Skip to main content

TEXTS 21-22

21 – 22. VERS

Tekstas

Szöveg

arjuna uvāca
senayor ubhayor madhye
rathaṁ sthāpaya me ’cyuta
yāvad etān nirīkṣe ’haṁ
yoddhu-kāmān avasthitān
arjuna uvāca
senayor ubhayor madhye
rathaṁ sthāpaya me ’cyuta
yāvad etān nirīkṣe ’haṁ
yoddhu-kāmān avasthitān
kair mayā saha yoddhavyam
asmin raṇa-samudyame
kair mayā saha yoddhavyam
asmin raṇa-samudyame

Synonyms

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca — Arjuna tarė; senayoḥ — kariaunų; ubhayoḥ — abiejų; madhye — viduryje; ratham — kovos vežimą; sthāpaya — prašau pastatyki; me — mano; acyuta — o Patikimasis; yāvat — kolei; etān — visus juos; nirīkṣe — apžvelgsiu; aham — aš; yoddhu-kāmān — trokštančius kautis; avasthitān — išsirikiavusius kautynių lauke; kaiḥ — su kuriais; mayā — man; saha — drauge; yoddhavyam — teks susikauti; asmin — šiame; raṇa — kovos; samudyame — išmėginime.

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; senayoḥ – a seregek; ubhayoḥ – mindkettő; madhye – között; ratham – a szekeret; sthāpaya – kérlek, tartsd; me – az enyémet; acyuta – ó, tévedhetetlen; yāvat – amíg; etān – mindezeket; nirīkṣe – megtekinthetem; aham – én; yoddhu-kāmān – harcra vágyókat; avasthitān – felsorakozva a csatamezőn; kaiḥ – kikkel; mayā – általam; saha – együtt; yoddhavyam – harcolni kell; asmin – ebben; raṇa – küzdelemben; samudyame – próbálkozásban.

Translation

Fordítás

Arjuna tarė: O Patikimasis, pastatyki mano kovos vežimą tarp dviejų kariaunų, kad regėčiau čia susirinkusius, geidžiančius kautynių – su jais man lemta sukryžiuoti ginklus šiame didingame mūšyje.

Arjuna így szólt: Ó, tévedhetetlen, kérlek, hajtsd harci szekeremet a két sereg közé, hogy láthassam, kik vannak jelen, kik vágynak a harcra, s kikkel kell majd megküzdenem e nagy összecsapásban!

Purport

Magyarázat

KOMENTARAS: Nors Viešpats Kṛṣṇa yra Aukščiausiasis Dievo Asmuo, tačiau iš nepriežastinio gailestingumo Jis tarnauja Savo bičiuliui. Jis visuomet palankus Savo bhaktams, todėl Arjuna šiame posme kreipiasi į Jį – Patikimasis. Būdamas vežėju, Viešpats privalėjo vykdyti Arjunos įsakymus, o kadangi juos vykdė nesvyruodamas, tai ir buvo pavadintas Patikimuoju. Nors Viešpats ir ėmėsi vežėjo vaidmens vardan Savo bhakto, Jo, kaip Aukščiausiojo, padėtis nekelia abejonių. Bet kokiomis aplinkybėmis Jis – Aukščiausiasis Dievo Asmuo, Hṛsīkeśa, visų juslių Valdovas. Viešpatį ir Jo tarną sieja labai švelnūs ir transcendentiniai ryšiai. Kaip Viešpaties tarnas kiekvieną minutę yra pasirengęs Jam tarnauti, taip ir Viešpats visad ieško progos padaryti kokią nors paslaugą bhaktui. Kai tyras bhaktas, užimdamas pranašesnę padėtį Jam įsakinėja, Jis patiria daug didesnį pasitenkinimą, negu jei įsakinėtų Pats. Jis – valdovas, visi yra Jo įsakymų valdžioje, ir nėra nieko aukštesnio, kas drįstų Jam įsakinėti. Bet jeigu įsako tyras bhaktas, Viešpats dėl to patiria tiktai transcendentinę palaimą, nors Jis Pats yra visų aplinkybių šeimininkas.

Bár az Úr Kṛṣṇa nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége, indokolatlan kegyéből mégis barátja szolgálatába állt. Bhaktái iránt érzett szeretete sohasem szűnik meg, ezért itt csalhatatlannak szólítják. A szekér hajtójaként Arjuna utasításait kellett követnie, s mivel egy percig sem tétovázott, hogy így cselekedjen, Arjuna csalhatatlannak nevezi. Bhaktája kedvéért vállalta a kocsihajtó szerepét, ám ez nem ütött csorbát felsőbbrendűségén. Ő minden körülmények között az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Hṛṣīkeśa, valamennyi érzék Ura. Az Úr és szolgái közötti kapcsolat rendkívül kellemes és transzcendentális. A szolga mindig kész szolgálni az Urat, s az Úr ugyanígy mindig keresi az alkalmat, hogy szolgálhassa bhaktáját. Az Úr nagyobb örömét leli abban, ha nem Ő adja az utasításokat, hanem tiszta bhaktája játssza ezt a felsőbbrendű szerepet. Mivel Ő az Úr, mindenkinek az Ő parancsait kell követnie, és senki sem áll felette, hogy utasítsa Őt. Amikor azonban tiszta bhaktája rendelkezik Vele, transzcendentális gyönyört érez, noha Ő minden körülmények között a tévedhetetlen Úr.

Arjuna – tyras Viešpaties bhaktas, todėl jis nenori kovoti su savo pusbroliais ir broliais, bet užsispyrus Duryodhanai ir nepriėmus taikių derybų, jis priverstas stoti į mūšį. Štai kodėl Arjunai rūpi, kas iš vadų atvyko į kautynių lauką. Apie pastangas sudaryti taiką kautynių lauke negalėjo būti nė kalbos – karžygys tiesiog panoro dar kartą pamatyti visus ir įsitikinti, ar stiprus jų noras pradėti šį nepageidaujamą karą.

Arjuna tiszta bhakta volt, s ezért nem akart harcolni unokatestvérei és fivérei ellen, Duryodhana konoksága azonban – aki sohasem volt hajlandó semmiféle békekötésre – erre kényszerítette. Ezért aztán nagyon szerette volna látni a csatamezőn felsorakozó vezéreket. Habár a csatatéren nem lehetett szó arról, hogy békés megoldást találjanak, újra látni akarta őket, látni, mennyire égnek a vágytól, hogy megvívják e nem kívánt csatát.