Skip to main content

제1절

1. VERS

원문

Szöveg

아르주나 우바짜 arjuna uvāca
쟈야시 쩻 까르마나스 떼 jyāyasī cet karmaṇas te
마따 붇디르 자나르다나 matā buddhir janārdana
땃 낌 까르마니 고레 맘 tat kiṁ karmaṇi ghore māṁ
니요자야시 께샤바 niyojayasi keśava
arjuna uvāca
jyāyasī cet karmaṇas te
matā buddhir janārdana
tat kiṁ karmaṇi ghore māṁ
niyojayasi keśava

동의어

Szó szerinti jelentés

아르주나 우바짜: 아르주나가 말했다, 쟈야시: 더 좋다, 쩻: 만약, 까르마나하: 결과를 바라는 행위보다, 떼: 당신에 의해, 마따: 간주되다, 붇디히: 지성, 자나르다나: 오 끄리쉬나, 땃: 그러므로, 낌: 왜, 까르마니: 행동하는 가운데, 고레: 끔찍한, 맘: 나에게, 니요자야시: 당신께서 시키십니다, 께샤바: 오 끄리쉬나.

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; jyāyasī – jobbnak; cet – ha; karmaṇaḥ – a gyümölcsöző cselekedeteknél; te – Általad; matā – gondolt; buddhiḥ – az értelem; janārdana – ó, Kṛṣṇa; tat – ezért; kim – miért; karmaṇi – tettre; ghore – szörnyű; mām – engem; niyojayasi – rábírsz; keśava – ó, Kṛṣṇa.

번역

Fordítás

아르주나가 말했습니다: 오 자나르다나, 오 께샤바, 지성이 결과 지향적 행위보다 더 낫다면 왜 당신께서는 제가 이 끔찍한 전쟁에 가담하기를 원하십니까?

Arjuna így szólt: Ó, Janārdana! Ó, Keśava! Miért akarod, hogy részt vegyek e szörnyű harcban, ha úgy gondolod, hogy az értelem jobb a gyümölcsöző tettnél?

주석

Magyarázat

최고인격신 스리 끄리쉬나께서 절친 아르주나를 물질적 고난의 바다에서 구하시고자 영혼의 본질을 앞 장에서 매우 자세히 설명하셨다. 그리고 깨달음의 길, 붇디 요가, 즉 끄리쉬나 의식을 권고하셨다. 끄리쉬나 의식을 활동하지 않는 것으로 착각하는 사람들이 가끔 있는데 그러한 자들은 자주 외딴곳에 은둔하며 주 끄리쉬나의 신성한 이름을 구송함으로써 끄리쉬나 의식이 되고자 한다. 그러나 끄리쉬나 의식의 철학을 교육받지 않고서 외딴곳에서 끄리쉬나의 신성한 이름을 구송하며, 순진한 사람들로부터 값싼 존중이나 받는 것은 권할 만한 것이 못 된다. 아르주나 역시 끄리쉬나 의식 혹은 붇디 요가, 즉 영적 지식의 발전을 통한 지성이라는 것이 활동적인 삶을 떠나 외진 곳에서 금욕과 고행을 수행하는 것으로 생각했다. 다른 말로, 그는 끄리쉬나 의식을 핑계로 교묘히 싸움을 피하고자 했다. 그러나 진실한 제자인 그는 이 문제를 스승 앞에 내놓고, 자기가 할 수 있는 최고의 행동에 관해 끄리쉬나께 여쭈었다. 그 답으로 주 끄리쉬나께서는 까르마 요가, 즉 끄리쉬나 의식으로 하는 행위를 여기 제3장에서 상세히 설명하신다.

Az előző fejezetben az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa alapos részletességgel leírta a lélek természetét, azzal a céllal, hogy Arjunát, meghitt barátját kimentse az anyagi bánat óceánjából. A megvalósítás útjaként a buddhi-yogát, vagyis a Kṛṣṇa-tudatot ajánlotta. A Kṛṣṇa-tudatot egyesek tétlenségnek tekintik, s e félreértés következtében gyakran egy elhagyatott helyre vonulnak, hogy ott az Úr Kṛṣṇa szent nevének éneklésével teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá váljanak. A Kṛṣṇa-tudat filozófiájának elsajátítása nélkül azonban nem ajánlatos egy félreeső helyre vonulni, hogy a szent név éneklésével az ember esetleg csupán az ártatlan tömegek olcsó csodálatát vívja ki. Arjuna szintén azt hitte, hogy a Kṛṣṇa-tudat vagy buddhi-yoga (az értelem használata a lelki tudás kifejlesztésében) azt jelenti, hogy vissza kell vonulnia a tevékeny élettől, s egy magányos helyen a vezeklést és az önfegyelmezést kell gyakorolnia. Más szóval el akarta kerülni a harcot, s erre ügyesen a Kṛṣṇa-tudatot hozta fel ürügyként. Mivel azonban őszinte tanítvány volt, mestere, Kṛṣṇa előtt feltárta elméjét, s Őt kérdezte arról, melyik a legjobb módja a cselekvésnek. Válaszul az Úr Kṛṣṇa e harmadik fejezetben részletes magyarázatot ad a karma-yogáról, a Kṛṣṇa-tudatbeli cselekvésről.