Skip to main content

제10절

10. VERS

원문

Szöveg

웃끄라만땀 스티땀 바삐 utkrāmantaṁ sthitaṁ vāpi
분자남 바 구난비땀 bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
비무다 나누빠샨띠 vimūḍhā nānupaśyanti
빠샨띠 갸나-짝슈샤하 paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ
utkrāmantaṁ sthitaṁ vāpi
bhuñjānaṁ vā guṇānvitam
vimūḍhā nānupaśyanti
paśyanti jñāna-cakṣuṣaḥ

동의어

Szó szerinti jelentés

웃끄라만땀: 몸을 떠나는, 스티땀: 몸 안에 있는, 바 아삐: 어느 경우든, 분자남: 즐기는, 바: 또는, 구나-안비땀: 물질적 본성의 양태라는 마력의 영향으로, 비무다하: 어리석은 사람들, 나: 결코, 아누빠샨띠: 볼 수 있다, 빠샨띠: 볼 수 있다, 갸나-짝슈샤하: 지식의 눈을 가진 자들.

utkrāmantam – a testet elhagyót; sthitam – a testben lévőt; vā api – sem; bhuñjānam – az élvezőt; – vagy; guṇa-anvitam – az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt lévőt; vimūḍhāḥ – az ostobák; na – sohasem; anupaśyanti – láthatják; paśyanti – láthatják; jñāna-cakṣuṣaḥ – akik a tudás szemével látnak.

번역

Fordítás

어리석은 자는 생명체가 어떻게 몸을 떠나는지 이해할 수 없으며, 물질적 양태들의 영향으로 어떠한 종류의 몸을 즐기는지도 알지 못한다. 그러나 지식으로 훈련된 눈을 가진 자는 이 모든 것을 볼 수 있다.

Az ostobák nem értik meg, hogyan képes az élőlény elhagyni testét, s azt sem, miféle testből merít örömet az anyagi természet kötőerőinek varázsa alatt. De aki a tudás szemével néz, az látja mindezt.

주석

Magyarázat

갸나 짝슈샤하(지식의 눈)라는 말이 매우 중요하다. 지식 없이 우리는 생명체가 어떻게 현재의 몸을 떠나는지, 다음 생에 어떤 형태의 몸을 받게 될 것인지도 알 수 없다. 이것은 바가바드 기따를 통해 엄청난 지식을 이해해야 하고 진정한 영적 스승에게서 들은 유사한 문헌의 지식이 필요하다. 이 모든 것을 이해할 수 있게 훈련받는 자는 아주 운이 좋다. 모든 생명체는 물질적 본성의 마력에 영향받아 특정 상황에서 몸을 떠나고, 특정한 상황에서 살며, 특정 상황을 즐긴다. 결과로써, 그는 감각 만족이라는 환영 아래, 여러 종류의 행복과 불행으로 고통받고 있다. 욕망과 욕구에 항상 속는 자는 육신의 변화는 물론이고 특정 육신에 머물고 있다는 사실에 관해 이해하는 힘을 잃는다. 그들은 이것을 이해할 수 없다. 그러나 영적 지식을 발전시킨 자들은 영혼은 육신과 다르며, 육신은 변하고 그것을 여러 다른 방식으로 즐기고 있다는 것을 볼 수 있다. 그러한 지식을 갖춘 자는 속박된 생명체가 어떻게 이 물질적 존재 안에서 고통받고 있는지 이해할 수 있다. 그러므로 끄리쉬나 의식을 매우 높이 발전시킨 자는 이 지식을 사람들에게 주려고 최선을 다하는데, 그 이유는 속박된 삶은 너무나 힘들기 때문이다. 그것에서 벗어나 우리는 끄리쉬나 의식이 되어야 하며 해방을 이루어 영적 세계로 옮겨가야 한다.

A jñāna-cakṣuṣaḥ szó nagyon fontos. Tudás nélkül az ember képtelen megérteni, hogyan hagyja el az élőlény a testét, milyen formát kap majd a következő életében, és miért rendelkezik egy bizonyos fajta testtel. Hogy ezt megérthessük, nagy tudásra van szükségünk, melyre a Bhagavad-gītāból és más hasonló irodalomból, egy hiteles lelki tanítómester közvetítésével tehetünk szert. Nagyon szerencsés az az ember, akit úgy tanítottak, hogy megértse ezeket a dolgokat. Minden élőlény bizonyos körülmények között hagyja el testét, bizonyos körülmények között él, s bizonyos körülmények között élvez az anyagi természet varázsa alatt. Ennek eredményeként az érzékkielégítés illúziójában a legváltozatosabb anyagi boldogságban és szenvedésben van része. Akiket örökké megtéveszt a vágy és a kéj, azok elveszítik minden képességüket, hogy megértsék, hogyan lakoznak a testben, s hogyan cserélik azt. Egyszerűen nem tudják felfogni. Akik azonban lelki tudásra tettek szert, azok képesek meglátni, hogy a lélek különbözik a testtől, s a testeket cserélve mindig másféle élvezet vár rá. Az ilyen ismeret birtokában az ember megértheti, hogyan szenved a feltételekhez kötött élőlény ebben az anyagi létben. Ezért a Kṛṣṇa-tudatban magas szinten álló bhakták mindent megtesznek azért, hogy átadják ezt a tudományt az embereknek, akik oly sokat szenvednek a feltételekhez kötött lét során. El kell hagyniuk ezt a fajta létet, Kṛṣṇa-tudatossá kell válniuk, s fel kell szabadulniuk, hogy a lelki világba juthassanak.