TEXT 22
22. VERS
Tekstas
Szöveg
duḥkha-yonaya eva te
ādy-antavantaḥ kaunteya
na teṣu ramate budhaḥ
duḥkha-yonaya eva te
ādy-antavantaḥ kaunteya
na teṣu ramate budhaḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
ye — tie; hi — tikrai; saṁsparśa-jāḥ — dėl sąlyčio su materialiomis juslėmis; bhogāḥ — malonumai; duḥkha — kančios; yonayaḥ — ištakos; eva — tikrai; te — jie yra; ādi — pradžiai; anta — pabaigai; vantaḥ — pavaldūs; kaunteya — o Kuntī sūnau; na — niekada; teṣu — juose; ramate — ieško malonumų; budhaḥ — išmintingasis.
ye – azok; hi – bizony; saṁsparśa-jāḥ – az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származó; bhogāḥ – élvezetek; duḥkha – boldogtalanság; yonayaḥ – forrásai; eva – bizony; te – ezek; ādi – a kezdet; anta – és vég; vantaḥ – hatása alatt állóak; kaunteya – ó, Kuntī fia; na – sohasem; teṣu – azokban; ramate – örömét leli; budhaḥ – aki intelligens.
Translation
Fordítás
Išmintingas žmogus apeina kančių židinius, kurie atsiveria susilietus su materialiom juslėm. O Kuntī sūnau, šie malonumai turi ir pradžią, ir pabaigą, todėl išminčius juose neieško džiaugsmo.
Az okos távol tartja magát a szenvedés forrásaitól, amelyek az anyagi érzékekkel való kapcsolatból származnak. Ó, Kuntī fia, az efféle élvezeteknek kezdetük és végük van, ezért a bölcs nem leli bennük örömét.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Materialūs jusliniai malonumai yra kontaktų su materialiom juslėm pasekmė. Jie laikini, nes laikinas pats kūnas. Išsivadavusios sielos nedomina niekas, kas laikina. Ar gali išsivadavusi siela, patyrusi transcendentinius malonumus, tenkintis netikrais malonumais? „Padma Purāṇoje“ pasakyta:
Az anyagi érzéki örömök az anyagi érzékek kapcsolataiból származnak. Az érzékek mind ideiglenesek, mert maga a test is az. Egy felszabadult lelket nem érdekel semmilyen átmeneti dolog. Hogyan is lenne képes élvezni az illuzórikus gyönyört, amikor jól ismeri a transzcendentális élvezet örömeit? A Padma-purāṇában ez áll:
satyānande cid-ātmani
iti rāma-padenāsau
paraṁ brahmābhidhīyate
satyānande cid-ātmani
iti rāma-padenāsau
paraṁ brahmābhidhīyate
„Mistikai semiasi neribotų transcendentinių malonumų iš Absoliučios Tiesos. Todėl Aukščiausioji Absoliuti Tiesa, Dievo Asmuo, dar žinomas kaip Rāma.“
„A misztikusok vég nélküli transzcendentális gyönyört merítenek az Abszolút Igazságból – ezért hívják a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, az Istenség Személyiségét Rāmának is.”
„Śrīmad-Bhāgavatam“ (5.5.1) taip pat pasakyta:
A Śrīmad-Bhāgavatam (5.5.1) így ír ezzel kapcsolatban:
kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye
tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
„Mano brangieji sūnūs, gavus žmogaus kūną nėra prasmės išsijuosus dirbti dėl juslinio pasitenkinimo – tokie malonumai prieinami netgi išmatas ėdantiems gyvūnams [kiaulėms]. Šį gyvenimą jums dera askezėmis gryninti savo būtį, tuomet galėsite pasisemti beribės transcendentinės palaimos.“
„Kedves fiaim, az emberi létformában semmi értelme minden erőnkkel az érzéki örömökért fáradozni. Az efféle boldogságra még az ürülékevőknek [disznóknak] is lehetőségük van. Ehelyett életetek során vállaljatok lemondásokat, mert így létetek megtisztul, s így soha véget nem érő transzcendentális gyönyört élvezhettek majd!”
Todėl tikrieji yogai ir apsišvietę transcendentalistai nesusigundo jusliniais malonumais, kurie yra nesibaigiančios materialios būties priežastis. Juo labiau žmogus linkęs į materialius malonumus, juo smarkiau jį apninka materialios bėdos.
Az igazi yogīkat, azaz tudós transzcendentalistákat ezért nem vonzzák az érzéki örömök, melyek csak a szakadatlan anyagi lét forrásai. Minél jobban rászokik az ember az anyagi élvezetekre, annál inkább fogságában tartja őt az anyagi szenvedés.