TEXT 7
7. VERS
Tekstas
Szöveg
janā na vidur āsurāḥ
na śaucaṁ nāpi cācāro
na satyaṁ teṣu vidyate
janā na vidur āsurāḥ
na śaucaṁ nāpi cācāro
na satyaṁ teṣu vidyate
Synonyms
Szó szerinti jelentés
pravṛttim — kaip elgtis tinkamai; ca — taip pat; nivṛttim — kaip nesielgti netinkamai; ca — ir; janāḥ — žmonės; na — niekada; viduḥ — žino; āsurāḥ — demoniški; na — niekada; śaucam — švara; na — nei; api — taip pat; ca — ir; ācāraḥ — elgesys; na — niekada; satyam — tiesa; teṣu — juose; vidyate — yra.
pravṛttim – a helyes cselekvést; ca – is; nivṛttim – a helytelen tettek elkerülését; ca – és; janāḥ – emberek; na – sohasem; viduḥ – tudják; āsurāḥ – a démonikus jelleműek; na – sohasem; śaucam – tisztaság; na – sem; api – szintén; ca – és; ācāraḥ – helyes viselkedés; na – sohasem; satyam – igazság; teṣu – bennük; vidyate – létezik.
Translation
Fordítás
Demonai nežino, kas dera daryti ir kas nedera. Jiems nebūdingi nei švara, nei tinkamas elgesys, nei teisingumas.
A démonikus emberek nem tudják, mit kell tenni és mit nem szabad tenni. Sem tisztaság, sem helyes viselkedés, sem pedig becsületesség nem jellemzi őket.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Kiekviena civilizuota žmonių visuomenė turi tam tikrus šventraščių taisyklių sąvadus, kuriais buvo vadovaujamasi nuo amžių. Ypač tai būdinga āryams – žmonėms, kurie laikosi Vedų priesakų ir garsėja kaip pažangiausios civilizacijos atstovai. Tuos, kurie nesilaiko šventraščių nurodymų, āryai laiko demonais. Todėl šis posmas sako, kad demonai nežino šventraščių taisyklių ir neturi nė mažiausio noro jų laikytis. Dauguma demonų nežino śastrų taisyklių, o jei kuris ir žino, tai jų nepaiso. Tokie žmonės neturi tikėjimo ir nenori elgtis taip, kaip nurodo Vedos. Demonai nepasižymi nei išorės, nei vidaus švara. Kūno švara reikia nuolatos rūpintis: maudytis, valyti dantis, skustis, keisti drabužius etc. O kalbant apie vidaus švarą, tai visados reikia atsiminti šventuosius Dievo vardus ir kartoti: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Demonai nemėgsta visų šių išorės bei vidaus švaros taisyklių ir jų nesilaiko.
Az emberek minden civilizált társadalomban valamilyen szentírás szabályai és előírásai szerint élnek, és ezeket ősidők óta betartják. Leginkább az āryákra vonatkozik ez, akik a védikus civilizáció szerint éltek, és a legkulturáltabb emberek voltak. Démonnak azt nevezik, aki nem tartja be az írások parancsait. Ezért mondja ez a vers, hogy a démonok nem ismerik az írások szabályait, és nem is hajlanak arra, hogy betartsák őket. Legtöbbjük nem is ismeri e szabályokat, míg mások tudnak ugyan róluk, de nem hajlandóak követni őket. A démonoknak nincsen hitük, és nem is akarnak a védikus utasítások szerint cselekedni. Sem kívül, sem belül nem tiszták. Az embernek mindig nagy gondot kell fordítania teste tisztán tartására: rendszeresen kell fürödnie, fogat mosnia, borotválkoznia, tiszta ruhát vennie, és így tovább. A belső tisztaságot úgy lehet elérni, ha mindig emlékezünk Isten szent neveire, s azokat énekeljük: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. A démonok nem szeretik és nem is követik e külső és belső tisztaságra vonatkozó szabályokat.
O kas dėl elgesio, tai yra daug jį reguliuojančių taisyklių. Jos pateikiamos, pavyzdžiui, „Manu-saṁhitoje“ – žmonijos įstatymų kodekse. „Manu- saṁhitos“ indai laikosi iki šiol. Iš šios knygos paimtas paveldėjimo įstatymas ir kitos teisinės normos. „Manu-saṁhitoje“ aiškiai pasakyta, kad moteriai negalima duoti laisvės. Tai nereiškia, kad su ja reikia elgtis kaip su verge – tiesiog moteris yra lyg vaikas. Vaikams nesuteikiama visa laisvė, tačiau tai nereiškia, kad jie vergai. Šiais laikais demonai šių paliepimų nepaiso. Jie mano, kad moterys turi būti tokios pat laisvos, kaip ir vyrai. Tačiau toks požiūris nė kiek nepagerino pasaulio socialinės padėties. Iš tikrųjų, moterį reikia globoti visuose gyvenimo etapuose. Vaikystėje ja turi rūpintis tėvas, jaunystėje – vyras, o senatvėje – suaugę sūnūs. Tokios, pasak „Manu-saṁhitos“, teisingos visuomeninio elgesio normos. Tačiau šiuolaikinis švietimas dirbtinai sukūrė naują „išdidžios“ moters įvaizdį, todėl santuoka žmonių visuomenėje iš esmės teliko fikcija. O ir moterų moralė ne itin aukšta. Taigi demonai nepripažįsta jokių visuomenei naudingų pamokymų. Jie nesiremia didžiųjų išminčių patirtimi bei jų pateiktomis taisyklėmis, todėl demoniškos visuomenės padėtis labai apgailėtina.
Sok szabály és előírás határozza meg az ember helyes viselkedését is, többek között a Manu-saṁhitā, az emberi faj törvénykönyve. A hinduk mind a mai napig a Manu-saṁhitā szerint élnek. Ebből a könyvből származnak az öröklésre és a többi jogi kérdésre vonatkozó törvények. A Manu-saṁhitā egyértelműen kijelenti: a nők nem lehetnek függetlenek. Ez nem azt jelenti, hogy rabszolgaként kell tartani őket. Olyanok ők, mint a gyerekek. A gyerekek sem szabadok, mégsem tekinthetők rabszolgának. A démonok nem törődnek ezekkel a parancsolatokkal, s azt gondolják, egy nő ugyanolyan független lehet, mint egy férfi. Ez a felfogás nem segített a világ társadalmi helyzetén. Egy nőről élete minden szakaszában gondoskodni kell, s ez fiatal korában az apjának, később a férjének, öregkorában pedig felnőtt fiainak a feladata. A Manu-saṁhitā szerint ez a helyes viselkedés a társadalomban. Napjainkban azonban a közoktatás egy természetellenes, felfuvalkodott képet alakított ki a női életmódról, s ennek következtében a mai társadalomban a házasság nem több puszta képzelgésnél. A nők társadalmi helyzete ezért nem túlságosan jó, ámbár azok, akik férjezettek, jobb helyzetben vannak, mint azok, akik fennen hirdetik ún. szabadságukat. A démonok nem akarják megfogadni a tanácsokat, amelyek a társadalom jólétét szolgálják, és mivel nem követik a tapasztalt, nagy szentek példáját és az általuk hátrahagyott szabályokat és előírásokat, társadalmi helyzetük rendkívül szánalmas.