TEXT 54

54. VERS

Tekstas

Szöveg

arjuna uvāca
sthita-prajñasya kā bhāṣā
samādhi-sthasya keśava
sthita-dhīḥ kiṁ prabhāṣeta
kim āsīta vrajeta kim

Synonyms

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca — Arjuna tarė; sthita-prajñasya — to, kuris yra tvirtos Kṛṣṇos sąmonės; kā — kokia; bhāṣā — kalba; samādhi-sthasya — esančio transe; keśava — o Kṛṣṇa; sthita-dhīḥ — pasiekęs tvarią Kṛṣṇos sąmonę; kim — ką; prabhāṣeta — šneka; kim — kaip; āsīta — sėdi; vrajeta — vaikšto; kim — kaip.

arjunaḥ uvāca – Arjuna így szólt; sthita-prajñasya – annak, aki szilárd a Kṛṣṇa-tudatban; kā – milyen; bhāṣā – a nyelve; samādhi-sthasya – annak, aki elmerült a transzban; keśava – ó, Kṛṣṇa; sthita-dhīḥ – aki szilárdan Kṛṣṇa-tudatú; kim – mit; prabhāṣeta – beszél; kim – hogyan; āsīta – marad egy helyben; vrajeta – megy; kim – hogyan.

Translation

Fordítás

Arjuna tarė: O Kṛṣṇa, kaip atpažinti tą, kurio sąmonė panirusi į transcendenciją? Kaip jis šneka ir kokia jo kalba? Kaip jis sėdi ir kaip vaikšto?

Arjuna így szólt: Ó, Kṛṣṇa! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, akinek tudata ily módon a transzcendensbe merült? Hogyan s milyen szavakkal beszél? Hogyan ül és hogyan jár?

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Kaip kiekvienam žmogui konkrečioje situacijoje būdingi tam tikri bruožai, taip Kṛṣṇą įsisąmoninusiam žmogui būdinga tam tikra kalbėsena, eisena, mąstysena, jausena etc. Kaip turtingame žmoguje pagal jam būdingus požymius atpažinsi turtuolį, ligotame – ligonį, kaip mokytam žmogui būdingi saviti požymiai, taip žmogus su transcendentine Kṛṣṇos sąmone atpažįstamas iš požymių, būdingų jo elgesiui. Tie ypatingi požymiai nurodomi „Bhagavad-gītoje“. Svarbiausia, kas rodo, kad žmogus įsisąmonino Kṛṣṇą – kalba, nes ji – pati pagrindinė bet kurio žmogaus savybė. Sakoma, kvailio nepažinsi, kol jis nekalba. Iš tiesų, sunku atpažinti kvailį, kol jis dailiai apsitaisęs, bet pakanka kvailiui atverti burną ir jis tuoj išsiduoda. Geriausiai Kṛṣṇos sąmonės žmogų charakterizuoja tai, kad jis kalba tiktai apie Kṛṣṇą ir su Juo susijusius dalykus. Po to savaime išryškėja ir kitos savybės, apie kurias pasakoja kiti posmai.

Ahogy helyzetéből adódóan mindenkinek sajátos ismertetőjelei vannak, úgy a Kṛṣṇa-tudatú ember is sajátos jellemmel rendelkezik, amely beszédében, járásában, gondolkodásában, érzéseiben stb. nyilvánul meg. Vannak bizonyos megkülönböztető jegyek, amelyek alapján felmérhetjük, hogy valaki gazdag, beteg vagy művelt, s éppen így a transzcendentális Kṛṣṇa-tudatba merülő ember tetteiben is sajátos jeleket figyelhetünk meg. Ezeket a Bhagavad-gītāból ismerhetjük meg. A legfontosabb az, hogyan beszél valaki, aki Kṛṣṇa-tudatos, hiszen ez minden ember legfontosabb jellemzője. Azt mondják, a bolond embert mindaddig nem ismerik fel, míg el nem kezd beszélni. Ez valóban így van. Egy jól öltözött ostobáról senki sem tudja, hogy kicsoda, amíg ki nem nyitja a száját, ám amint beszélni kezd, nyomban elárulja magát. A Kṛṣṇa-tudatú embert azonnal felismerhetjük arról, hogy csakis Kṛṣṇáról és a Vele kapcsolatos dolgokról beszél. A többi meghatározó vonás – amelyről a következőkben esik majd szó – ennek természetes velejárója.