghódolt a Legfelsőbb Úrnak, s az Ő odaadó szolgálatát végzi, az megértheti a Legfelsőbb Urat úgy, ahogyan van. És ahogy az a Bhagavad-gītāban (10.10) áll, dadāmi buddhi-yogaṁ tam: az Úr megadja a kellő értelmet bhaktájának, hogy az végül eljuthasson Hozzá a lelki világba.

Išskirtinė tyro bhakto savybė ta, kad jis visada, nepriklausomai nuo laiko ir vietos, mąsto tiktai apie Kṛṣṇą ir apie nieką daugiau. Tam niekas neturi kliudyti. Jis turi būti pasiryžęs tarnauti bet kur ir bet kada. Kai kas teigia, kad bhaktas turįs gyventi šventose vietose: Vṛdāvanoje ar kokiame nors šventame mieste, kur gyveno Viešpats. Tačiau tyras bhaktas gali gyventi bet kur ir pasiaukojimo tarnyste Viešpačiui sukurti Vṛndāvanos atmosferą. Śrī Advaita kartą taip tarė Viešpačiui Caitanyai: „Kur Tu, o Viešpatie – ten Vṛndāvana.“

A tiszta bhakta különleges jellemzője, hogy az időtől és a helytől függetlenül örökké csakis Kṛṣṇára gondol, s ebben semmi nem akadályozhatja meg. Feladatát mindig, mindenhol kész végrehajtani. Vannak, akik azt mondják, hogy egy bhaktának a szent helyek valamelyikén kell élnie, például Vṛndāvanában vagy egy olyan szent városban, ahol azelőtt az Úr is élt, a tiszta bhakta azonban bárhol élhet, mert odaadó szolgálata révén mindenhol képes Vṛndāvana-hangulatot teremteni. Śrī Advaita azt mondta az Úr Caitanyának: „Ó, Uram! Bárhol vagy, ott van Vṛndāvana.”

Žodžiai satatam ir nityaśah, reiškiantys „visada“, „reguliariai“ ar „kasdien“, rodo, kad tyras bhaktas visą laiką prisimena Kṛṣṇą ir Jį medituoja. Tokiom savybėm pasižyminčiam tyram bhaktui Viešpats labai lengvai pasiekiamas. Bhakti-yoga – tai sistema, kuriai Gīta teikia pirmenybę. Paprastai bhakti-yogai tarnauja penkiais skirtingais būdais: (1) śānta- bhakta atlieka neutralią pasiaukojimo tarnystę; (2) dāsya-bhakta pasiaukojęs tarnauja, atlikdamas tarno vaidmenį; (3) sākhya-bhakta tarnauja, atlikdamas draugo vaidmenį; (4) vātsalya-bhakta tarnauja, atlikdamas vieno iš tėvų vaidmenį; (5) mādhurya-bhakta tarnauja Aukščiausiajam Viešpačiui kaip mylimam sutuoktiniui. Bet kuriuo iš šių atvejų tyras bhaktas nuolatos su transcendentine meile tarnauja Aukščiausiajam Viešpačiui ir negali Jo pamiršti, taigi Viešpats jam lengvai pasiekiamas. Kaip tyras bhaktas nė akimirkai negali pamiršti Aukščiausiojo Viešpaties, taip ir Aukščiausiasis Viešpats nė akimirkai neužmiršta Savo tyro bhakto. Šį didį palaiminimą teikia Kṛṣṇos įsisąmoninimo procesas, mahā-mantros kartojimas: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare.

A satatam és a nityaśaḥ szavak – melyek jelentése „mindig”, „rendszeresen” vagy „mindennap” – arra utalnak, hogy egy tiszta bhakta örökké Kṛṣṇára gondol és Rajta meditál. Ezek egy tiszta bhakta tulajdonságai, akinek számára az Úr nagyon könnyen elérhető. A Gītā minden más ösvénynél jobban ajánlja a bhakti-yogát. A bhakti-yogīk ötféle viszonyban végezhetnek odaadó szolgálatot: 1. a śānta-bhakta semleges kapcsolatban végez odaadó szolgálatot, 2. a dāsya-bhakta szolgaként, 3. a sakhya-bhakta barátként, 4. a vātsalya-bhakta szülőként, 5. a mādhurya-bhakta pedig bensőséges szerelmesként szolgálja a Legfelsőbb Urat. A tiszta bhakta az öt kapcsolat valamelyikében végez transzcendentális szerető szolgálatot a Legfelsőbb Úrnak. Sohasem feledkezik meg Róla, így számára az Úr könnyen elérhető. Egy tiszta bhakta egy pillanatra sem tudja elfelejteni a Legfelsőbb Urat, s ugyanígy a Legfelsőbb Úr sem feledkezik meg tiszta bhaktájáról soha. Ezt a nagy áldást adja a mahā-mantra – Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare – éneklésének Kṛṣṇa-tudatos gyakorlata.