TEXT 45
45. VERS
Tekstas
Szöveg
nistrai-guṇyo bhavārjuna
nirdvandvo nitya-sattva-stho
niryoga-kṣema ātmavān
nistrai-guṇyo bhavārjuna
nirdvandvo nitya-sattva-stho
niryoga-kṣema ātmavān
Synonyms
Szó szerinti jelentés
trai-guṇya — susijusi su trijų materialios gamtos guṇų; viṣayāḥ — dalykais; vedāḥ — Vedų raštija; nistrai-guṇyaḥ — transcendentalus trims materialios gamtos guṇoms; bhava — būk; arjuna — o Arjuna; nirdvandvaḥ — be dualizmo; nitya-sattva-sthaḥ — tyroje dvasinės egzistencijos būsenoje; niryoga-kṣemaḥ — nesiekdamas įgyti ar išsaugoti; ātma-vān — susitelkęs savajame „aš“.
trai-guṇya – az anyagi természet három kötőerejére vonatkozó; viṣayāḥ – téma; vedāḥ – védikus irodalom; nistrai-guṇyaḥ – az anyagi természet három kötőereje fölött álló; bhava – légy; arjuna – ó, Arjuna; nirdvandvaḥ – kettősség nélkül; nitya-sattva-sthaḥ – a lelki lét tiszta állapotában; niryoga-kṣemaḥ – a nyereség és védelem gondolatától mentesen; ātma-vān – az önvalóban megállapodott.
Translation
Fordítás
Vedos daugiausiai kalba apie tris materialios gamtos guṇas. O Arjuna, tapk transcendentalus guṇų atžvilgiu, laisvas nuo visų priešybių, atsisakyk siekių kažką laimėti ar išsaugoti šiame pasaulyje ir susitelk savajame „aš“.
A Védák legfőképpen az anyagi természet három kötőerejéről beszélnek. Ó, Arjuna, légy transzcendentális, s emelkedj e három kötőerő fölé! Szabadulj meg minden kettősségtől, valamint minden aggodalomtól a nyereséget és a biztonságot illetően, s légy szilárd az önvalóban!
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Materiali veikla – tai trijų materialios gamtos guṇų veiksmai ir jų atoveikiai. Ja siekiama kokių nors rezultatų, o tai ir yra mūsų vergijos materialiame pasaulyje priežastis. Vedos labai daug kalba apie karminę veiklą, kad padėtų plačiajai visuomenei tolydžio pakilti iš juslinio pasitenkinimo srities į transcendentinę plotmę. Viešpats Kṛṣṇa pataria Savo mokiniui ir draugui Arjunai pakilti iki transcendentinės Vedāntos filosofijos lygio, kurio pirmoji pakopa – brahma–jijñāsā, klausimai apie aukščiausiąją transcendenciją. Visos materialaus pasaulio gyvosios esybės nuožmiai kovoja už būvį. Viešpats, sukūręs materialų pasaulį, dovanojo joms Vedų išmintį ir nurodė, kaip gyventi ir ištrūkti iš materijos pančių. Kai baigiame juslinio pasitenkinimo veiklą – užverčiame karma-kāṇḍos skyrių, tuomet Upaniṣadų forma mums yra suteikiama dvasinio pažinimo galimybė. Upaniṣados – tai įvairių Vedų dalys, o „Bhagavad-gītā“ yra penktosios Vedos, „Mahābhāratos“ dalis. Upaniṣados žymi transcendentinio gyvenimo pradžią.
Minden anyagi cselekedet az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt végzett tettből és annak visszahatásából áll. E tetteket a gyümölcseikért hajtják végre, melyek az anyagi világbeli rabsághoz vezetnek. A Védák leginkább e gyümölcsöző cselekedetekkel foglalkoznak, hogy az embereket az érzékkielégítés síkjáról fokozatosan a transzcendentális síkra emeljék. Az Úr Kṛṣṇa arra utasítja Arjunát, tanítványát és barátját, hogy emelkedjen fel a vedānta filozófia transzcendentális síkjára, mely a brahma-jijñāsāval, vagyis a legfelsőbb transzcendens utáni tudakozódással kezdődik. Az anyagi világban minden élőlény fáradságos küzdelmet folytat létéért. Az anyagi világ megteremtése után az Úr átadta nekik a védikus bölcsességet, melyben útmutatást ad, hogyan éljenek, s hogyan szabaduljanak meg az anyagi kötelékektől. Az érzékkielégítést szolgáló tetteket, a karma-kāṇḍát leíró fejezet után az upaniṣadok – melyek a négy Véda részét képezik, mint ahogyan a Bhagavad-gītā az ötödik Védának, a Mahābhāratának a része – lehetőséget nyújtanak a lelki felemelkedésre. Az upaniṣadok jelzik a transzcendentális élet kezdetét.
Kol egzistuoja materialus kūnas, tol egzistuoja materialių guṇų sąlygojami veiksmai ir atoveikiai. Priešybių – laimės ir kančios, šalčio ir karščio – akivaizdoje reikia mokytis pakantumo, o išmokę tas priešybes pakęsti, atsikratome rūpesčių, susijusių su praradimu ir įgijimu. Toks transcendentinis lygmuo pasiekiamas visiškai išsiugdžius Kṛṣṇos sąmonę, kai visiškai pasikliaujama gera Kṛṣṇos valia.
Mindaddig, amíg az anyagi test létezik, az anyagi kötőerők hatásai és ellenhatásai is léteznek. Az embernek meg kell tanulnia, hogyan tűrje el a boldogság és szomorúság, a hideg és meleg stb. kettősségeit, s e kettősségek eltűrésével meg kell szabadulnia a nyereséggel vagy veszteséggel járó aggodalmaktól. Ezt a transzcendentális helyzetet a teljes Kṛṣṇa-tudatban lehet elérni, amikor az ember tökéletesen rábízza magát Kṛṣṇa jóakaratára.