Skip to main content

TEXT 46

46. VERS

Tekstas

Szöveg

yataḥ pravṛttir bhūtānāṁ
yena sarvam idaṁ tatam
sva-karmaṇā tam abhyarcya
siddhiṁ vindati mānavaḥ
yataḥ pravṛttir bhūtānāṁ
yena sarvam idaṁ tatam
sva-karmaṇā tam abhyarcya
siddhiṁ vindati mānavaḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

yataḥ — iš kurio; pravṛttiḥ — kilmė; bhūtānām — visų gyvųjų esybių; yena — kurio; sarvam — visas; idam — šis; tatam — yra persmelktas; sva-karmaṇā — atlikdamas savo pareigas; tam — Jį; abhyarcya — garbindamas; siddhim — tobulumą; vindati — pasiekia; mānavaḥ — žmogus.

yataḥ – akiből; pravṛttiḥ – a kiáradása; bhūtānām – minden élőlénynek; yena – aki által; sarvam – minden; idam – ez; tatam – áthatva; sva-karmaṇā – saját kötelessége által; tam – Őt; abhyarcya – imádva; siddhim – tökéletességet; vindati – eléri; mānavaḥ – az ember.

Translation

Fordítás

Dirbdamas savo darbą, žmogus gali pasiekti tobulumą garbindamas Viešpatį, kuris yra visų būtybių pradžia ir persmelkia viską.

Ha a mindent átható Urat, minden élőlény eredetét imádja az ember, akkor a számára előírt tetteket végezve elérheti a tökéletességet.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Kaip jau buvo nurodyta penkioliktame skyriuje, visos gyvosios būtybės yra fragmentinės Aukščiausiojo Viešpaties dalelės. Taigi Aukščiausiasis Viešpats yra visų gyvųjų esybių pradžia. Tai yra patvirtinama ir „Vedānta-sūtroje“: janmādy asya yataḥ. Todėl Aukščiausiasis Viešpats – kiekvienos gyvosios esybės gyvybės pradžia, ir, kaip pasakyta septintame „Bhagavad-gītos“ skyriuje, Aukščiausiasis Viešpats dviem Savo energijomis (išorine bei vidine) persmelkia viską. Todėl Aukščiausiąjį Viešpatį reikia garbinti drauge su Jo energijomis. Paprastai bhaktai vaiṣṇavai garbina Aukščiausiąjį Viešpatį drauge su Jo vidine energija. Išorinė Viešpaties energija – tai iškreiptas Jo vidinės energijos atspindys. Išorinė energija yra fonas, tačiau per Savo pilnutinio skleidinio ekspansiją, Paramātmą, Aukščiausiasis Viešpats glūdi visur. Jis yra visų pusdievių, žmonių ir gyvūnų Supersiela, visur esantis. Todėl kiekvienas turime žinoti, kad mūsų pareiga – tarnauti Aukščiausiajam, nes esame neatskiriamos Aukščiausiojo Viešpaties dalelės. Visi turime su pasiaukojimu tarnauti Viešpačiui Kṛṣṇai visuomet jį prisimindami – taip patariama šiame posme.

A tizenötödik fejezet leírja, hogy minden élőlény a Legfelsőbb Úr parányi szerves része. Ez azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Úr minden élőlény eredete. Ezt a Vedānta-sūtra is megerősíti: janmādy asya yataḥ. A Legfelsőbb Úrtól származik minden élőlény. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā hetedik fejezete elmondja, a Legfelsőbb Úr kétféle energiája, a külső és a belső energia révén mindent átható. Energiáival együtt kell tehát imádnunk Őt. A vaiṣṇavák általában belső energiájával együtt imádják a Legfelsőbb Urat. Ennek az energiának az eltorzult tükröződése a külső energia, amely háttérben van, de a Legfelsőbb Úr teljes értékű részének kiterjedésében, Paramātmāként jelen van mindenhol. Ő a Felsőlélek valamennyi félistenben, emberben, állatban, mindenben. Tudnunk kell tehát, hogy a Legfelsőbb Úr szerves részeiként kötelességünk Őt szolgálni. Ez a vers azt ajánlja, hogy mindenki végezzen teljes Kṛṣṇa-tudatban odaadó szolgálatot az Úrnak.

Reikia galvoti, kad konkretų darbą mums skiria Hṛṣīkeśa, juslių valdovas. Savo darbo rezultus turime panaudoti tam, kad garbinti Aukščiausiąjį Dievo Asmenį, Śrī Kṛṣṇą. Visada taip mąstantis ir Kṛṣṇą įsisąmoninęs žmogus Viešpaties malone viską suvokia. Tatai – gyvenimo tobulybė. Viešpats sako „Bhagavad-gītoje“ (12.7): teṣām ahaṁ samuddhartā. Aukščiausiasis Viešpats Pats rūpinasi kaip išgelbėti tokį bhaktą. Tai yra aukščiausia gyvenimo tobulybė. Kokį darbą bedirbtum – jei tarnauji Aukščiausiajam Viešpačiui, pasieksi aukščiausią tobulumą.

Mindenkinek úgy kell gondolkoznia, hogy Hṛṣīkeśa, az érzékszervek Ura foglalkoztatja őt egy bizonyos fajta munkában, s hogy tettei gyümölcsével Śrī Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét kell imádnia. Ha valaki mindig így, teljes Kṛṣṇa-tudatban gondolkozik, az Úr kegyéből mindenről teljes tudásra tehet szert. Ez az élet tökéletessége. Az Úr a Bhagavad-gītāban (12.7) kijelenti: teṣām ahaṁ samuddhartā. A Legfelsőbb Úr maga gondoskodik az ilyen bhakta felszabadulásáról. Ez az élet legmagasabb rendű tökéletessége. Bármilyen foglalkozást űzzön valaki, ha a Legfelsőbb Urat szolgálja, eléri a legtökéletesebb szintet.