TEXT 20
20. VERS
Tekstas
Szöveg
bhāvam avyayam īkṣate
avibhaktaṁ vibhakteṣu
taj jñānaṁ viddhi sāttvikam
bhāvam avyayam īkṣate
avibhaktaṁ vibhakteṣu
taj jñānaṁ viddhi sāttvikam
Synonyms
Szó szerinti jelentés
sarva-bhūteṣu – minden élőlényben; yena – ami által; ekam – egy; bhāvam – helyzetet; avyayam – elpusztíthatatlant; īkṣate – lát; avibhaktam – osztatlant; vibhakteṣu – a számtalan felosztottban; tat – azt; jñānam – a tudást; viddhi – tudd; sāttvikam – a jóság kötőerejében lévőnek.
Translation
Fordítás
Žinojimas, kurio dėka viena nedaloma dvasinė esmė matoma visose gyvosiose esybėse, nors jos yra susiskaidžiusios į daugybę formų, žinok, yra dorybės guṇos.
Tudd, hogy a jóság kötőerejébe az a tudás tartozik, ami által az ember minden élőlényben az egy, osztatlan lelki természetet látja, annak ellenére, hogy az élőlények számtalan formára felosztva jelennek meg.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Žinojimas žmogaus, kuris visose gyvosiose būtybėse – pusdieviuose, žmonėse, žvėryse, paukščiuose, gyvūnuose, vandens gyviuose bei augaluose – mato vieną ir tą pačią dvasinę sielą, yra dorybės guṇos. Visose gyvosiose esybėse dvasinė siela ta pati, nors jų kūnai, pelnyti praeities veikla, skirtingi. Septintame skyriuje jau buvo kalbėta, kad gyvybės jėgą kiekvienam kūnui įkvepia aukštesnioji Aukščiausiojo Viešpaties prigimtis. Taigi matyti kiekviename kūne tą aukštesnę prigimtį, gyvybės jėgą, – reiškia matyti dorybės guṇos lygiu. Toji gyvybės energija amžina, tuo tarpu kūnai pasmerkti suirti. Skirtumus matome stebėdami kūnus: sąlygotam gyvenimui būdinga materialios būties formų įvairovė, todėl mums ir atrodo, kad gyvybės jėga susiskaidžiusi. Toks impersonalus žinojimas yra vienas dvasinės savivokos aspektų.
Aki ugyanazt a lelket látja mindenkiben, legyen az félisten, ember, állat, vízi lény vagy növény, az a jóság kötőerejébe tartozó tudással rendelkezik. A lélek minden egyes élőlényben ugyanolyan, annak ellenére, hogy előző tetteik szerint más és más testet kaptak. A hetedik fejezet megmagyarázta, hogy a testekben megnyilvánuló életerő a Legfelsőbb Úr felsőbb természetének köszönhető. Az ember látásmódja akkor tartozik a jóság minőségébe, amikor minden testben ezt a felsőbb természetet, ezt az életerőt látja. Habár az anyagi test mulandó, az életerő elpusztíthatatlan. Különbségeket csupán a testi síkon tapasztalunk: a feltételekhez kötött életben sokféle létforma létezik, ezért az életerő felosztottnak tűnik. Ez a személytelen ismeret az önmegvalósítás egyik aspektusa.