TEXT 72
72. VERS
Tekstas
Szöveg
naināṁ prāpya vimuhyati
sthitvāsyām anta-kāle ’pi
brahma-nirvāṇam ṛcchati
naināṁ prāpya vimuhyati
sthitvāsyām anta-kāle ’pi
brahma-nirvāṇam ṛcchati
Synonyms
Szó szerinti jelentés
eṣā – ez; brāhmī – lelki; sthitiḥ – helyzet; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – sohasem; enām – ezt; prāpya – elérve; vimuhyati – megzavarodik; sthitvā – ilyen állapotban; asyām – ebben; anta-kāle – az élet végén; api – szintén; brahma-nirvāṇam – Isten lelki birodalmát; ṛcchati – eléri.
Translation
Fordítás
Šitoks yra dvasinio ir dieviško gyvenimo kelias. Stojęs į tą kelią žmogus nepaklysta. Jeigu žmogus yra tame kelyje net mirties valandą, jis gali pasiekti Dievo karalystę.
Ez a lelki és isteni élet útja, melyet elérve az ember megtéveszthetetlenné válik. Még ha a halál órájában lépett is rá, képes eljutni Isten birodalmába.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Pasiekti Kṛṣṇos sąmonę, dievišką gyvenimą, galima išsyk, akimirksniu, bet galima prie tokio būties būvio nepriartėti ir po milijonų gimimų. Svarbiausia, ar mes tai suprantame ir pripažįstame. Atsiduodamas Kṛṣṇai Khaṭvāṅga Mahārāja pasiekė tą būties būvį likus vos kelioms minutėms iki mirties. Nirvāṇa – tai materialistinio gyvenimo proceso nutraukimas. Budistų filosofija teigia, kad pasibaigus materialiam gyvenimui laukia tuštuma, tačiau „Bhagavad-gītā“ moko kitaip. Pasibaigus materialiam gyvenimui prasideda tikrasis gyvenimas. Primityvus materialistas apsiriboja mintimi, kad derėtų sustabdyti tokią materialistinę gyvenseną, tačiau dvasiškai pažengusieji supranta, kad materialiam gyvenimui pasibaigus prasideda kitas gyvenimas. Jeigu pavyksta įsisąmoninti Kṛṣṇą dar prieš gyvenimo pabaigą, iš karto pasiekiama brahma-nirvāṇos stadija. Dievo karalystė ir pasiaukojimo tarnystė Viešpačiui niekuo nesiskiria. Kadangi ir Dievo karalystė, ir pasiaukojimo tarnystė yra absoliučios, tai tarnauti Viešpačiui su transcendentine meile tolygu laimėti dvasinę karalystę. Materialaus pasaulio veiklos tikslas – siekti juslinio pasitenkinimo, o dvasinio pasaulio veikla vyksta su Kṛṣṇos sąmone. Įgyti Kṛṣṇos sąmonę dar šiame gyvenime – tai tuojau pat pasiekti Brahmaną. Neabejotina, kad Kṛṣṇą įsisąmoninęs žmogus jau įžengė į Dievo karalystę.
Az ember szert tehet a Kṛṣṇa-tudatra, az isteni életre egyetlen pillanat alatt is, de előfordulhat, hogy millió és millió élet sem elegendő számára, hogy elérje ezt a szintet. Ez csupán a tények megértésétől és elfogadásától függ. Khaṭvāṅga Mahārāja a halála előtt néhány perccel jutott el az életnek erre a szintjére, amikor átadta magát Kṛṣṇának. A nirvāṇa azt jelenti, hogy az ember véget vet az anyagi felfogású életnek. A buddhista filozófia szerint az anyagi élet után nincs semmi, ám a Bhagavad-gītā mást tanít. Az igazi élet az anyagi lét befejezése után kezdődik. A pusztán a durva anyagban hívő materialista beéri annyival, hogy tudja: fel kell hagynia anyagi életmódjával, ellenben a lelki értelemben fejlett emberek számára ez után az anyagi élet után egy másik élet következik. Ha valaki szerencsés módon még azelőtt Kṛṣṇa-tudatú lesz, hogy élete véget érne, azonnal eljut a brahma-nirvāṇa szintjére. Isten országa és az Úr odaadó szolgálata között nincsen különbség. Mindkettő az abszolút síkon van, ezért az Úr transzcendentális szerető szolgálata a lelki világ elérését jelenti. Az ember az anyagi világban érzékei kielégítéséért cselekszik, míg a lelki világban mindent Kṛṣṇa-tudatban tesz. Aki még ebben az életében Kṛṣṇa-tudatossá válik, az azonnal eléri a Brahmant, s aki Kṛṣṇa-tudatos, az minden kétséget kizárva már belépett Isten országába.
Brahmanas yra tiesioginė materijos priešingybė. Todėl brāhmī sthiti reiškia „anapus materialios veiklos“. Pasiaukojimo tarnystė Viešpačiui „Bhagavad-gītoje“ yra traktuojama kaip išsivadavimo stadija (sa gūṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate). Taigi brāhmī-sthiti – tai išsivadavimas iš materijos nelaisvės.
A Brahman az anyag ellentéte, így a brāhmī sthiti azt jelenti: „nem az anyagi cselekedetek szintjén”. A Bhagavad-gītā az Úr odaadó szolgálatát felszabadult szintnek tekinti (sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate), így a brāhmī sthiti nem más, mint megszabadulás az anyagi kötelékektől.
Śrīla Bhaktivinoda Thākura reziumavo, kad antrasis „Bhagavad-gītos“ skyrius glaustai perteikia visos knygos turinį. „Bhagavad-gītoje“ aptariama karma-yoga, jñāna-yoga ir bhakti-yoga. Antrame skyriuje nuodugniai apibūdinta karma-yoga ir jñāna-yoga, taip pat trumpai paliesta bhakti-yoga – taigi apžvelgtas visos knygos turinys.
Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura a Bhagavad-gītā második fejezetéről kijelenti, hogy az az egész mű tartalmának tömör összefoglalása. A Bhagavad-gītā témáját a karma-yoga, a jñāna-yoga és a bhakti-yoga alkotja. A második fejezet a karma- és a jñāna-yogát tárgyalja nagyon érthetően, s röviden a bhakti-yogáról is említést tesz a mű tartalmának összegzése kapcsán.
Taip Bhaktivedanta baigia komentuoti antrąjį „Śrīmad Bhagavad-gītos“ skyrių, pavadintą „Gītos turinio apžvalga“.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā második fejezetéhez, melynek címe: „A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása”.