Skip to main content

第1節

1. VERS

テキスト

Szöveg

アrジュナ ウワチャ
エワマ サタタ-ユクタ ヤエ
バクタs トオワマ パリュパサテ
ヤエ チャpy アクシャラン アヰヤクタマ
テシャマ ケ ヨガ-ヰタマハ
arjuna uvāca
evaṁ satata-yuktā ye
bhaktās tvāṁ paryupāsate
ye cāpy akṣaram avyaktaṁ
teṣāṁ ke yoga-vittamāḥ

Synonyms

Szó szerinti jelentés

arjunaḥ uvāca — アルジュナは言った; evam — このように; satata — いつも;yuktāḥ — 従事して; ye — ~する人たち; bhaktāḥ — 献身者;tvām —あなた; paryupāsate — 正しく崇拝している; ye — ~する人たち; ca — ~もまた; api — 再び; akṣaram — 感覚を超えて;avyaktam — 未顕現の; teṣām — 彼らの; ke — 誰;yoga-vit-tamāḥ — ヨーガの知識で最も完成した人

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; evam – ily módon; satata – mindig; yuktāḥ – foglalkozva; ye – azok; bhaktāḥ – a bhakták; tvām – Téged; paryupāsate – megfelelően imádnak; ye – azok; ca – is; api – ellenben; akṣaram – az érzékszerveken túlit; avyaktam – a megnyilvánulatlant; teṣām – közülük; ke – ki; yoga-vit-tamāḥ – a legtökéletesebb a yogáról szóló tudásban.

Translation

Fordítás

アルジュナ問う。――常時あなたへ献身奉仕を適切に捧げている者と、非顕現の、非人格ブラフマンを礼拝している者と、どちらがより完全でしょうか。

Arjuna így kérdezett: Kik tekinthetők tökéletesebbnek: akik mindig megfelelően imádnak Téged az odaadó szolgálatban, vagy akik a személytelen Brahmant, a megnyilvánulatlant imádják?

Purport

Magyarázat

クリシュナはここで、神のパーソナルな側面、非人格な顕現、そして宇宙普遍相について語っている。そして、あらゆる種類の献身者やヨギーについて説明している。一般に、超越主義者は2種類に分けられる。1つはマーヤーヴァーディー、他の1つはヴァイシュナヴァ。ヴァイシュナヴァ献身者は至上主に全エネルギーを捧げて仕える。マーヤーヴァーディーは直接クリシュナに仕えようとはしないで、非顕現の、非人格ブラフマンを瞑想する。

Kṛṣṇa az eddigiekben beszélt a személyes, a személytelen és a kozmikus aspektusról, s leírást adott a különféle bhaktákról és yogīkról is. A transzcendentalistákat általában két csoportra lehet osztani: a személytelen és a személyes filozófia híveire. A személyes filozófiát valló bhakta minden energiájával a Legfelsőbb Urat szolgálja, az imperszonalista ezzel szemben nem közvetlenül Kṛṣṇát szolgálja, hanem a személytelen Brahmanon, a megnyilvánulatlanon meditál.

絶対真理を悟るための様々な方法のなかで、献身奉仕、つまりバクティ・ヨーガが最高であることを、私たちはこの章で知ることができる。人が、バガヴァーンと交際したいと思えば、献身奉仕の道をとるほかない。

Ebből a fejezetből megtudhatjuk, hogy az Abszolút Igazság elérésének különféle folyamatai közül a bhakti-yoga, az odaadó szolgálat a legjobb. Ha az ember az Istenség Legfelsőbb Személyiségének társaságára vágyik, el kell kezdenie az odaadó szolgálatot.

献身奉仕によって至上主を直接崇拝している人々を、ヴァイシュナヴァと呼び、非人格ブラフマンを瞑想している人々をマーヤーヴァーディーという。アルジュナはここで、どちらの立場がより良いかと質問している。絶対真理を悟るには、いろいろな方法があるけれども、「バクティ・ヨーガ、つまり私に献身奉仕を捧げるのがすべてのなかで最高の方法だ」とクリシュナはこの章で指摘する。神と交際するにはこれが最も直接的であり、その上、最もやさしい方法である。

Azokat, akik a Legfelsőbb Urat az odaadó szolgálat által közvetlenül imádják, perszonalistáknak hívjuk, imperszonalisták alatt pedig azokat értjük, akik a személytelen Brahmanon meditálnak. Arjuna most azt kérdezi: a kettő közül melyik a jobb? Az Abszolút Igazság eléréséhez számtalan út vezet, de Kṛṣṇa ebben a fejezetben elmondja, hogy valamennyi közül a bhakti-yoga, az Úrnak végzett odaadó szolgálat a legmagasabb rendű. Ez a legközvetlenebb s egyben a legkönnyebb módszer, hogy Isten társaságába kerülhessünk.

『バガヴァッド・ギーター』の第2章で、「生物は肉体ではなく、精神的な火花である」ことを、至上主は説明された。そして、絶対真理は精神の完全体であることを。第7章では、生物はその至上の完全体の部分であること、そして、部分は常に完全体に注意を集中せよ、と教えている。そしてまた第8章では、誰でも肉体を離れる時にクリシュナを想えば、直ちに精神界に移住し、クリシュナ御自身が常在する郷に向う、と書いてある。また第6章の終りには、主はハッキリと、「あらゆる種類のヨギーのなかで、クリシュナを常に自己の内で想っている人こそ最も完全なヨギーである」とおっしゃっている。クリシュナのパーソナルな姿を恋慕しているぺきである。これこそ、最高の精神的な悟りであることが、どの章においてもその結論となっているのだ。

A Bhagavad-gītā második fejezetében a Legfelsőbb Úr elmagyarázta, hogy az élőlény nem az anyagi test, hanem lelki szikra, az Abszolút Igazság pedig a lelki egész. A hetedik fejezetben azt mondja az élőlényről, hogy az a legfelsőbb egész szerves része, s azt ajánlja, hogy az ember irányítsa minden figyelmét az egészre. A nyolcadik fejezet arról szól, hogy bárki, aki a halála pillanatában Kṛṣṇára gondol, azonnal az Ő hajlékára, a lelki világba jut. A hatodik fejezet végén az Úr egyértelműen kijelenti: valamennyi yogī közül azt tartja a legtökéletesebbnek, aki mindig Kṛṣṇára gondol. Láthatjuk tehát, hogy valójában minden fejezetnek az a végkövetkeztetése, hogy Kṛṣṇa személyes formájához kell ragaszkodnunk, mert ez a lelki tökéletesség legmagasabb szintje.

ところが、クリシュナのパーソナルな姿に全く恋慕をもたない人々がいる。彼らの無恋慕さは頑固といってもいい程で、『バガヴァッド・ギーター』の注解にあたっても、読者をクリシュナから引ぎ離そうとし、人々の献身のすぺてを非人格プフフマジョーティに向けてしまう。つまり、彼らは人間の感覚が及ばない非顕現の、絶対真理の非人格相を瞑想したがるのである。

Ennek ellenére vannak olyan emberek, akik nem vonzódnak Kṛṣṇa személyes formájához. Olyannyira ellene vannak, hogy amikor magyarázatot fűznek a Bhagavad-gītāhoz, mindenki mást is el akarnak távolítani Kṛṣṇától, s mindenki odaadását a személytelen brahmajyotira próbálják irányítani. Az Abszolút Igazság személytelen formáján szeretnek meditálni, amely megnyilvánulatlan és az érzékek által elérhetetlen.

このように超越主義者には2種類あり、いまアルジュナは、どちらの方法がやさしく、またどちらの人々が最も完全であるかを質問している。いいかえれば、クリシュナのパーソナルな姿を恋慕している自分の立場を明確にしようとしているのだ。彼は非人格のプラフマンにはどうしても恋慕を感じない。自分の立場が安全確実かどうかを知りたいわけである。この物質界においても、また至上主の精神界においても、非人格な顕現というのは、瞑想するのに厄介てある。実際間題として、絶対真理の非人格的様相を私たちは完全に理解できるだろうか。それはでぎない。だから、アルジュナアは、「そんなことは時問の無駄ではないか?」と言いたいのだ。彼は第11章において、クリシュナのパーソナルな姿を恋慕しているのが最上である、なぜなら、そうすることによって同時に他の様々な相(すがた)をも理解できるし、またそれがクリシュナへの彼の愛晴を妨げないということを経験した。アルジュナがクリシュナにしたこの重大な質問は、絶対真理についての非人格的概念とパーソナルな概念の相違を明らかにする。

Így tehát a transzcendentalistáknak két csoportja van. Arjuna most azt próbálja megérteni, melyik folyamat a könnyebb, és melyik csoport a tökéletesebb. Más szóval saját helyzetét kívánja tisztázni, hiszen ő csak Kṛṣṇa személyes formájához vonzódik, a személytelen Brahmanhoz nem. Tudni szeretné tehát, biztonságos-e a helyzete. A személytelen aspektuson az anyagi világban és a Legfelsőbb Úr lelki világában egyaránt nagyon nehéz meditálni. Valójában az ember képtelen tökéletesen felfogni az Abszolút Igazság személytelen arculatát. Arjuna éppen ezért azt akarja kérdezni: „Mi értelme az efféle időpazarlásnak?” A tizenegyedik fejezetben Arjuna azt tapasztalta, hogy az a legjobb, ha Kṛṣṇa személyes formájához ragaszkodik, mert így az összes többit is megértheti, s emellett Kṛṣṇa iránti szeretete is háborítatlan marad. Ez a fontos kérdés, melyet Arjuna Kṛṣṇának feltett, tisztázni fogja az Abszolút Igazság személytelen és személyes felfogása közötti különbséget.