Skip to main content

TEXT 31

31. VERS

Tekstas

Szöveg

sarva-bhūta-sthitaṁ yo māṁ
bhajaty ekatvam āsthitaḥ
sarvathā vartamāno ’pi
sa yogī mayi vartate
sarva-bhūta-sthitaṁ yo māṁ
bhajaty ekatvam āsthitaḥ
sarvathā vartamāno ’pi
sa yogī mayi vartate

Synonyms

Szó szerinti jelentés

sarva-bhūta-sthitam — glūdinčiam kiekvieno širdyje; yaḥ — tas, kuris; mām — Man; bhajati — pasiaukojamai tarnauja; ekatvam — vienovėje; āsthitaḥ — esančiam; sarvathā — visais atžvilgiais; vartamānaḥ — esantis; api — nepaisant to; saḥ — jis; yogī — transcendentalistas; mayi — Manyje; vartate — lieka.

sarva-bhūta-sthitam – a mindenki szívében jelen lévőt; yaḥ – aki; mām – Engem; bhajati – odaadóan szolgál; ekatvam – egységben; āsthitaḥ – ilyen helyzetben; sarvathā – minden tekintetben; varta-mānaḥ – ebben az állapotban; api – ellenére; saḥ – ő; yogī – a transzcendentalista; mayi – Bennem; vartate – marad.

Translation

Fordítás

Toks yogas, kuris garbina Supersielą ir Jai tarnauja, žinodamas, kad Aš ir Supersiela esame viena, visada ir bet kokiomis aplinkybėmis yra Manyje.

Az a yogī, aki imádattal szolgálja a Felsőlelket, mert tudja, hogy Én és a Felsőlélek egyek vagyunk, az mindig, minden körülmények között Bennem marad.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Yogas, medituojantis Supersielą, vidujai regi pilnutinę Kṛṣṇos dalį – keturrankį Viṣṇu, laikantį rankose kriauklę, diską, vėzdą ir lotoso žiedą. Yogas turėtų žinoti, kad Viṣṇu nesiskiria nuo Kṛṣṇos. Supersielos pavidalu Kṛṣṇa esti kiekvienos būtybės širdyje. Maža to, nesuskaičiuojama daugybė Supersielų, kurios yra gyvųjų esybių širdyse, nesiskiria viena nuo kitos. Taip pat nesiskiria ir Kṛṣṇą įsisąmoninęs žmogus, su transcendentine meile nuolat tarnaujantis Kṛṣṇai, nuo yogo, kuris pasiekė tobulumą medituodamas Supersielą. Kṛṣṇą įsisąmoninęs yogas (net jei šiame materialiame pasaulyje jam tenka atlikti pačią įvairiausią veiklą) visuomet gyvena Kṛṣṇoje. Tai patvirtinama Śrīlos Rūpos Gosvāmio „Bhakti- rasāmṛta-sindhu“ (1.2.187): nikhilāsv apy avasthāsu jīvan-muktaḥ sa ucyate. Viešpaties bhaktas, visada veikdamas su Kṛṣṇos sąmone, jau išsivadavo. „Nārada-pañcarātroje“ ta mintis patvirtinta tokiais žodžiais:

A yogī, aki a Felsőlelken meditál, látja magában Kṛṣṇa teljes részét, a négykarú Viṣṇut, aki kezeiben kagylókürtöt, korongot, buzogányt és lótuszvirágot tart. A yogīnak tudnia kell, hogy Viṣṇu nem különbözik Kṛṣṇától. A Felsőlélek formájában Kṛṣṇa jelen van mindenki szívében. A megszámlálhatatlan élőlény szívében jelen lévő megszámlálhatatlan Felsőlélek mind azonos egymással. Az a Kṛṣṇa-tudatú ember, aki mindig transzcendentális szeretettel szolgálja Kṛṣṇát, szintén nem különbözik a Felsőlelken meditáló tökéletes yogītól. Noha a Kṛṣṇa-tudatú yogī anyagi léte alatt sokféle tettet végez, mindig Kṛṣṇában marad. Ezt erősíti meg Śrīla Rūpa Gosvāmī is Bhakti-rasāmṛta-sindhu című művében (1.2.187): nikhilāṣv apy avasthāsu jīvan-muktaḥ sa ucyate. Az Úr bhaktája, aki mindig Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, minden külön törekvés nélkül felszabadul. A Nārada-pañcarātra ezt a következőkkel támasztja alá:

dik-kālādy-anavacchinne
kṛṣṇe ceto vidhāya ca
tan-mayo bhavati kṣipraṁ
jīvo brahmaṇi yojayet
dik-kālādy-anavacchinne
kṛṣṇe ceto vidhāya ca
tan-mayo bhavati kṣipraṁ
jīvo brahmaṇi yojayet

„Kṛṣṇa yra visa persmelkiantis, egzistuoja anapus laiko ir erdvės. Sukaupus dėmesį į Jo transcendentinį pavidalą mintimis pasineriama į Kṛṣṇą ir pasiekiamas džiaugsmingas transcendentinio bendravimo su Juo būvis.“

„Ha az ember nagy figyelemmel Kṛṣṇa transzcendentális formájára összpontosít – aki mindent átható, s aki fölötte áll az időnek és a térnek –, akkor teljesen elmerül Kṛṣṇáról szóló gondolataiban, s eléri azt a transzcendentális boldogságot, melyet az Ő társasága jelent.”

Kṛṣṇos sąmonė – tai aukščiausias transo būvis yogos praktikoje. Patsai supratimas, kad Kṛṣṇa Paramātmos pavidalu glūdi kiekvienos būtybės širdyje, daro yogą trūkumų neturinčiu žmogumi. Vedos („Gopāla-tāpanī Upaniṣada“ 1.21) patvirtina, kad Viešpats turi nesuvokiamą galią: eko ‘pi san bahudhā yo ‘vabhāti. „Nors Viešpats – vienas, Jis gyvena nesuskaičiuojamoje daugybėje širdžių daugeliu.“ Analogiškai kalbama ir smṛti-śāstroje:

A yoga gyakorlásában a transz legmagasabb fokát a Kṛṣṇa-tudat jelenti. Pusztán annak a ténynek a megértése, hogy Kṛṣṇa Paramātmāként mindenki szívében jelen van, hibátlanná teszi a yogīt. A Védák (Gopāla-tāpanī-upaniṣad 1.21) a következőképpen erősítik meg az Úr e felfoghatatlan képességét: eko 'pi san bahudhā yo 'vabhāti. „Noha az Úr egy, a számtalan szívben sokként van jelen.” A smṛti-śāstrában hasonlót olvashatunk:

eka eva paro viṣṇuḥ
sarva-vyāpī na saṁśayaḥ
aiśvaryād rūpam ekaṁ ca
sūrya-vat bahudheyate
eka eva paro viṣṇuḥ
sarva-vyāpī na saṁśayaḥ
aiśvaryād rūpam ekaṁ ca
sūrya-vat bahudheyate

„Viṣṇu – vienas ir vis dėlto Jis visa persmelkiantis. Savo nesuvokiama galia, nors Jo pavidalas vienas, Jis prasiskverbia visur, kaip saulė, vienu metu pasirodanti daugelyje vietų.“

„Viṣṇu egyetlen, ám mégis mindent áthat. Annak ellenére, hogy egy formája van, felfoghatatlan hatalma révén jelen van mindenhol, ahogyan a nap is ugyanabban az időben számtalan helyen megjelenik.”