TEXT 27
27. VERS
Tekstas
Szöveg
viddhi mām amṛtodbhavam
airāvataṁ gajendrāṇāṁ
narāṇāṁ ca narādhipam
viddhi mām amṛtodbhavam
airāvataṁ gajendrāṇāṁ
narāṇāṁ ca narādhipam
Synonyms
Szó szerinti jelentés
uccaiḥśravasam – Uccaiḥśravānak; aśvānām – a lovak közül; viddhi – ismerj; mām – Engem; amṛta-udbhavam – az óceán köpüléséből keletkezett; airāvatam – Airāvatának; gaja-indrāṇām – a királyi elefántok közül; narāṇām – az emberek közül; ca – és; nara-adhipam – a királynak.
Translation
Fordítás
Žinok, kad iš žirgų Aš esu Uccaiḥśravā, kuris išniro iš vandenyno, kai tas buvo plakamas, siekiant gauti nektarą. Iš kilmingųjų dramblių Aš – Airāvata, o iš žmonių Aš – karalius.
Tudd meg, hogy a lovak közül a nektáróceán köpüléséből született Uccaiḥśravā vagyok. A királyi elefántok közül Airāvata, az emberek közül a király vagyok.
Purport
Magyarázat
KOMENTARAS: Kartą dievotieji pusdieviai ir demonai (asurai) plakė vandenyną. Plakamas vandenynas išskyrė nuodus bei nektarą, ir Viešpats Śiva tuos nuodus išgėrė. Iš nektaro išniro daugybė visokių esybių, tarp jų – ir žirgas vardu Uccaiḥśravā. Iš nektaro gimė dar vienas gyvūnas, dramblys Airāvata. Abu šie gyvūnai išniro iš nektaro, tuo jie ypatingi ir todėl atstovauja Kṛṣṇai.
A bhakta-félistenek és a démonok (asurák) egyszer mindannyian a tengert köpülték, amiből így nektár és méreg keletkezett. A mérget az Úr Śiva megitta, a nektárból pedig számtalan lény született, köztük az Uccaiḥśravā nevű ló, valamint Airāvata, az elefánt. E két állat a nektárból született, ezért nagyon fontos élőlények, akik Kṛṣṇát képviselik.
Tarp žmonių Kṛṣṇai atstovauja karalius. Kaip Kṛṣṇa palaiko visatą, taip ir karalius, kuris skiriamas atsižvelgiant į jo dieviškas savybes, palaiko savo karalystę. Karaliai Mahārāja Yudhiṣṭhira, Mahārāja Parīkṣitas ir Viešpats Rāma – teisiausi iš teisiausiųjų, jie nuolat rūpinosi savo pavaldinių gerove. Vedų raštuose karalius yra laikomas Dievo atstovu. Tačiau šiais laikais religiniai principai išsigimė, o monarchija smuko ir sunyko visiškai. Tačiau akivaizdu, kad anksčiau žmonės buvo laimingesni, nes juos valdė teisieji karaliai.
Az emberek közül a király képviseli Kṛṣṇát, mert ahogyan Kṛṣṇa az univerzum fenntartója, úgy a király – akit isteni tulajdonságai alapján ültettek a trónra – a birodalomé. Az olyan uralkodók, mint például Yudhiṣṭhira Mahārāja, Parīkṣit Mahārāja és az Úr Rāma mind nagyon igazságos királyok voltak, s mindig alattvalóik jólétét tartották a legfontosabbnak. A védikus irodalom tehát a királyt Isten képviselőjének tekinti. Korszakunkban azonban a vallás elveinek hanyatlásával a monarchiák is felbomlottak, napjainkra pedig már végleg el is tűntek. Tudnunk kell azonban, hogy a múltban az emberek az igazságos királyok uralkodása alatt sokkal boldogabbak voltak.