Skip to main content

TEXT 30

30. VERS

Tekstas

Szöveg

na ca śaknomy avasthātuṁ
bhramatīva ca me manaḥ
nimittāni ca paśyāmi
viparītāni keśava
na ca śaknomy avasthātuṁ
bhramatīva ca me manaḥ
nimittāni ca paśyāmi
viparītāni keśava

Synonyms

Szó szerinti jelentés

na — nei; ca — taip pat; śaknomi — aš pajėgiu; avasthātum — likti; bhramati — užsimiršdamas; iva — kaip; ca — ir; me — mano; manaḥ — protas; nimittāni — priežastis; ca — taip pat; paśyāmi — aš matau; viparītāni — visiškai priešingas; keśava — o demono Keśio nugalėtojau (Kṛṣṇa).

na – sem; ca – szintén; śaknomi – képes vagyok; avasthātum – megállni; bhramati – megfeledkezve; iva – mint; ca – és; me – enyém; manaḥ – elme; nimittāni – okoz; ca – és; paśyāmi – látom; viparītāni – épp az ellenkezőjét; keśava – ó, Keśī démon végzete (Kṛṣṇa).

Translation

Fordítás

Negaliu daugiau čia pasilikti. Temsta mano sąmonė, galvoje pinasi mintys. O Kṛṣṇa, demono Keśio nugalėtojau, priešais regiu tiktai nelaimes.

Képtelen vagyok tovább itt állni! Kezdek megfeledkezni magamról, s forog velem a világ. Ó, Kṛṣṇa, Keśī démon végzete, nagyon rosszat sejtek!

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Nerimo apimtas Arjuna jau nebepajėgė toliau būti kautynių lauke, dėl dvasios silpnumo aptemo jo sąmonė. Pernelyg stiprus potraukis materialiems dalykams įstumia žmogų į tokią sumaištį. Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt: baimė ir proto pusiausvyros nebuvimas būdingas tiems žmonėms, kurie pasiduoda materialių sąlygų poveikiui (SB 11.2.37). Kautynių laukas žada Arjunai vien skausmingas netektis – karys numano, kad nebus laimingas net įveikęs priešą. Reikšmingi šio posmo žodžiai: nimittāni viparītāni. Kai žmogus regi žlungant visas savo viltis, jis pagalvoja: „Kodėl aš čia?“ Kiekvienas rūpinasi savimi ir savo gerove. Aukščiausias „Aš“ nerūpi niekam. Kṛṣṇos valia Arjuna parodo nesuprantąs, kas iš tikrųjų jam naudinga. Tikroji nauda yra susijusi su Viṣṇu, arba Kṛṣṇa. Sąlygota siela patiria materialias kančias, nes pamiršo tai. Arjuna mano, kad pergalė mūšyje gali sukelti jam tiktai širdgėlą.

Türelmetlenségében Arjuna úgy érezte, képtelen tovább a csatatéren maradni, s elméje gyengesége miatt egészen megfeledkezett magáról. Az anyagi dolgokhoz való túlzott ragaszkodás az oka, ha valaki ilyen zavarodottság jellemezte helyzetbe kerül. Bhayaṁ dvitīyābhiniveśataḥ syāt (Śrīmad-Bhāgavatam 11.2.37): az efféle félelem és az elme nyugalmának elvesztése azoknál figyelhető meg, akikre túlságosan nagy hatással vannak az anyagi körülmények. Arjuna nem látott mást a csatatéren, mint fájdalmat és szerencsétlenséget. Úgy érezte, még az ellenség fölött aratott győzelem sem tenné boldoggá. A nimittāni viparītāni szavak nagyon fontosak. Ha valakinek semmi reménye vágyai teljesülésére, így gondolkodik: „Mit keresek én itt?” Mindenkit csupán saját maga és saját jóléte érdekel, a Legfelsőbb Énnel viszont senki nem törődik. Arjuna Kṛṣṇa akaratából úgy tesz, mintha nem lenne tisztában valódi érdekével. Az ember valódi jóléte Viṣṇun, vagyis Kṛṣṇán múlik. A feltételekhez kötött lélek megfeledkezik erről, s ez az oka, hogy anyagi gyötrelmektől kell szenvednie. Arjuna úgy vélte, hogy a csata megnyerése csak bánatot okoz majd neki.