TEXT 10
10. VERS
Tekstas
Szöveg
bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
vimūḍhā nānupaśyanti
paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ
bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
vimūḍhā nānupaśyanti
paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
utkrāmantam — paliekančios kūną; sthitam — esančios kūne; vā api — arba; bhuñjānam — besimėgaujančios; vā — arba; guṇa-anvitam — materialios gamtos guṇų apkerėtos; vimūḍhāḥ — kvailiai; na — niekada; anupaśyanti — gali matyti; paśyanti — gali regėti; jñāna-cakṣuṣaḥ — kas turi žinojimo apšviestas akis.
utkrāmantam – a testet elhagyót; sthitam – a testben lévőt; vā api – sem; bhuñjānam – az élvezőt; vā – vagy; guṇa-anvitam – az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt lévőt; vimūḍhāḥ – az ostobák; na – sohasem; anupaśyanti – láthatják; paśyanti – láthatják; jñāna-cakṣuṣaḥ – akik a tudás szemével látnak.
Translation
Fordítás
Kvailiai nesupranta, kaip gyvoji esybė gali palikti kūną, ir nesuvokia, kokio tipo kūnu ji mėgaujasi, veikiama gamtos guṇų. Tačiau visa tai išmano tas, kuris turi žinojimo apšviestas akis.
Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Labai svarbus posmo žodis jñāna-cakṣuṣaḥ. Neturint žinių, neįmanoma suprasti, kaip gyvoji esybė palieka savo kūną, kokio pavidalo kūną ji gaus kitą gyvenimą ir netgi kodėl dabar jos kūnas toks, o ne kitoks. Tam reikia giliai išmanyti „Bhagavad-gītą“ bei analogišką literatūrą, išgirstą iš bona fide dvasinio mokytojo. Laimingas tas, kuris išmoko tuos dalykus suvokti. Kiekviena gyvoji esybė palieka savo kūną tam tikromis aplinkybėmis, tam tikromis aplinkybėmis ji gyvena ir, materialios gamtos užburta, tam tikromis aplinkybėmis patiria pasitenkinimą. Juslinių malonumų iliuzijos paveikta, ji patiria įvairius džiaugsmus ir kančias. Žmonės, kuriuos nuolat apgaudinėja geismas ir norai, praranda bet kokią galimybę suprasti, kaip kinta jų kūnas ir kodėl jie gyvena šiame, o ne kitame kūne. Tai jiems nesuvokiama. Tačiau žmogus, išvystęs dvasinį žinojimą, supranta, kad siela skiriasi nuo kūno, kad ji keičia kūnus ir įvairiais būdais gauna pasitenkinimą. Tokį žinojimą turintis žmogus supranta, kaip sąlygotos gyvosios esybės kenčia materialiame pasaulyje. Todėl turintys aukštai išvystytą sąmonę ieško visų įmanomų būdų, kaip šias žinias perteikti paprastiems žmonėms, nes sąlygotas gyvenimas kupinas rūpesčių. Žmonės turi padaryti galą sąlygotam gyvenimui, įsisąmoninti Kṛṣṇą ir išsivadavę pereiti į dvasinį pasaulį.
A jñāna-cakṣuṣaḥ szó nagyon fontos. Tudás nélkül az ember képtelen megérteni, hogyan hagyja el az élőlény a testét, milyen formát kap majd a következő életében, és miért rendelkezik egy bizonyos fajta testtel. Hogy ezt megérthessük, nagy tudásra van szükségünk, melyre a Bhagavad-gītāból és más hasonló irodalomból, egy hiteles lelki tanítómester közvetítésével tehetünk szert. Nagyon szerencsés az az ember, akit úgy tanítottak, hogy megértse ezeket a dolgokat. Minden élőlény bizonyos körülmények között hagyja el testét, bizonyos körülmények között él, s bizonyos körülmények között élvez az anyagi természet varázsa alatt. Ennek eredményeként az érzékkielégítés illúziójában a legváltozatosabb anyagi boldogságban és szenvedésben van része. Akiket örökké megtéveszt a vágy és a kéj, azok elveszítik minden képességüket, hogy megértsék, hogyan lakoznak a testben, s hogyan cserélik azt. Egyszerűen nem tudják felfogni. Akik azonban lelki tudásra tettek szert, azok képesek meglátni, hogy a lélek különbözik a testtől, s a testeket cserélve mindig másféle élvezet vár rá. Az ilyen ismeret birtokában az ember megértheti, hogyan szenved a feltételekhez kötött élőlény ebben az anyagi létben. Ezért a Kṛṣṇa-tudatban magas szinten álló bhakták mindent megtesznek azért, hogy átadják ezt a tudományt az embereknek, akik oly sokat szenvednek a feltételekhez kötött lét során. El kell hagyniuk ezt a fajta létet, Kṛṣṇa-tudatossá kell válniuk, s fel kell szabadulniuk, hogy a lelki világba juthassanak.