TEXT 20
20. VERS
Tekstas
Szöveg
viddhy anādī ubhāv api
vikārāṁś ca guṇāṁś caiva
viddhi prakṛti-sambhavān
viddhy anādī ubhāv api
vikārāṁś ca guṇāṁś caiva
viddhi prakṛti-sambhavān
Synonyms
Szó szerinti jelentés
prakṛtim — materiali gamta; puruṣam — gyvosios esybės; ca — taip pat; eva — tikrai; viddhi — žinoki; anādī — be pradžios; ubhau — abu; api — taip pat; vikārān — virsmas; guṇān — trys materialios gamtos guṇos; ca — taip pat; eva — tikrai; viddhi — žinoki; prakṛti — iš materialios gamtos; sambhavān — kilę.
prakṛtim – az anyagi természetet; puruṣam – az élőlényeket; ca – és; eva – bizony; viddhi – tudd; anādī – kezdet nélkülinek; ubhau – mindkettőt; api – szintén; vikārān – az átalakulást; ca – is; guṇān – a természet három kötőerejét; ca – és; eva – bizony; viddhi – tudd; prakṛti – az anyagi természet; sambhavān – termékének.
Translation
Fordítás
Žinok, kad materiali gamta ir gyvosios esybės pradžios neturi. Jų virsmai bei materijos guṇos yra materialios gamtos padarinys.
Tudni kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Šiame skyriuje pateiktos žinios leidžia suvokti kūną (veiklos lauką) bei kūną pažįstančius subjektus (tiek individualią sielą, tiek Supersielą). Kūnas – veiklos laukas, jį sudaro materiali gamta. Įkūnyta individuali siela, kuri gauna pasitenkinimą iš kūno veiklos, vadinasi puruṣa, arba gyvoji esybė. Ji yra viena iš pažįstančių subjektų, kitas yra Supersiela. Be abejo, reikia suprasti, kad ir Supersiela, ir individuali esybė – tai Aukščiausiojo Dievo Asmens skirtingos apraiškos. Gyvoji esybė priklauso Aukščiausiojo Viešpaties energijos kategorijai, o Supersiela – Jo asmens ekspansijų kategorijai.
Az ebben a fejezetben leírt tudás által az ember megismerheti a testet (a cselekvés mezejét) és annak ismerőit (az egyéni lelket és a Felsőlelket). A test a cselekvés mezeje, és az anyagi természet hozza létre. Az egyéni lélek, aki testet öltött és a test tetteit élvezi, a puruṣa, vagyis az élőlény. Ő az egyik ismerő, a másik pedig a Felsőlélek. Természetesen azt is meg kell értenünk, hogy a Felsőlélek és az egyéni élőlény az Istenség Legfelsőbb Személyiségének két különböző megnyilvánulása. Az élőlény az energiája, a Felsőlélek pedig személyes kiterjedése.
Ir materiali gamta, ir gyvoji esybė – amžinos. Tai reiškia, kad jos egzistavo prieš pasaulio sukūrimą. Materialus pasaulis kyla iš Aukščiausiojo Viešpaties energijos, kaip, beje, ir gyvosios esybės, tik jos – aukštesnioji energija. Ir gyvosios esybės, ir materiali gamta egzistavo dar prieš tai, kol gavo išraišką kosmosas. Materiali gamta glūdėjo Aukščiausiajame Dievo Asmenyje, Mahā Viṣṇu, o kai prireikė, tarpininkaujant mahat-tattvai, ji gavo išreikštą būvį. Glūdi Jame ir gyvosios esybės, bet jos yra sąlygotos, todėl yra nelinkusios tarnauti Aukščiausiajam Viešpačiui. Štai kodėl joms užginta įeiti į dvasinį dangų. Tačiau, kai materiali gamta gauna išraišką, gyvosios esybės vėl turi galimybę veikti materialiame pasaulyje ir tapti tinkamomis įeiti į dvasinį pasaulį. Čia ir slypi materialios kūrinijos paslaptis. Iš tikrųjų, pagal kilmę, gyvoji esybė – neatskiriama Aukščiausiojo Viešpaties dvasinė dalelė, tačiau dėl savo maištingumo ji įkalinta materialioje gamtoje. Tiesą sakant, visai nesvarbu, kaip gyvosios būtybės, aukštesnės Aukščiausiojo Viešpaties esybės, suėjo į sąlytį su materialia gamta. Tačiau Aukščiausiasis Dievo Asmuo žino, kaip ir kodėl tai įvyko. Šventraščiuose Viešpats sako, kad apžavėtiesiems materialios gamtos tenka nuožmiai grumtis už būvį. Tačiau iš šių kelių posmų mes turėtume įsitikinti, kad visi trijų guṇų sąlygojami materialios gamtos virsmai ir poveikiai taip pat yra materialios gamtos padariniai. Gyvųjų esybių įvairovę ir kitus kitimus lemia tai, kad egzistuoja kūnas. Dvasine prasme, visos gyvosios esybės yra lygiavertės.
Az anyagi természet és az élőlény egyaránt örökkévaló, vagyis létezett a teremtés előtt is. Az anyagi megnyilvánulás a Legfelsőbb Úr energiájából jön létre, s éppen így az élőlények is, ők azonban a felsőbbrendű energiához tartoznak. Az anyagi természet és az élőlények a kozmosz megnyilvánulása előtt is léteztek. A megnyilvánulatlan anyagi természet Mahā-viṣṇu, az Istenség Legfelsőbb Személyisége testébe merült, majd a mahat-tattva révén a kellő időben megnyilvánult. Hasonló módon vannak Benne az élőlények is. Feltételekhez kötött állapotuk következtében ellene vannak a Legfelsőbb Úr szolgálatának, ezért nem léphetnek be a lelki világba. Az anyagi természet megnyilvánulásával azonban ismét esélyt kapnak, hogy az anyagi világban cselekedve felkészülhessenek, s így eljuthassanak a lelki világba. Ez az anyagi teremtés titka. Eredetileg az élőlény a Legfelsőbb Úr szerves lelki része, de lázadó természete miatt az anyagi természet uralma alá kerül. Hogy ezek az élőlények, vagyis a Legfelsőbb Úr felsőbbrendű teremtményei miképpen kerültek kapcsolatba az anyagi természettel, az valójában nem számít. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azonban tudja, hogy valójában hogyan és miért történt mindez. Az írásokban az Úr azt mondja, hogy akiket elbűvöl az anyagi természet, azoknak küzdelmes harcot kell vívniuk a létért. Az előző néhány vers alapján azonban tudnunk kell, hogy az anyagi természet minden változása és hatása, amely a három kötőerőn keresztül nyilvánul meg, szintén az anyagi természet terméke. Az élőlénnyel kapcsolatos minden változás és minden változatosság a testnek tulajdonítható. Az élőlények lelki természetüket tekintve valamennyien egyformák.