Skip to main content

TEXT 3

3. VERS

Tekstas

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
loke ’smin dvi-vidhā niṣṭhā
purā proktā mayānagha
jñāna-yogena sāṅkhyānāṁ
karma-yogena yoginām
śrī-bhagavān uvāca
loke ’smin dvi-vidhā niṣṭhā
purā proktā mayānagha
jñāna-yogena sāṅkhyānāṁ
karma-yogena yoginām

Synonyms

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca — Aukščiausiasis Dievo Asmuo tarė; loke — pasaulyje; asmin — šiame; dvi-vidhā — dviejų rūšių; niṣṭhā — tikėjimas; purā — anksčiau; proktā — buvo išsakytas; mayā — Mano; anagha — o nesusitepęs nuodėme; jñāna-yogena — jungiančiu žinojimo procesu; sāṅkhyānām — filosofų empirikų; karma-yogena — jungiančiu pasiaukojimo procesu; yoginām — bhaktų.

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; loke – a világban; asmin – ebben; dvi-vidhā – kétféle; niṣṭhā – hit; purā – korábban; proktā – említett; mayā – Általam; anagha – ó, bűntelen; jñāna-yogena – a tudás összekapcsoló folyamata által; sāṅkhyānām – az empirikus filozófusoké; karma-yogena – az odaadás összekapcsoló folyamata által; yoginām – a bhaktáké.

Translation

Fordítás

Aukščiausiasis Dievo Asmuo tarė: O nesusitepęs nuodėme, Arjuna, Aš jau paaiškinau, kad yra dvi kategorijos žmonių, kurie stengiasi suvokti savąjį „aš“. Vieni linkę jį suvokti empiriniais filosofiniais samprotavimais, kiti – pasiaukojimo tarnyste.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ó, bűntelen Arjuna! Már megmagyaráztam, hogy az emberek két rétege törekszik az önvaló megismerésére. Némelyek empirikus, filozófiai spekuláció útján, mások pedig az odaadó szolgálat által kívánják ezt elérni.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: 39-tame antro skyriaus posme Viešpats nusakė du pažinimo kelius: sāṅkhya-yogą bei karma-yogą, dar vadinamą buddhi-yoga. Šiuo posmu Viešpats aiškiau nušviečia tą patį klausimą. Sāṅkhya-yoga, ar analitinis dvasios bei materijos tyrinėjimas, yra sritis tų, kurie linkę samprotauti ir pažinti daiktus eksperimentiniu mokslu bei filosofija. O kita žmonių kategorija, kaip nurodo 61-as antro skyriaus posmas, veikia įsisąmoninę Kṛṣṇą. 39-ame posme Viešpats aiškino, kad veikiant pagal buddhi- yogos, arba Kṛṣṇos sąmonės, principus galima sutraukyti veiklos pančius, maža to, minėtas metodas neturi trūkumų. 61-ame posme jis nušviestas dar ryškiau: praktikuoti buddhi-yogą – reiškia visiškai priklausyti nuo Aukščiausiojo (tiksliau – nuo Kṛṣṇos) valios. Šitaip be didelio vargo galima suvaldyti visas jusles. Žodžiu, šios yogos abipusiškai susijusios kaip religija ir filosofija. Religija be filosofijos – tik sentimentai, o kartais net ir fanatizmas, o filosofija be religijos – tik spekuliatyvūs samprotavimai. Galutinis pažinimo tikslas – Kṛṣṇa, nes filosofai, nuoširdžiai ieškantys Absoliučios Tiesos, galų gale prieina Kṛṣṇos sąmonę. Taip teigiama ir „Bhagavad-gītoje“. Metodo esmę sudaro tikrosios savojo „aš“ padėties suvokimas Super „Aš“ atžvilgiu. Filosofinių samprotavimų kelias – aplinkinis, palengva jis irgi gali atvesti prie Kṛṣṇos sąmonės, bet kito kelio esmė – viską tiesiogiai susieti su Kṛṣṇa. Iš jų geresnis Kṛṣṇos sąmonės kelias, nes jis nereikalauja išgryninti juslių filosofijos metodais. Kṛṣṇos sąmonė pati savaime yra apsivalymo procesas, tai – tiesioginis pasiaukojimo tarnystės metodas, todėl šis kelias lengvas ir tuo pat metu iškilnus.

A második fejezet harminckilencedik versében az Úr két útról beszélt: a sāṅkhya-yogáról és a karma-yogáról vagy buddhi-yogáról. Ebben a versben ugyanezt magyarázza el sokkal érthetőbben. A sāṅkhya-yogát, vagyis a lélek és az anyag természetének elemző tanulmányozását azok végzik, akik hajlamosak a spekulációra, valamint a dolgok tapasztalati tudás és filozófia által történő megértésére. Az emberek másik rétege Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, ahogy azt a második fejezet hatvanegyedik verse megmagyarázza. Szintén a harminckilencedik versben az Úr kifejti, hogy a buddhi-yoga, vagyis a Kṛṣṇa-tudat elvei szerinti cselekvés által az ember megszabadulhat a tettek kötelékeitől, s ezenkívül e folyamat teljesen mentes minden hibától. A hatvanegyedik vers még világosabban megmagyarázza ugyanezt az elvet, miszerint a buddhi-yoga azt jelenti, hogy az ember teljesen a Legfelsőbbre (pontosabban Kṛṣṇára) bízza magát, s hogy ily módon könnyedén uralkodni tud valamennyi érzéke felett. Ezért mindkét yoga-folyamat kölcsönösen függ egymástól – az egyik a vallási, a másik a filozófiai aspektus. A vallás filozófia nélkül szentimentalizmus vagy néha fanatizmus, míg a filozófia vallás nélkül csupán elméleti spekuláció. A végső cél Kṛṣṇa, hiszen az Abszolút Igazság után őszintén kutató filozófusok végül szintén a Kṛṣṇa-tudathoz érkeznek el. A Bhagavad-gītā erről is ír. Az egész folyamat arra szolgál, hogy megértsük az önvaló valódi helyzetét a Legfelsőbbel való viszonyában. A filozófiai spekuláció közvetett folyamat, ami által az ember fokozatosan eljuthat a Kṛṣṇa-tudat szintjére, míg a másik folyamat közvetlen, s mindent közvetlenül Kṛṣṇával kapcsol össze, Kṛṣṇa-tudatban. E kettő közül a Kṛṣṇa-tudat útja a jobb, mert nem függ az érzékek filozófiai úton való megtisztításától. A Kṛṣṇa-tudat maga a tisztító folyamat, amely az odaadó szolgálat közvetlen alkalmazásával könnyű, s egyben magasztos is.