TEXT 6
6. VERS
Tekstas
Szöveg
daiva āsura eva ca
daivo vistaraśaḥ prokta
āsuraṁ pārtha me śṛṇu
daiva āsura eva ca
daivo vistaraśaḥ prokta
āsuraṁ pārtha me śṛṇu
Synonyms
Szó szerinti jelentés
dvau – kétféle; bhūta-sargau – teremtett élőlény; loke – a világban; asmin – ebben; daivaḥ – isteni; āsuraḥ – démonikus; eva – bizony; ca – és; daivaḥ – isteni; vistaraśaḥ – hosszan; proktaḥ – elmondott; āsuram – a démonikusat; pārtha – ó, Pṛthā fia; me – Tőlem; śṛṇu – halld hát.
Translation
Fordítás
O Pṛthos sūnau, šiame pasaulyje egzistuoja dviejų rūšių sukurtosios būtybės – vienos jų dieviškos, o kitos demoniškos. Dieviškas savybes Aš tau plačiai nušviečiau. Dabar paklausyk, ką Aš papasakosiu apie demoniškąsias.
Ó, Pṛthā fia, kétféle teremtett lény van ebben a világban: az egyiket isteninek, a másikat démoninak hívják. Az isteni jellemről már bővebben szóltam. Hallj most Tőlem a démoniról is!
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Užtikrinęs Arjuną, kad jis gimė su dieviškomis savybėmis, Viešpats Kṛṣṇa prabyla apie demonišką būdą. Šio pasaulio sąlygotos gyvosios esybės skiriamos į dvi kategorijas. Gyvosios esybės, gimusios su dieviškomis savybėmis, gyvena reglamentuotą gyvenimą, laikosi šventraščių ir autoritetų priesakų. Pareigas reikia atlikti vadovaujantis autoritetingais šventraščiais. Tokia mąstysena vadinama dieviška. O nesilaikantieji šventraščiuose pateiktų reguliuojamųjų principų ir pataikaujantys savo užgaidoms vadinami demonais, arba asurais. Vienintelis žmogaus prigimtį nusakantis kriterijus – ar jis laikosi reguliuojamų principų, nurodytų šventraščiuose. Vedų raštai sako, kad ir demonai, ir pusdieviai gimė iš Prajāpačio; jie tesiskiria tik tuo, kad vieni laikosi Vedų priesakų, o kiti – ne.
Az Úr Kṛṣṇa először megnyugtatta Arjunát, hogy isteni jellemmel született, most pedig a démonikus természetről fog beszélni. A feltételekhez kötött élőlények két csoportra oszthatók ebben a világban. Aki isteni jellemmel született, az egy szabályozott életutat követ, azaz engedelmeskedik a szentírások és a hiteles tekintélyek parancsainak. Az embernek a hiteles szentírás alapján kell végeznie kötelességét. Ezt nevezik isteni mentalitásnak. Azt, aki nem követi az írásokban lefektetett szabályozó elveket, hanem saját szeszélyei szerint cselekszik, démoni jelleműnek vagy asurának hívják. Az egyetlen meghatározó tényező az írások szabályozó elveinek betartása. A védikus irodalom szerint a félistenek és a démonok egyaránt Prajāpatitól születtek, a különbség közöttük csupán annyi, hogy a félistenek engedelmeskednek a védikus parancsoknak, míg a démonok nem.