Skip to main content

KETURIOLIKTAS SKYRIUS

TIZENNEGYEDIK FEJEZET

Trys materialios gamtos guṇos

Az anyagi természet három kötőereje

TEXT 1:
Aukščiausiasis Dievo Asmuo tarė: Dar kartą Aš paskelbsiu tau aukščiausią išmintį, visų geriausią žinojimą, kurį perpratę išminčiai pasiekė aukščiausią tobulumą.
1. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ismét kinyilatkoztatom előtted ezt a legfelsőbb bölcsességet, a legmagasztosabb tudományt, melyet megismerve a bölcsek mind elérték a legmagasabb rendű tökéletességet.
TEXT 2:
Gerai įsitvirtinęs šiame pažinimo kelyje, žmogus gali pasiekti transcendentinę būtį, tokią, kaip Mano. Ją pasiekęs jis nebegims kūrimo metu ir visatos naikinimas neturės jam įtakos.
2. VERS:
E tudás biztos ismeretében az ember transzcendentális természetre tehet szert, ami az Én természetemhez hasonló. Így nem születik meg az újabb teremtéskor, s az anyagi világ megsemmisülése sem fogja megzavarni.
TEXT 3:
Visuminė materijos substancija, vadinama Brahmanu, yra gimimo šaltinis, ir būtent šį Brahmaną, o Bharatos sūnau, Aš apvaisinu, kad galėtų gimti visos gyvosios būtybės.
3. VERS:
Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre.
TEXT 4:
Reikia suprasti, kad visos gyvybės rūšys, o Kuntī sūnau, todėl ir pradeda egzistuoti, kad gimsta materialioje gamtoje ir kad Aš esu sėklą duodantis tėvas.
4. VERS:
Ó, Kuntī fia! Tudnod kell, hogy minden faj az anyagi természetben való megszületés által jön létre, s Én vagyok a magot adó Atya.
TEXT 5:
Materialią gamtą sudaro trys guṇos – dorybė, aistra ir neišmanymas. Kai amžina gyvoji esybė susiliečia su gamta, o tvirtaranki Arjuna, guṇos ją susaisto.
5. VERS:
Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.
TEXT 6:
O nesusitepęs nuodėme, dorybės guṇa, kuri yra skaistesnė už kitas, apšviečia ir atleidžia nuo atoveikio už visas nuodėmes. Dorybės guṇos veikiamą žmogų sąlygoja laimės ir žinojimo jausmas.
6. VERS:
Ó, bűntelen! Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg.
TEXT 7:
Aistros guṇą, o Kuntī sūnau, gimdo nežaboti geiduliai ir norai, ir dėl to įkūnyta gyvoji esybė būna priversta atlikti materialią karminę veiklą.
7. VERS:
Ó, Kuntī fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt.
TEXT 8:
O Bharatos sūnau, žinok, kad neišmanymo pagimdyta tamsos guṇa – visų įkūnytų gyvųjų esybių paklydimo priežastis. Šios guṇos pasekmės – beprotybė, tingumas ir mieguistumas, kurie susaisto sąlygotą sielą.
8. VERS:
Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket.
TEXT 9:
O Bharatos sūnau, dorybės guṇa žmogų susaisto laime, aistros guṇa – karmine veikla, o neišmanymo guṇa, užgoždama gyvosios būtybės žinojimą, pasmerkia ją beprotybei.
9. VERS:
Ó, Bharata fia! A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a gyümölcsöző tettekhez, a tudatlanság pedig az ember tudását befedve az őrültséghez láncol.
TEXT 10:
Kartais, o Bharatos sūnau, ima vyrauti dorybės guṇa, nugalėdama aistros ir neišmanymo guṇas. Kartais aistros guṇa nugali dorybę ir neišmanymą, o kitąsyk neišmanymas nugali ir dorybę, ir aistrą. Taip vyksta nuolatinė kova dėl pirmenybės.
10. VERS:
Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.
TEXT 11:
Kai visus kūno vartus apšviečia žinojimas, žinoki, vyrauja dorybės guṇa.
11. VERS:
A jóság kötőerejének megnyilvánulásait akkor tapasztalhatjuk, amikor a test minden kapuját tudás ragyogja be.
TEXT 12:
O geriausias iš Bhāratų, sustiprėjus aistros guṇai ryškėja stipraus prisirišimo, karminės veiklos, didelių pastangų ir nesuvaldomų troškimų bei geidulių požymiai.
12. VERS:
Ó, Bhāraták vezére, ha a szenvedély minősége van növekvőben, akkor erős ragaszkodás, gyümölcsöző cselekedetek, fáradhatatlan törekvés, valamint fékezhetetlen vágy és sóvárgás alakul ki.
TEXT 13:
Sustiprėjus neišmanymo guṇai, o Kuru sūnau, pasireiškia tamsumas, neveiklumas, beprotybė ir iliuzija.
13. VERS:
Ó, Kuru fia! A tudatlanság kötőerejének erősödésével sötétség, tétlenség, őrület és illúzió nyilvánul meg.
TEXT 14:
Kas miršta apimtas dorybės guṇos, tas pasiekia tyras aukštesniąsias didžiųjų išminčių planetas.
14. VERS:
Ha valaki a jóság minőségében hal meg, a nagy bölcsek tiszta, felsőbb bolygóira jut.
TEXT 15:
Kas miršta apimtas aistros guṇos, tas gimsta tarp tų, kurie atlieka karminę veiklą, o kas miršta apimtas neišmanymo guṇos, tas gimsta gyvūnų karalystėje.
15. VERS:
Aki a szenvedély minőségében hal meg, az a tetteik gyümölcséért cselekvők között fog megszületni, aki pedig a tudatlanság kötőerejében hagyja el testét, az állatvilágban születik meg újra.
TEXT 16:
Doringos veiklos padariniai tyri ir priskiriami dorybės guṇai. Tuo tarpu veiklos, atliktos vyraujant aistros guṇai, pasekmė – kančia, o veikla, atlikta vyraujant neišmanymo guṇai, gimdo kvailystes.
16. VERS:
A jámbor tettek eredménye tiszta, és a jóság kötőerejébe tartozik. A szenvedély minőségében végzett munka azonban szenvedést, a tudatlanságban végrehajtott tett pedig ostobaságot eredményez.
TEXT 17:
Iš dorybės guṇos kyla tikrasis pažinimas, iš aistros guṇos – godumas, o iš neišmanymo guṇos kyla kvailybė, beprotybė ir iliuzija.
17. VERS:
A jóság kötőerejéből igazi tudás származik, a szenvedélyből mohóság, a tudatlanságból pedig ostobaság, őrület és illúzió.
TEXT 18:
Tie, kuriuos veikia dorybės guṇa, palaipsniui kyla į aukštesnes planetas. Tie, kuriuos įtakoja aistros guṇa, gyvena žemės tipo planetose, o tie, kuriuos užvaldė atstumianti neišmanymo guṇa, leidžiasi į pragaro pasaulius.
18. VERS:
A jóság minőségében élők fokozatosan felfelé, a felsőbb bolygók irányába haladnak. Akiket a szenvedély kötőereje jellemez, azok a földi bolygókon élnek, a szörnyű tudatlanság rabjai pedig a pokoli világokba zuhannak.
TEXT 19:
Teisingai matant, kad niekas kitas, o tik gamtos guṇos atlieka visą veiklą, ir suvokiant Aukščiausiąjį Viešpatį, transcendentalų toms guṇoms, pereinama į Mano dvasinę gamtą.
19. VERS:
Lelki természetemet az éri el, aki minden tett végrehajtójának helyesen az anyagi természet kötőerőit látja, s aki ismeri a Legfelsőbb Urat, aki e kötőerők felett áll.
TEXT 20:
Kai tik įkūnyta būtybė iškils aukščiau trijų guṇų, susijusių su materialiu kūnu, ji išsivaduos iš gimimo, mirties, senatvės ir jų keliamų kančių ir dar šiame gyvenime paragaus nemirtingumo nektaro.
20. VERS:
Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.
TEXT 21:
Arjuna paklausė: O mano brangus Viešpatie, iš ko pažinti tą, kuris yra transcendentalus šių trijų guṇų atžvilgiu? Kaip jis elgiasi ir kaip iškyla aukščiau gamtos guṇų?
21. VERS:
Arjuna így kérdezett: Ó, kedves Uram! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, aki a három kötőerő felett áll? Hogyan viselkedik, s hogyan emelkedik a természet kötőerői fölé?
TEXTS 22-25:
Aukščiausiasis Dievo Asmuo tarė: O Pāṇḍu sūnau, kas nejaučia neapykantos prašviesėjimui, prisirišimui ar iliuzijai, kai jie pasireiškia, ir kas nesiilgi jų, kai jie išnyksta; kas veikiant materialioms guṇoms nepalūžta ir nesutrinka, išlieka neutralus ir transcendentiškas, žinodamas, kad iš tiesų veikia tik guṇos; kas susitelkęs savajame „aš“ ir vienodai vertina tiek laimę, tiek kančią; kas vienodai žvelgia į žemės grumstą, akmenį ir auksą; kas vienodai vertina tai, kas pageidautina ir kas nepageidautina; kas yra tvirtas, vienodai priimdamas pagyrimus bei patyčias, garbę ir gėdą; kas vienodai elgiasi su draugu ir priešu; kas atsižadėjo bet kokios materialios veiklos – tas laikomas iškilusiu aukščiau materialios gamtos guṇų.
22 – 25. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Pāṇḍu fia! Aki nem gyűlöli a ragyogást, a ragaszkodást s az illúziót, de nem is vágyik rájuk, ha nincsenek jelen; akit nem ingatnak meg és nem zaklatnak fel az anyagi kötőerők efféle visszahatásai, valamint semleges és transzcendentális marad, mert tudja, hogy csupán a kötőerők működnek; aki az önvalóba merül, s örömre és fájdalomra egyformán tekint; aki egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt; aki egyformán fogad kedvezőt és kedvezőtlent; akit dicséret és becsmérlés, tisztelet és megvetés nem rendíthet meg; aki a baráttal és az ellenséggel egyformán bánik, s aki felhagyott minden anyagi tettel, arról azt mondják, felülemelkedett a természet kötőerőin.
TEXT 26:
Kas visiškai atsideda pasiaukojimo tarnystei nenukrypdamas jokiomis aplinkybėmis, tas išsyk iškyla aukščiau materialios gamtos guṇų ir pasiekia Brahmano lygmenį.
26. VERS:
Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.
TEXT 27:
Aš esu pagrindas beasmenio Brahmano, kuris yra nemirtingas, nenykstantis ir amžinas, ir kuris yra prigimtinė aukščiausiosios laimės padėtis.
27. VERS:
Én vagyok az alapja a személytelen Brahmannak, amely halhatatlan, elpusztíthatatlan és örök, s a végső boldogság eredeti helyzete.