Skip to main content

TEXT 8

8. VERS

Tekstas

Szöveg

asatyam apratiṣṭhaṁ te
jagad āhur anīśvaram
aparaspara-sambhūtaṁ
kim anyat kāma-haitukam
asatyam apratiṣṭhaṁ te
jagad āhur anīśvaram
aparaspara-sambhūtaṁ
kim anyat kāma-haitukam

Synonyms

Szó szerinti jelentés

asatyam — nerealus; apratiṣṭham — be pagrindo; te — jie; jagat — kosminis pasaulis; āhuḥ — sako; anīśvaram — be valdovo; aparaspara — be priežasties; sambhūtam — atsiradęs; kim anyat — nėra kitos priežasties; kāma-haitukam — vien tik iš geismo.

asatyam – valótlannak; apratiṣṭham – alap nélkülinek; te – ők; jagat – a kozmikus megnyilvánulást; āhuḥ – mondják; anīśvaram – irányító nélkülinek; aparaspara – ok nélkül; sambhūtam – létrejöttnek; kim anyat – nincs más oka; kāma-haitukam – egyedül a kéjvágy terméke.

Translation

Fordítás

Jie sako, kad šis pasaulis – nerealus, kad jis neturi jokio pagrindo ir joks Dievas jo nevaldo. Jie sako, kad pasaulį pagimdė lytinis troškimas ir kad geismas – vienintelė šio pasaulio priežastis.

Azt mondják, hogy ez a világ valótlan, nincsen alapja, és nincs irányító Istene. Szerintük a nemi vágy hozta létre, s a kéjvágyon kívül nincs más oka.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Demonai mano, kad pasaulis yra fantasmagorija. Nėra jokios priežasties, jokios pasekmės, jokio valdovo, jokio tikslo – viskas nerealu. Jie tvirtina, kad šis kosminis pasaulis apsireiškia atsitiktinai, kaip materijos pradmenų sąveikos rezultatas, ir netiki, kad pasaulį sukūrė Dievas tam tikram tikslui. Demonai turi savo teoriją: pasaulis atsirado pats savaime, ir nėra jokio pagrindo manyti, kad už jo slypi Dievas. Jie nemato skirtumo tarp dvasios ir materijos ir nepripažįsta Aukščiausiosios Dvasios. Viskas tėra materija, o kosmosas – tai tamsybės sankaupa. Anot jų, viskas – tuštuma, ir bet koks daiktas – tai mūsų netobulo patyrimo padarinys. Jie laiko savaime suprantama, jog bet kokia įvairovė yra neišmanymo požymis. Viskas yra tarsi sapnas. Miegodami susapnuojame visokiausių neegzistuojančių dalykų, o kai nubundame, matome, kad visa tai tik sapnas. Nors demonai sako, kad gyvenimas – sapnas, tačiau, kaip tyčia, iš to sapno moka puikiausiai išgauti kuo daugiau malonumų. Todėl užuot bandę įgyti žinių, jie tampa vis didesniais savo sapnų karalystės vergais. Jie daro tokią išvadą: kaip vaikas yra vyro ir moters lytinių santykių pasekmė, taip ir pasaulis atsirado nedalyvaujant jokiai dvasiai. Pasaulis jiems – tik materijos pradmenų junginys, davęs pradžią gyvosioms esybėms, todėl apie jokį sielos buvimą negali būti ir kalbos. Kaip daugelis gyvųjų būtybių be jokios priežasties atsiranda su prakaitu ar iš lavono, taip ir jungiantis materialiems kosminio pasaulio pradams atsirado visas gyvasis pasaulis. Todėl materiali gamta yra vienintelė šio pasaulio priežastis ir esą jokios kitos priežasties nėra. Demonai netiki Kṛṣṇos žodžiais, pasakytais „Bhagavad-gītoje“: mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram. „Visas materialus pasaulis juda Mano nurodymu.“ Kitaip sakant, tobulų žinių apie pasaulio sukūrimą demonai neturi. Kiekvienas jų vadovaujasi savo teorija. Pasak demonų, visos šventraščių interpretacijos vienodai geros, mat jie netiki, kad yra vieninga ir autoritetinga šventraščių samprata.

A démonikus emberek szerint ez a világ csak egy álom. Nincsen oka, hatása, irányítója, sem célja – minden valótlan benne. Azt mondják, hogy a kozmikus megnyilvánulás a véletlenszerű anyagi hatások és ellenhatások révén keletkezett. Nem látják be, hogy az anyagi világot Isten teremtette, meghatározott céllal. Megvan a saját elméletük: a világ a véletlenek összjátékából keletkezett, és az embernek nincs semmi oka abban hinnie, hogy Isten áll mögötte. Számukra nincsen különbség a lélek és az anyag között, és nem fogadják el a Legfelsőbb Lelket. Szerintük minden anyag, s az egész kozmosz egy tudattalan anyaghalmaz. Semmi nem létezik, minden megnyilvánulás tudatlan felfogásunk eredménye csupán. Biztosra veszik, hogy a változatosság minden megnyilvánulása a tudatlanság terméke, ahogyan az álom hatása alatt is oly sok, a valóságban nem létező dolgot kitalál az ember, és csak ébredéskor jön rá, hogy mindez csak álom volt. A démonok azt hangoztatják, hogy az élet egy álom, valójában azonban igen ügyesen élvezik ezt az álmot. Így aztán ahelyett, hogy tudásra tennének szert, egyre inkább belemerülnek álomviláguk szövevényeibe. Következtetésük szerint éppen úgy, ahogyan a gyermek is kizárólag a férfi és a nő nemi kapcsolatának eredményeképp jön létre, ez a világ is a lélek nélkül született. Szerintük csupán az anyag kombinációja hozta létre az élőlényt, s a lélek létezésének kérdését fel sem vetik. Az élő világmindenség is így keletkezett a kozmikus megnyilvánulás anyagi kombinációiból, mint ahogyan minden ok nélkül, az izzadságból és a halott testből is élőlények jönnek létre. A megnyilvánulás oka tehát az anyagi természet, más oka nincs, mondják. Nem hisznek Kṛṣṇa szavaiban, aki azt mondja a Bhagavad-gītāban: mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram. „Az egész anyagi világ az Én irányításom alatt működik.” Egyszóval a démonok nem rendelkeznek tökéletes tudással a világ teremtéséről, s ezzel kapcsolatban mindegyikük saját elmélettel áll elő. Nem hisznek az írások tanításainak egységes értelmezésében, ezért véleményük szerint nincs különbség az írásokhoz fűzött különféle magyarázatok között.