TEXT 12
12. VERS
Tekstas
Szöveg
jñānād dhyānaṁ viśiṣyate
dhyānāt karma-phala-tyāgas
tyāgāc chāntir anantaram
jñānād dhyānaṁ viśiṣyate
dhyānāt karma-phala-tyāgas
tyāgāc chāntir anantaram
Synonyms
Szó szerinti jelentés
śreyaḥ — geriau; hi — tikrai; jñānam — pažinimas; abhyāsāt — negu praktika; jñānāt — negu pažinimas; dhyānam — meditacija; viśiṣyate — laikoma geresne; dhyānāt — už meditaciją; karma-phala-tyagāḥ — karminės veiklos rezultatų atsižadėjimas; tyāgāt — iš tokio atsižadėjimo; śāntiḥ — ramybė; anantaram — paskui.
śreyaḥ – jobb; hi – bizony; jñānam – a tudás; abhyāsāt – a gyakorlásnál; jñānāt – a tudásnál; dhyānam – a meditáció; viśiṣyate – jobbnak számít; dhyānāt – a meditációnál; karma-phala-tyāgaḥ – a gyümölcsöző munka eredményeiről való lemondás; tyāgāt – az ilyen lemondás által; śāntiḥ – béke; anantaram – azután.
Translation
Fordítás
Jei ir to neįstengi, tai gilink žinojimą. Vis dėlto, meditacija – geriau negu pažinimas, o už meditaciją geriau – veiklos vaisių atsižadėjimas, nes jų atsižadėjus, pasiekiama proto ramybė.
Ha ezt sem tudod megtenni, akkor fogj a tudás művelésébe! A meditáció azonban jobb a tudásnál, a meditációnál pedig a munka gyümölcseiről való lemondás, mert az ilyen lemondás hatására az ember elméjét béke árasztja el.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Kaip jau minėta ankstesniuose posmuose, yra du pasiaukojimo tarnystės būdai: reguliuojamų principų laikymasis ir visiško potraukio Aukščiausiajam Dievo Asmeniui išsiugdymas per meilę. Tiems, kurie nesugeba laikytis Kṛṣṇos sąmonės principų, geriau gilinti žinojimą, nes žinojimas padės suvokti savo tikrąją padėtį. Ilgainiui žinojimas peraugs į meditaciją, kurios dėka žmogus tolydžio suvoks Aukščiausiąjį Dievo Asmenį. Esama procesų, kuriuose medituotojas ima tapatinti save su Aukščiausiuoju, bet jei jis nepajėgia atsidėti pasiaukojimo tarnystei, pirmenybė teiktina net ir tokiai meditacijos rūšiai. Jei jis negali medituoti, Vedų raštai rekomenduoja vykdyti pareigas, nurodytas brahmanams, kṣatriyams, vaiśyams ir śūdroms, apie kurias pasakoja paskutinis „Bhagavad-gītos“ skyrius. Tačiau bet kuriuo atveju būtina atsisakyti savo darbo rezultatų, ar vaisių. Tai reiškia, kad karmos rezultatus reikia panaudoti kokiam nors kilniam tikslui.
Ahogyan az előző versekben olvashattuk, kétféle odaadó szolgálat létezik: a szabályozó elvek betartása, valamint a teljes vonzódás és szeretet az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt. Akik valóban képtelenek követni a Kṛṣṇa-tudat elveit, azok számára jobb a tudás művelése, mert ennek segítségével az ember megértheti valódi helyzetét. A tudás fokozatosan elvezet a meditálásig, mely által lassanként megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Vannak olyan folyamatok, amelyeket végezve az ember arra a következtetésre jut, hogy ő a Legfelsőbb. Ezeket azok választják előszeretettel, akik nem tudnak odaadó szolgálatot végezni. Ha valaki még így sem tud meditálni, akkor végezze a védikus írásokban a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák vagy śūdrák számára előírt kötelességeket, melyekről a Bhagavad-gītā utolsó fejezetében olvashatunk. Minden esetben le kell azonban mondania munkája gyümölcseiről, azaz karmája eredményét valami jó célra kell áldoznia.
Apibendrinant reikia pasakyti, kad yra du keliai Aukščiausiajam Dievo Asmeniui, aukščiausiam tikslui, pasiekti. Vienas – nuoseklaus tobulėjimo kelias, kitas – tiesioginis. Tiesioginis kelias – tai Kṛṣṇai skirta pasiaukojimo tarnystė. Kitas metodas – veiklos vaisių atsižadėjimas. Taip prieinamas žinojimo lygis, dar tolesnis žingsnis – meditacija, paskui – Supersielos, ir pagaliau – Aukščiausiojo Dievo Asmens suvokimo lygis. Galima pasirinkti ir nuoseklų, ir tiesioginį kelią. Tiesioginis procesas ne visiems įgyvendinamas, todėl netiesioginis procesas irgi tinka. Tačiau turėtų būti aišku, kad netiesioginis kelias nerekomenduojamas Arjunai, nes jis jau pasiekė meilės ir atsidavimo Aukščiausiajam Viešpačiui lygį. Aplinkinis kelias skirtas nepasiekusiems meilės Aukščiausiajam Viešpačiui lygio. Jiems siūlomas nuoseklus procesas: atsižadėjimas, žinojimo gilinimas, meditacija, Supersielos ir Brahmano pažinimas. Tačiau pirmenybę „Bhagavad-gītā“ teikia tiesioginiam metodui. Visiems patariama pasirinkti tiesioginį metodą ir atsiduoti Aukščiausiajam Dievo Asmeniui, Kṛṣṇai.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége – a legfelsőbb cél – eléréséhez két út vezet: a fokozatos fejlődés és a közvetlen folyamat. A Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat a közvetlen út, míg a tettek gyümölcséről való lemondás fokozatos fejlődést jelent. Ezután juthat el az ember a tudás, majd a meditáció, azután a Felsőlélek megismerése szintjére, végül pedig felemelkedhet az Istenség Legfelsőbb Személyisége síkjára. Az ember tehát a közvetlen vagy a fokozatos folyamatot egyaránt választhatja, s az utóbbi szintén jó, hiszen a közvetlen módszer gyakorlása nem mindenki számára lehetséges. Meg kell azonban értenünk, hogy Arjunának azért nem javasolja Kṛṣṇa a közvetett folyamatot, mert ő már a Legfelsőbb Úr szeretetteljes odaadó szolgálatának szintjén áll. Ez azoknak való, akik még nem jutottak el eddig: nekik lépésről lépésre ajánlatos haladniuk a lemondás, a tudás, a meditáció, valamint a Brahman- és a Felsőlélek-tudatosság elsajátítása útján. A Bhagavad-gītā azonban a közvetlen folyamatra helyezi a hangsúlyt, s mindenkinek azt tanácsolja, hogy lásson hozzá, és hódoljon meg Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtt.