Skip to main content

TEXT 41

41. VERS

Tekstas

Szöveg

vyavasāyātmikā buddhir
ekeha kuru-nandana
bahu-śākhā hy anantāś ca
buddhayo ’vyavasāyinām
vyavasāyātmikā buddhir
ekeha kuru-nandana
bahu-śākhā hy anantāś ca
buddhayo ’vyavasāyinām

Synonyms

Szó szerinti jelentés

vyavasāya-ātmikā — tvirtai sutelktas į Kṛṣṇą; buddhiḥ — intelektas; ekā — vienintelis; iha — šiame pasaulyje; kuru-nandana — o mylimasis Kuru aini; bahu-śākhāḥ — išsišakojęs; hi — tikrai; anantāḥ — beribis; ca — taip pat; buddhayaḥ — intelektas; avyavasāyinām — tų, kurie neįsisąmonino Kṛṣṇos.

vyavasāya-ātmikā – a Kṛṣṇa-tudatban eltökélt; buddhiḥ – értelem; ekā – egyetlen; iha – ebben a világban; kuru-nandana – ó, Kuruk szeretett gyermeke; bahu-śākhāḥ – szerteágazó; hi – valóban; anantāḥ – határtalan; ca – is; buddhayaḥ – értelme; avyavasāyinām – azoknak, akik nem Kṛṣṇa-tudatúak.

Translation

Fordítás

Žengiančiųjų šiuo keliu ketinimai tvirti, jų tikslas vienas. O mylimasis Kuru aini, tuo tarpu neryžtingųjų intelektas plačiai išsišakojęs.

Akik ezt az utat járják, szilárdak elhatározásukban, és csak egyetlen céljuk van. Ó, Kuruk szeretett gyermeke, a határozatlanok szétszórt értelműek.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Tvirtas tikėjimas, kad Kṛṣṇos sąmonės dėka bus pasiekta aukščiausia būties tobulumo pakopa, vadinasi vyavasāyātmikā intelektu. „Caitanya-caritāmṛta“ (Madhya 22.62) teigia:

A megingathatatlan hitet abban, hogy a Kṛṣṇa-tudat által az ember elérheti az élet legtökéletesebb szintjét, vyavasāyātmikā értelemnek nevezik. A Caitanya-caritāmṛta (Madhya-līlā 22.62) így ír:

‘śraddhā’-śabde – viśvāsa kahe sudṛḍha niścaya
kṛṣṇe bhakti kaile sarva-karma kṛta haya
‘śraddhā’-śabde – viśvāsa kahe sudṛḍha niścaya
kṛṣṇe bhakti kaile sarva-karma kṛta haya

Tikėjimas – tai tvirtas pasikliovimas tuo, kas iškilnu. Kai žmogus vykdo Kṛṣṇos sąmonės pareigas, jis neprivalo derintis prie materialaus pasaulio su jo įsipareigojimais šeimos tradicijoms, žmoniškumui ar tautiškumui. Veikti dėl pasitenkinimo esame sąlygojami ankstesnių gerų ar blogų darbų. Tačiau tas, kuriame nubudo Kṛṣṇos sąmonė, nebeprivalo savo veikla siekti teigiamų rezultatų. Kṛṣṇą įsisąmoninęs žmogus veikia absoliučiu lygiu, nes gėrio ir blogio priešybės jo veiksmams jau nebeturi įtakos. Aukščiausia Kṛṣṇos sąmonės tobulumo pakopa – materialios būties sampratos atsižadėjimas. Tokia būsena pasiekiama savaime laipsniškai vystantis Kṛṣṇos sąmonei.

A hit valamilyen magasztos dologba vetett rendíthetetlen bizalmat jelent. Amikor valaki a Kṛṣṇa-tudat kötelességeit végzi, többé nem kell tekintettel lennie az anyagi világ kapcsolataira – megszűnnek kötelezettségei a családi hagyományokkal, az emberiséggel vagy a nemzettel szemben. Gyümölcsöző tettek alatt azt az elfoglaltságot értjük, amelyre az embert korábbi jó és rossz cselekedeteinek visszahatásai késztetik. A Kṛṣṇa-tudat éber állapotában az embernek már nem szükséges cselekedetei során a jó eredményre törekednie. Minden tette abszolút síkon van, mivel nem hatnak rá többé az olyan kettősségek, mint a jó és a rossz. A Kṛṣṇa-tudat legtökéletesebb foka az anyagi életfelfogásról való lemondás. Ezt a szintet a Kṛṣṇa-tudat fejlődésével automatikusan el lehet érni.

Kṛṣṇą įsisąmoninusio žmogaus ketinimų tvirtumas pagrįstas žinojimu. Vāsudevaḥ sarvam iti sa mahātmā su-durlabhah: Kṛṣṇą įsisąmoninęs žmogus yra reta, kilni siela, kuri tobulai žino, jog Vāsudeva ar Kṛṣṇa – visų matomų priežasčių pagrindas. Kaip laistant medžio šaknis vandens gauna lapai ir šakos, taip ir veikiant su Kṛṣṇos sąmone didžiausia paslauga padaroma visiems – pačiam sau, šeimai, visuomenei, kraštui, žmonijai etc. Jeigu žmogaus veiksmais patenkintas Kṛṣṇa – tai ir visi kiti bus patenkinti.

A Kṛṣṇa-tudatú ember eltökéltsége a tudáson alapszik. Vāsudevaḥ sarvam iti sa mahātmā su-durlabhaḥ: olyan ritka és jó lélek ő, aki tökéletesen megérti, hogy Vāsudeva, azaz Kṛṣṇa a gyökere minden megnyilvánult oknak. Ahogyan a fa gyökerét öntözve a víz eljut az ágakig és a levelekig is, úgy a Kṛṣṇa-tudatos tettekkel a legnagyobb szolgálatot nyújthatjuk mindenkinek – saját magunknak, a családnak, a társadalomnak, a hazának, az emberiségnek és így tovább. Ha tetteink elégedettséget okoznak Kṛṣṇának, akkor mindenki más is elégedett lesz.

Tačiau geriausiai tarnystė Kṛṣṇos sąmonės srityje atliekama vadovaujant dvasiniam mokytojui – bona fide Kṛṣṇos atstovui, suprantančiam įgimtas mokinio savybes ir galinčiam jo veiksmus nukreipti reikiama Kṛṣṇos sąmonės kryptimi. Norint gerai perprasti Kṛṣṇos sąmonę, reikia veikti ryžtingai ir paklusti Krsnos atstovui. Bona fide dvasinio mokytojo nurodymus būtina suprasti kaip savo gyvenimo misiją. Śrīla Viśvanātha Cakravartis Ṭhākura savo garsiose maldose, skirtose dvasiniam mokytojui, moko mus:

A Kṛṣṇa-tudatú szolgálatot azonban legjobban egy lelki tanítómester hozzáértő vezetésével végezhetjük, aki Kṛṣṇa hiteles képviselője, ismeri tanítványa természetét, s képes útmutatást adni neki, hogyan cselekedjen Kṛṣṇa-tudatosan. Ahhoz, hogy valaki szert tegyen a Kṛṣṇa-tudat tudományára, eltökélten kell cselekednie. Engedelmeskednie kell Kṛṣṇa képviselőjének, a hiteles lelki tanítómesternek, s utasítását élete küldetésévé kell tennie. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a következőképpen tanít bennünket a lelki tanítómesterhez írt híres imáiban:

yasya prasādād bhagavat-prasādo
yasyāprasādān na gatiḥ kuto ’pi
dhyāyan stuvaṁs tasya yaśas tri-sandhyaṁ
vande guroḥ śrī-caraṇāravindam
yasya prasādād bhagavat-prasādo
yasyāprasādān na gatiḥ kuto ’pi
dhyāyan stuvaṁs tasya yaśas tri-sandhyaṁ
vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

„Patenkindami dvasinį mokytoją, kartu patenkiname ir Aukščiausiąjį Dievo Asmenį, o jeigu to nedarysime – neturėsime galimybių pakilti iki Kṛṣṇos sąmonės lygio. Todėl triskart per dieną medituodamas turiu melsti savo dvasinio mokytojo malonės ir su pagarba jam lenktis.“

„Ha a lelki tanítómester elégedett, az elégedettséget okoz az Istenség Legfelsőbb Személyiségének is, ám ha nem tesszük elégedetté a lelki tanítómestert, semmi esélyünk nem lesz arra, hogy eljussunk a Kṛṣṇa-tudat síkjára. Hadd meditáljak ezért naponta háromszor lelki tanítómesteremen, hadd fohászkodjam kegyéért, s hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat neki!”

Tačiau visą šį procesą lemia nesusijęs su kūniškąja samprata tobulas žinojimas apie sielą – ne teorinis, bet praktinis, pašalinantis visas galimybes tenkinti jusles karmine veikla. Nestabilaus proto žmogų vilioja įvairių rūšių karminė veikla.

A folyamat sikere azonban teljes egészében attól függ, hogy tökéletes tudással rendelkezik-e az ember a testen túl létező lélekről, nemcsak elméletben, de gyakorlatban is, ami azt jelenti, hogy nem törekszik a gyümölcsöző cselekedetekben megnyilvánuló érzékkielégítésre. Azt, akinek elméje nem szilárd, elcsábítják a különféle gyümölcsöző cselekedetek.