Skip to main content

TEXT 6

6. VERS

Tekstas

Szöveg

tatra sattvaṁ nirmalatvāt
prakāśakam anāmayam
sukha-saṅgena badhnāti
jñāna-saṅgena cānagha
tatra sattvaṁ nirmalatvāt
prakāśakam anāmayam
sukha-saṅgena badhnāti
jñāna-saṅgena cānagha

Synonyms

Szó szerinti jelentés

tatra — čia; sattvam — dorybės guṇa; nirmalatvāt — pati tyriausia materialiame pasaulyje; prakāśakam — apšviečianti; anāmayam — be atoveikio už nuodėmes; sukha — laimės; saṅgena — saitais; badhnāti — sąlygoja; jñāna — žinojimo; saṅgena — saitais; ca — taip pat; anagha — o nesusitepęs nuodėme.

tatra – ott; sattvam – a jóság kötőereje; nirmalatvāt – mivel a legtisztább az anyagi világban; prakāśakam – ragyogó; anāmayam – bűnös visszahatások nélküli; sukha – boldogsággal való; saṅgena – kapcsolat által; badhnāti – megköt; jñāna – tudással való; saṅgena – kapcsolat által; ca – szintén; anagha – ó, bűntelen.

Translation

Fordítás

O nesusitepęs nuodėme, dorybės guṇa, kuri yra skaistesnė už kitas, apšviečia ir atleidžia nuo atoveikio už visas nuodėmes. Dorybės guṇos veikiamą žmogų sąlygoja laimės ir žinojimo jausmas.

Ó, bűntelen! Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Materialios gamtos sąlygojamos gyvosios esybės yra labai įvairios. Vienos jų – laimingos, kitos labai aktyvios, trečios – bejėgės. Tie psichologinių būsenų tipai nulemia sąlygotos esybės statusą gamtoje. Šioje „Bhagavad-gītos“ dalyje aiškinami sąlygoto būvio variantai. Pirmiausiai nagrinėjama dorybės guṇa. Materialiame pasaulyje dorybės guṇą puoselėjantis žmogus tampa išmintingesnis už kitų guṇų įtakojamus žmones. Dorybės guṇos įtakojamą žmogų mažiau veikia materialaus pasaulio nelaimės, jis pasijunta darąs pažangą materialaus žinojimo srityje. Šiam tipui atstovauja brahmanai, kurie turėtų būti įtakojami dorybės guṇos. Laimės jausmas, apie kurį kalbama posme, atsiranda supratus, kad dorybės guṇos veikiamas žmogus yra didesniu ar mažesniu mastu laisvas nuo atoveikio už nuodėmes. Iš teisybės, Vedų raštuose rašoma, kad dorybės guṇa – tai platesnės žinios ir stipresnis laimės jausmas.

Az anyagi természet által feltételekhez kötött élőlényeknek különféle típusai vannak: az egyik boldog, a másik rendkívül tevékeny, a harmadik tehetetlen. E pszichológiai megnyilvánulások okozzák, hogy az élőlényeket magához láncolja ez a világ. Hogy miképpen válnak feltételekhez kötötté, arról a Bhagavad-gītānak ez a része szól. Először a jóság minőségéről olvashatunk. Ennek kifejlesztése az anyagi világban azt eredményezi, hogy az ember bölcsebb lesz, mint azok, akiket a többi kötőerő köt feltételekhez. A jóság minőségében élőre nem hatnak annyira az anyagi szenvedések, s így akar és képes is fejlődni az anyagi tudás terén. Ezt a réteget a brāhmaṇák képviselik, akiknek a jóság minőségében kell lenniük. A boldogság érzése abból fakad, hogy az ember megérti, hogy a jóság minőségében többnyire mentes a bűnös visszahatásoktól. A védikus irodalom azt írja, hogy ezt a kötőerőt a szokottnál nagyobb tudás és boldogságérzés jellemzi.

Tačiau štai kur problema – dorybės guṇos veikiama gyvoji esybė linkusi manyti, jog ji toli pažengusi žinojimo srityje ir yra geresnė už kitus. Taip ji susaistoma. Akivaizdus pavyzdys – mokslininkai ir filosofai. Ir vieni, ir kiti puikuojasi savo žiniomis, o kadangi jie dažnai pagerina savo gyvenimo sąlygas, tai patiria savotišką materialios laimės jausmą. Sąlygotos būties aplinkybėmis patiriamas stipresnis laimės jausmas susaisto juos su materialios gamtos dorybės guṇa. Dėl to juos traukia dorybės gunos įtakojama veikla, ir kol jiems tokia veikla patinka, tol jie pagal gamtos guṇas gauna tam tikro tipo kūną. Tokioje situacijoje jiems nelieka šansų išsivaduoti ir patekti į dvasinį pasaulį. Nuolat gimdamas filosofu, mokslininku ar poetu, toks žmogus kaskart patenka į tas pačias pinkles – patiria gimimo ir mirties nepatogumus. Tačiau paveiktas materialios energijos iliuzijos, jis mano, kad toks gyvenimas malonus.

Bajt csak az okoz, hogy a jóság minőségében megállapodott élőlény tisztában van magas szintű tudásával, s különbnek hiszi magát másoknál. Ez az a felfogás, ami megköti. Jó példa erre a tudós és a filozófus esete. Mindkettő nagyon büszke a tudására, s mivel életkörülményeik általában egyre javulnak, egyfajta anyagi boldogságot is éreznek. Éppen e miatt a fejlettebb boldogságérzet miatt, amit a feltételekhez kötött létben éreznek, köti gúzsba őket az anyagi természet jóság kötőereje. Ennek eredményeként ragaszkodni fognak a jóság minőségében végzett munkához. Mindaddig, amíg fennáll ez a vonzódás, testet kell ölteniük, amely a természet kötőerőinek hatása alatt áll. Felszabadulásról, a lelki világ eléréséről ilyen esetben szó sem lehet. Az ilyen emberek újra meg újra megszülethetnek filozófusként, tudósként vagy költőként, és ismét a születés és halál gyötrelmeitől kell szenvedniük. Az anyagi energia illúziója miatt azonban az ilyenfajta életet is kellemesnek vélik.