TEXT 60
60. VERS
Tekstas
Szöveg
puruṣasya vipaścitaḥ
indriyāṇi pramāthīni
haranti prasabhaṁ manaḥ
puruṣasya vipaścitaḥ
indriyāṇi pramāthīni
haranti prasabhaṁ manaḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
yatataḥ – törekvése közben; hi – bizony; api – ellenére; kaunteya – ó, Kuntī fia; puruṣasya – az embernek; vipaścitaḥ – megkülönböztető képességgel rendelkezőnek; indriyāṇi – az érzékszervei; pramāthīni – izgatott; haranti – dobálják; prasabham – erőnek erejével; manaḥ – az elmét.
Translation
Fordítás
Juslės tokios stiprios ir veržlios, o Arjuna, kad per prievartą užvaldo net įžvalgaus, besistengiančio jas valdyti žmogaus protą.
Ó, Arjuna, az érzékek olyan erősek és fékezhetetlenek, hogy még a rajtuk uralkodni próbáló, józan ítélőképességű ember elméjét is erőnek erejével elragadják.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Daug išminčių, filosofų bei transcendentalistų bando nugalėti savo jusles, tačiau nepaisant jų pastangų, kartais ir didžiausi jų dėl neramaus proto tampa materialių juslinių malonumų aukomis. Net Viśvāmitrą, didį išminčių ir tobulą yogą, suvedžiojo moteris – Menakā, nors jis ir stengėsi pažaboti jusles rūsčiomis askezėmis bei yogos praktika. Pasaulio istorija žino daugybę analogiškų atvejų. Taigi, visiškai neįsisąmoninus Kṛṣṇos, labai sunku suvaldyti protą ir jusles. Nesutelkus proto į Kṛṣṇą, neįmanoma atsisakyti materialios veiklos. Didis šventasis ir bhaktas Śrī Yāmunācārya patvirtina tai praktiniu pavyzdžiu. Jis sako:
Sok művelt bölcs, filozófus és transzcendentalista próbálkozik érzékszervei legyőzésével, minden igyekezetük ellenére azonban néha még a legkiválóbbak is áldozatul esnek az anyagi érzéki élvezetnek, az izgatott elmének köszönhetően. Viśvāmitra, a nagy bölcs és tökéletes yogī szigorú vezeklésekkel és a yoga gyakorlásával törekedett az érzékek feletti uralomra, de Menakā még őt is elcsábította, s rávette a nemi élvezetre. Természetesen sok hasonló példa akad erre a világtörténelemben. Az elmét és az érzékszerveket kordában tartani rendkívül nehéz, ha az ember nem teljesen Kṛṣṇa-tudatú. Az ilyen anyagi cselekedetektől nem lehet addig ellálni, míg elménket nem merítjük el Kṛṣṇában. Erre Śrī Yāmunācārya, a nagy szent és bhakta mutatott gyakorlati példát, aki azt mondta:
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
„Nuo tos akimirkos, kai mano protas ėmė tarnauti Viešpaties Kṛṣṇos lotosinėms pėdoms, ir kai tarnaudamas patiriu vis stiprėjančią transcendentinę palaimą, užtenka pagalvoti apie lytinį gyvenimą su moterimi – nusipurtau tos minties ir nusispjaunu.“
„Mióta elmémet az Úr Kṛṣṇa lótuszlábának szolgálatába állítottam, s egy örökké megújuló transzcendentális íz élvezetében van részem, ha a nemi élvezet jut az eszembe, csak elfordítom az arcom, s köpök egyet.”
Kṛṣṇos sąmonė – tokia transcendentiškai puiki, kad materialūs malonumai savaime praranda patrauklumą. Tai tas pat, kaip alkstančiam numalšinti alkį iki valios privalgant sočių valgių. Mahārāja Ambarīṣa įveikė didį yogą Durvāsą Munį irgi vien todėl, kad savo protą buvo sutelkęs į Kṛṣṇos sąmonę (sa vai manaḥ kṛṣna-padāravindayor vacāṁsi vaikuṇṭḥa- guṇānuvarṇane).
A Kṛṣṇa-tudat olyan transzcendentálisan csodálatos dolog, hogy hatására az anyagi élvezet minden külön törekvés nélkül íztelenné válik, ahogyan az éhes embernek is elűzi az éhségét, ha elegendő mennyiségű tápláló ételt kap. Ambarīṣa Mahārāja szintén képes volt arra, hogy legyőzze a nagy yogīt, Durvāsā Munit, mert elméjét teljesen a Kṛṣṇa-tudat töltötte be (sa vai manaḥ krṣṇa-padāravindayor vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane).