Skip to main content

TEXT 17

17. VERS

Tekstas

Szöveg

ātma-sambhāvitāḥ stabdhā
dhana-māna-madānvitāḥ
yajante nāma-yajñais te
dambhenāvidhi-pūrvakam
ātma-sambhāvitāḥ stabdhā
dhana-māna-madānvitāḥ
yajante nāma-yajñais te
dambhenāvidhi-pūrvakam

Synonyms

Szó szerinti jelentés

ātma-sambhāvitāḥ — patenkinti savimi; stabdhāḥ — įžūlūs; dhana-māna — turtų ir netikro prestižo; mada — iliuzijoje; anvitāḥ — panirę; yajante — atnašauja; nāma — vien dėl vardo; yajñaiḥ — aukas; te — jie; dambhena — iš puikybės; avidhi-pūrvakam — nesilaikydami taisyklių.

ātma-sambhāvitāḥ – önteltek; stabdhāḥ – szemtelenek; dhana-māna – a vagyonnak és az áltekintélynek; mada – az illúziójában; anvitāḥ – elmerültek; yajante – áldozatokat hajtanak végre; nāma – csak névleges; yajñaiḥ – áldozatokkal; te – ők; dambhena – büszkeségből; avidhi-pūrvakam – minden szabály és előírás mellőzésével.

Translation

Fordítás

Patenkinti savimi begėdžiai, apgauti turtų ir netikro prestižo, jie kartais iš puikybės vien dėl akių aukoja aukas, nesilaikydami jokių taisyklių.

Önteltek, örökké szemtelenek, s a vagyon és az áltekintély káprázatában olykor büszkén, minden előírást és szabályt mellőzve áldozatokat hajtanak végre, melyek csupán névleges áldozatok.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Laikydami save pasaulio centru ir nepaisydami jokių autoritetų bei šventraščių, demoniški žmonės kartais atlieka vadinamąsias religines arba aukojimo apeigas. Nepripažindami jokių autoritetų, jie elgiasi labai iššaukiančiai. Dėl to kalta iliuzija, kurią gimdo turtų kaupimas ir netikras prestižas. Kartais tokie demonai imasi pamokslautojų vaidmens, klaidina žmones ir pagarsėja kaip religijos reformatoriai arba kaip Dievo inkarnacijos. Jie dėl akių atnašauja aukas arba garbina pusdievius, ar net išgalvoja savo pačių Dievą. Minia paskelbia tokį apsišaukėlį Dievu ir ima jį garbinti. Kvailiai jį laiko labai religingu ir dideliu dvasinio mokslo žinovu. O jis, apsirengęs rūbais, kuriais rengiasi davusieji atsižadėjimo įžadus, krečia visokiausias kvailystes. Tikrasis atsižadėjimas reikalauja laikytis daugybės apribojimų, tačiau demonai nė nemano jų laikytis. Jie galvoja, kad žmogus gali eiti bet kokiu savo paties išgalvotu keliu, ir kad bendro, visiems nustatyto kelio nėra. Šiame posme ypač pabrėžiamas žodis avidhi-pūrvakam, reiškiantis taisyklių ignoravimą. Tokios yra neišvengiamos neišmanymo ir iliuzijos pasekmės.

A démonok teljesen el vannak telve magukkal, s így nem követnek semmilyen hiteles forrást vagy szentírást, amikor néha úgynevezett „vallásos” vagy „áldozati” rítusaikat végrehajtják. Nem hallgatnak egyetlen felsőbb tekintélyre sem, ezért rendkívül arcátlanok. Mindez abból az illúzióból fakad, amit összegyűjtött vagyonuk és áltekintélyük eredményez. Néha a prédikátor szerepében tetszelegve félrevezetik az embereket, s vallásalapítóként vagy Isten inkarnációjaként válnak híressé. Ha áldozatot mutatnak be, az puszta színjáték, de az is lehet, hogy a félisteneket imádják, vagy éppen egy saját istennel állnak elő. Az egyszerű emberek azt hirdetik az ilyen démonról, hogy Isten, s imádják, az ostobák pedig azt hiszik róla, hogy rendkívül emelkedett szinten gyakorolja a vallásos elveket illetve műveli a lelki tudást. Az ilyen démonok úgy öltöznek, mintha a lemondott rend tagjai lennének, s így folytatják szélhámos tevékenységüket. Annak, aki lemondott erről a világról, számtalan előírást kell betartania. A démonok azonban nem törődnek ezzel. Szerintük bármilyen utat kitalálhat az ember, az az ő útja, s nincsen egy alapvető, egységes út, melyet mindenkinek követnie kell. A vers ezért hangsúlyozza ki az avidhi-pūrvakam kifejezést, melynek jelentése: a szabályokat és előírásokat figyelmen kívül hagyva. Ez mindig a tudatlanság és az illúzió jele.