Skip to main content

TEXT 38

38. VERS

Tekstas

Szöveg

viṣayendriya-saṁyogād
yat tad agre ’mṛtopamam
pariṇāme viṣam iva
tat sukhaṁ rājasaṁ smṛtam
viṣayendriya-saṁyogād
yat tad agre ’mṛtopamam
pariṇāme viṣam iva
tat sukhaṁ rājasaṁ smṛtam

Synonyms

Szó szerinti jelentés

viṣaya — juslių objektų; indriya — ir juslių; saṁyogāt — iš jungties; yat — kuri; tat — ta; agre — pradžioje; amṛta-upamam — lyg nektaras; pariṇāme — pabaigoje; viṣam iva — tarsi nuodai; tat — ta; sukham — laimė; rājasam — aistros guṇos; smṛtam — yra laikoma.

viṣaya – az érzékek tárgyainak; indriya – és az érzékeknek; saṁyogāt – az egyesüléséből; yat – ami; tat – az; agre – az elején; amṛta-upamam – olyan, mint a nektár; pariṇāme – a végén; viṣam iva – mint a méreg; tat – az; sukham – a boldogság; rājasam – a szenvedély kötőerejében lévő; smṛtam – úgy tartják.

Translation

Fordítás

Laimė, kuri patiriama, juslėms susilietus su juslių objektais, ir kuri pradžioje yra tarsi nektaras, bet ilgainiui virsta nuodais, pasakyta, yra aistringos prigimties.

Azt a boldogságot, amit az ember az érzékeknek az érzéktárgyakkal való kapcsolatából merít, s ami az elején nektárnak, ám később méregnek tűnik, a szenvedély minőségébe sorolják.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Kai jaunuolis sutinka merginą, juslės kursto žvelgti į ją, liesti ir lytiškai su ja santykiauti. Pradžioje tai gali teikti juslėms didelį malonumą, tačiau ilgainiui ryšiai tarp jaunuolio ir merginos tampa tarsi nuodai. Jauni žmonės išsiskiria arba išsituokia, tai sukelia sielvartą, liūdesį etc. Tokia laimė visada yra įtakojama aistros guṇos. Laimė, patiriama dėl juslių ir jų objektų sąlyčio, neišvengiamai gimdo kančią ir jos reikia žūt būt vengti.

Amikor egy fiatal férfi találkozik egy fiatal nővel, az érzékek arra késztetik, hogy megnézze őt, megérintse, és nemi kapcsolatba lépjen vele. Eleinte lehet, hogy mindez nagy örömet okoz az érzékeknek, de előbb vagy utóbb méreggé válik: ismét külön élnek, vagy elválnak, szomorkodnak, bánkódnak és így tovább. Az ilyen boldogság mindig a szenvedély kötőerejébe tartozik. Az a boldogság, amely az érzékek és az érzéktárgyak kapcsolatából származik, mindig szenvedést okoz, ezért mindenképpen el kell kerülnünk.