Skip to main content

TEXTS 6-7

6–7. VERS

Tekstas

Szöveg

ye tu sarvāṇi karmāṇi
mayi sannyasya mat-parāḥ
ananyenaiva yogena
māṁ dhyāyanta upāsate
ye tu sarvāṇi karmāṇi
mayi sannyasya mat-parāḥ
ananyenaiva yogena
māṁ dhyāyanta upāsate
teṣām ahaṁ samuddhartā
mṛtyu-saṁsāra-sāgarāt
bhavāmi na cirāt pārtha
mayy āveśita-cetasām
teṣām ahaṁ samuddhartā
mṛtyu-saṁsāra-sāgarāt
bhavāmi na cirāt pārtha
mayy āveśita-cetasām

Synonyms

Szó szerinti jelentés

ye — tie, kurie; tu — bet; sarvāṇi — visą; karmāṇi — veiklą; mayi — Man; sannyasya — atiduodami; mat-parāḥ — prisirišę prie Manęs; ananyena — nenukrypdami; eva — tikrai; yogena — praktikuodami tokią bhakti-yogą; mām — Mane; dhyāyantaḥ — medituodami; upāsate — garbina; teṣām — jų; aham — Aš; samuddhartā — išvaduotojas; mṛtyu — iš mirties; saṁsāra — materialioje būtyje; sāgarāt — iš vandenyno; bhavāmi — Aš tampu; na — ne; cirāt — po ilgo laiko; pārtha — o Pṛthos sūnau; mayi — į Mane; āveśita — sutelkti; cetasām — tų, kurių protai.

ye – akik; tu – de; sarvāṇi – minden; karmāṇi – tettet; mayi – Nekem; sannyasya – feladva; mat-parāḥ – Hozzám vonzódva; ananyena – kizárólag; eva – bizony; yogena – az ilyen bhakti-yoga gyakorlása által; mām – Rajtam; dhyāyantaḥ – meditálva; upāsate – imádnak; teṣām – nekik; aham – Én; samuddhartā – a megszabadítójuk; mṛtyu – a halál; saṁsāra – és az anyagi lét; sāgarāt – óceánjából; bhavāmi – leszek; na – nem; cirāt – hosszú idő után; pārtha – ó, Pṛthā fia; mayi – Rám; āveśita – szögezett; cetasām – akiknek az elméje.

Translation

Fordítás

Tačiau tuos, kurie garbina Mane, skiria Man visą savo veiklą ir yra nenukrypstamai Man atsidavę, kas atlieka pasiaukojimo tarnystę ir visą laiką medituoja Mane, sutelkę į Mane visas savo mintis, tuos, o Pṛthos sūnau, Aš greitai gelbėju iš gimimo ir mirties vandenyno.

Ó, Pṛthā fia! Gyorsan kimentem a születés és halál óceánjából azt, aki minden tettét Nekem felajánlva Engem imád, teljesen átadja magát Nekem, odaadó szolgálatban él, és elméjét Rám szögezve mindig Rajtam meditál.

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Posmas aiškiai sako, kad bhaktus lydi didžiulė sėkmė, nes Viešpats labai greitai juos išvaduoja iš materialios būties. Tyra pasiaukojimo tarnystė padeda žmogui patirti Dievo didybę ir suvokti, kad individuali siela yra Jam pavaldi. Sielos pareiga tarnauti Viešpačiui, ir jeigu ji to nedarys, jai teks tarnauti māyai.

Ez a vers egyértelműen kijelenti, hogy a bhakták nagyon szerencsések, mert az Úr rövid időn belül felszabadítja őket az anyagi létből. A tiszta odaadó szolgálattal az ember elméletben és gyakorlatban is megérti, hogy Isten hatalmas, az egyéni lélek pedig az alárendeltje, s hogy éppen ezért a kötelessége, hogy szolgálja az Urat. Ha nem ezt teszi, akkor a māyāt fogja szolgálni.

Kaip jau buvo sakyta, Aukščiausiąjį Viešpatį galima deramai įvertinti tik per pasiaukojimo tarnystę. Todėl reikia visiškai atsidėti Dievui. Norint priartėti prie Kṛṣṇos, į Jį reikia sutelkti visas savo mintis ir dirbti tik Jam. Kad ir kokį darbą dirbtume, jis turi būti skirtas tik Kṛṣṇai. Tokia pasiaukojimo tarnystės norma. Bhaktas netrokšta nieko kito, tik patenkinti Aukščiausiąjį Dievo Asmenį. Jo gyvenimo tikslas – patenkinti Kṛṣṇą, ir tam jis pasiryžęs paaukoti viską, kaip kad Kurukṣetros mūšyje pasielgė Arjuna. Aukotis labai paprasta: galima dirbti savo darbą pagal veiklos pobūdį ir tuo pat metu kartoti: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Toks transcendentinis kartojimas priartina bhaktą prie Dievo Asmens.

Ahogyan korábban olvashattuk, a Legfelsőbb Úr csodálatos voltát csakis az odaadó szolgálaton keresztül lehet igazán felismerni, ezért hát teljes odaadással kell Felé fordulnunk. Az embernek tökéletesen Kṛṣṇára kell rögzítenie az elméjét, ha el akarja érni Őt. Minden munkánkat egyedül érte kell végeznünk. Nem számít, hogy mit dolgozik valaki, a fontos az, hogy csak Kṛṣṇának tegye. Ez az odaadó szolgálat feltétele. A bhakta csakis az Istenség Legfelsőbb Személyiségének akar a kedvében járni, és nem vágyik semmi másra. Életének küldetése, hogy örömet szerezzen Kṛṣṇának, s ennek érdekében kész minden áldozatra, épp úgy, ahogy Arjuna is feláldozott mindent a kurukṣetrai csatamezőn. A módszer nagyon egyszerű: az ember végezze a munkáját, ugyanakkor énekelje a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát. E transzcendentális hangvibráció hatására a bhakta vonzódni fog az Istenség Személyiségéhez.

Šiame posme Aukščiausiasis Viešpats pažada, kad taip Jam tarnaujantį tyrą bhaktą Jis nedelsdamas išgelbės iš materialios būties vandenyno. Pasiekusieji yogos praktikos aukštumų, jei tik nori, yogos pagalba gali perkelti savo sielą į bet kurią planetą. Kiti naudojasi kitokiais būdais. O apie bhaktą čia aiškiai pasakyta: jį pasiima Pats Viešpats. Bhaktui nereikia laukti, kol jis sukaups tokią didelę patirtį, kad pats galėtų pasikelti į dvasinį dangų.

Ebben a versben a Legfelsőbb Úr megígéri, hogy késedelem nélkül kimenti az ily módon cselekvő tiszta bhaktát az anyagi lét óceánjából. A fejlett yogīk a yoga folyamata segítségével, kívánságuk szerint bármelyik bolygóra eljuttathatják lelküket, mások pedig másféle módszereket alkalmaznak ennek érdekében, de ami a bhaktákat illeti, ez a vers világosan kijelenti, hogy róluk maga az Úr gondoskodik, s nem kell arra várniuk, hogy az efféle gyakorlatokban kiválóvá válva maguktól jussanak el a lelki világba.

„Varāha Purāṇoje“ sutinkame tokį posmą:

A Varāha-purāṇában a következő verssel találkozunk:

nayāmi paramaṁ sthānam
arcir-ādi-gatiṁ vinā
garuḍa-skandham āropya
yatheccham anivāritaḥ
nayāmi paramaṁ sthānam
arcir-ādi-gatiṁ vinā
garuḍa-skandham āropya
yatheccham anivāritaḥ

Posmo prasmė ta, kad bhaktui nereikia praktikuoti aṣṭāṅga-yogos savo sielai į dvasines planetas nukreipti. Atsakomybę už ją prisiima Pats Aukščiausiasis Viešpats. Čia Jis aiškiai sako, kad Jis Pats imsis vaduotojo vaidmens. Tėvai visapusiškai rūpinasi vaiku, todėl jis saugus. Taip pat ir bhaktui nereikia dėti pastangų, kad yogos praktikos dėka persikeltų į kitas planetas. Veikiau Aukščiausiasis Viešpats iš didžios Savo malonės nedelsdamas atvyksta nešamas paukščio Garuḍos ir tučtuojau išvaduoja bhaktą iš materialios būties. Jeigu žmogus – net ir labai geras plaukikas – atsidūrė vandenyne, vienas jis neišsigelbės, nors ir labai stengtųsi. Tačiau jis lengvai bus išgelbėtas, jei kas ateis į pagalbą ir ištrauks jį iš vandens. Taip Viešpats ištraukia bhaktą iš materialios būties. Tereikia praktikuoti nesunkų Kṛṣṇos sąmonės metodą ir visiškai atsidėti pasiaukojimo tarnystei. Bet kuris protingas žmogus visada mieliau pasirinks pasiaukojimo tarnystę, o ne kokį kitą kelią. Apie tai liudijama ir Nārāyaṇīyoje:

E vers mondanivalója az, hogy a bhaktának nem szükséges az aṣṭāṅga-yogát gyakorolnia ahhoz, hogy lelke elérhesse a lelki bolygókat. Erről maga a Legfelsőbb Úr gondoskodik. Egyértelműen kijelenti: Ő maga lesz a felszabadító. Ahogyan a szülők minden tekintetben gondját viselik gyermeküknek, aki így biztonságban van, a bhaktának sem kell arra törekednie, hogy a yoga módszerével eljusson más bolygókra. A Legfelsőbb Úr jön el érte kegyesen Garuḍa, madártestű hordozója vállán, s nyomban kimenti bhaktáját az anyagi létből. Az óceán vizében fuldokló embernek nincsen esélye az életben maradásra, még akkor sem, ha kiváló úszó és nagyon elszántan küzd. Ha azonban jön valaki, és kimenti a vízből, megmenekült. Az Úr hasonló módon szabadítja ki bhaktáját az anyagi létből. Csupán arra van szükség, hogy az ember végezze a Kṛṣṇa-tudat könnyű folyamatát, és merüljön el az odaadó szolgálatban. Az intelligens embernek ezt a módszert kell előnyben részesítenie minden más úttal szemben. A Nārāyaṇīya az alábbi verssel erősíti meg ezt:

yā vai sādhana-sampattiḥ
puruṣārtha-catuṣṭaye
tayā vinā tad āpnoti
naro nārāyaṇāśrayaḥ
yā vai sādhana-sampattiḥ
puruṣārtha-catuṣṭaye
tayā vinā tad āpnoti
naro nārāyaṇāśrayaḥ

Šio posmo esmė ta, kad nedera užsiimti įvairia karmine veikla ar siekti žinių spekuliatyviais samprotavimais. Kas pasiaukojo Aukščiausiajam Asmeniui, tas gauna visas malones, kurias teikia kiti yogos procesai, filosofiniai apmąstymai, ritualų atlikimas, aukos, labdara etc. Tokia yra ypatinga pasiaukojimo tarnystės malonė.

E vers szerint az embernek nem szabad a gyümölcsöző cselekedetek különböző útjait járnia vagy elméleti spekuláció segítségével a tudás művelésével foglalkoznia. Aki átadta magát a Legfelsőbb Személyiségnek, az képes elérni mindazt az áldást, amit más yoga-folyamatok, a spekuláció, a szertartások, az áldozatok, az adományozások stb. eredményeznek. Ez az odaadó szolgálat különleges áldása.

Vien tik giedodamas šventąjį Kṛṣṇos vardą – Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare – Viešpaties bhaktas lengvai ir džiaugsmingai pasiekia aukščiausią tikslą, kuris jokiais kitais religiniais keliais nepasiekiamas.

Az Úr bhaktája Kṛṣṇa szent neveinek éneklésével – Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare – könnyedén és boldogan eljuthat a legvégső célig, amelyet egyetlen más vallásos folyamat gyakorlásával sem lehet elérni.

Aštuonioliktame skyriuje pateikiama „Bhagavad-gītos“ išvada:

A Bhagavad-gītā végkövetkeztetését a tizennyolcadik fejezet tárja fel:

sarva-dharmān parityajya
mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja
ahaṁ tvāṁ sarva-pāpebhyo
mokṣayiṣyāmi mā śucaḥ
sarva-dharmān parityajya
mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja
ahaṁ tvāṁ sarva-pāpebhyo
mokṣayiṣyāmi mā śucaḥ

Reikia atmesti visus kitus dvasinės savivokos būdus ir tiesiog mintis sutelkus į Kṛṣṇą, tarnauti Jam su meile ir atsidavimu. Tai leis pasiekti aukščiausią gyvenimo tobulumą. Neverta krimstis dėl anksčiau gyvenime padarytų nuodėmių, nes Pats Aukščiausiasis Viešpats imasi mus globoti. Nedėkime bergždžių pastangų išsivaduoti, klaidžiodami įvairiais dvasinio pažinimo keliais. Tegu kiekvienas kreipiasi prieglobsčio į Aukščiausiąjį visagalį Dievą, Kṛṣṇą. Toks yra aukščiausias gyvenimo tobulumas.

Az embernek tehát fel kell hagynia minden más önmegvalósítási módszerrel, s kizárólag Kṛṣṇa-tudatos odaadó szolgálatot kell végeznie. Ez képessé teszi majd arra, hogy szert tegyen az élet legmagasabb rendű tökéletességére. Nem kell előző életei bűnös tettei miatt aggódnia, mert teljes mértékben a Legfelsőbb Úr gondoskodik róla. Senki se próbálkozzon tehát hiábavalóan azzal, hogy a lelki megvalósítás folyamata segítségével felszabadítsa magát, inkább keressen menedéket a legfelsőbb, mindenható Istenségnél, Kṛṣṇánál. Ez az élet legfőbb tökéletessége.