A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van-t eredetileg olyan formában írtam meg, ahogyan azt most látják. Sajnos azonban az első kiadás alkalmával az eredeti kéziratot kevesebb mint négyszáz oldalasra kellett rövidítenünk. Nem voltak illusztrációk hozzá, és a legtöbb eredeti verset nem követték magyarázatok. Valamennyi könyvem – a Śrīmad-Bhāgavatam, a Śrī Īśopaniṣad stb. – hasonló rendszer szerint épül fel: először az eredeti verset olvashatják, azután annak latin betűs átírását, szavankénti fordítását, majd a vers teljes fordítását és a magyarázatokat. Mindez rendkívül hitelessé és tudományossá teszi a könyvet és magától értetődővé a jelentést, ezért nem örültem neki, amikor le kellett rövidítenem az eredeti kéziratot. Később azonban, amikor a Bhagavad-gītā iránti érdeklődés jelentősen megnövekedett, számos tudós és gyakorló hívő arra kért, hogy eredeti formájában tegyem közzé fordításomat. Jelenlegi próbálkozásunk célja az, hogy a tudás e nagy könyvének eredeti kéziratát a teljes paramparā-magyarázattal adjuk közzé, hogy a Kṛṣṇa-tudat mozgalmát még szilárdabb alapokra helyezzük, s elősegítsük fejlődését.

A mi Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunk valódi, történelmileg hiteles, természetes és transzcendentális, mert az igazi Bhagavad-gītān alapszik. Lassanként a legnépszerűbb mozgalommá válik a világon, különösen a fiatalok körében, de az idősebb generáció is egyre nagyobb érdeklődéssel fordul felé. Koros úriemberek kezdenek el érdeklődni iránta, olyannyira, hogy tanítványaim apái és nagyapái nagyszerű közösségünk, a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Szervezete támogató tagjai lesznek, így lelkesítve bennünket. Los Angelesben számtalan szülő felkeresett már, hogy kifejezze háláját amiatt, hogy szerte a világon irányítom a Kṛṣṇa-tudatos mozgalmat. Voltak, akik azt mondták, hogy az amerikaiak nagyon szerencsések, amiért hazájukban kezdtem el a prédikálást. A mozgalom alapító atyja azonban valójában az Úr Kṛṣṇa, hiszen a Kṛṣṇa-tudat eredete igen ősi időkre nyúlik vissza, s az emberi társadalomba a tanítványi láncolaton keresztül száll alá. Mindezért az elismerés azonban nem az én személyemnek, hanem örök lelki tanítómesteremnek, Ő Isteni Kegyelmének, Oṁ Viṣṇupāda Paramahaṁsa Parivrājakācārya 108 Śrī Śrīmad Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmī Mahārāja Prabhupādának jár.

Az én érdemem mindebben csupán annyi, hogy eredetiben, torzítás nélkül igyekeztem bemutatni a Bhagavad-gītāt. A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van megjelenése előtt szinte minden angol kiadás valakinek a személyes érdekeit szolgálta. A mi célunk A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van bemutatása során az, hogy Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége misszióját ismertessük. Feladatunk tehát Kṛṣṇa akaratának, s nem valamiféle világi spekuláló – politikus, filozófus vagy tudós – véleményének az ismertetése, akik nagy tudásuk ellenére oly keveset tudnak Kṛṣṇáról. Amikor Kṛṣṇa kijelenti, hogy man-manā bhava mad-bhakto mad-yājī māṁ namaskuru, mi – ezekkel az állítólagos tudósokkal ellentétben – nem azt mondjuk, hogy Kṛṣṇa különbözik a Benne lévő lélektől. Kṛṣṇa abszolút, ezért neve, formája, tulajdonságai, kedvtelései stb. között nincs különbség. Abszolút helyzetét azok, akik nem Kṛṣṇa bhaktái, s nem tartoznak a paramparāhoz (a tanítványi láncolathoz), nehezen érthetik meg. Az úgynevezett tudósok, politikusok, filozófusok és svāmīk nem rendelkeznek tökéletes tudással Kṛṣṇáról, s megpróbálják száműzni vagy megölni Őt, amikor magyarázatot írnak a Bhagavad-gītāhoz. A Bhagavad-gītā efféle nem hiteles magyarázatait māyāvāda-bhāṣyának nevezik. Az Úr Caitanya óvott bennünket az ilyen emberektől, akik nem követik a hiteles forrásokat. Félreérthetetlenül kijelentette: legyen az bárki, ha a māyāvādī filozófia alapján próbálja megérteni a Bhagavad-gītāt, nagy hibát követ el. A Bhagavad-gītā félrevezetett tanulmányozója minden bizonnyal eltéved a lelki parancsok ösvényén, s így nem fog tudni hazatérni, vissza Istenhez.

Az egyetlen szándékunk A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van kiadásával az, hogy a feltételekhez kötött, tanulni vágyó embert ugyanazon cél felé tereljük, mint amiért Kṛṣṇa száll alá e bolygóra Brahmā minden napjában, azaz minden 8 600 000 000 évben egyszer. Erről a célról maga a Bhagavad-gītā beszél, amit úgy kell elfogadnunk, ahogyan van, másképp semmi értelme azzal próbálkoznunk, hogy megértsük a Bhagavad-gītāt és elbeszélőjét, az Úr Kṛṣṇát. Az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāt először a napistennek mondta el sok millió évvel ezelőtt. Kṛṣṇában, a hiteles forrásban bízva kell elfogadnunk ezt a tényt, s így kell megértenünk a Bhagavad-gītā történelmi jelentőségét, anélkül hogy félremagyaráznánk azt. Ha valaki Kṛṣṇa akaratát figyelmen kívül hagyva értelmezi a Bhagavad-gītāt, a legnagyobb sértést követi el. Hogy ezt elkerüljük, az Urat az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kell elfogadnunk, ahogyan azt Arjuna, az Úr Kṛṣṇa első tanítványa tette. A Bhagavad-gītāt ilyen szellemben való olvasása valóban hiteles, és segít az emberi társadalomnak abban, hogy beteljesítse emberi küldetését.

A Kṛṣṇa-tudat mozgalma nélkülözhetetlen az emberi társadalomban, mert az élet legteljesebb tökéletességét teszi elérhetővé. Hogy ez miként történik, arról a Bhagavad-gītā részletes magyarázattal szolgál. Az örökké vitázó materialisták sajnos saját démonikus céljaikra használták fel a Bhagavad-gītāt, hogy félrevezessék az embereket az élet legegyszerűbb elveit illetően. Mindenkinek tudnia kell, hogy Isten, Kṛṣṇa milyen hatalmas, és ismernie kell az élőlények valódi helyzetét. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az élőlény örökké szolga, s ha nem Kṛṣṇát, akkor az illúziót szolgálja az anyagi természet három kötőerejének különböző megnyilvánulásaiban, állandó vándorlásra ítéltetve a születés és halál körforgásában. Még a magukat felszabadultnak tekintő māyāvādī spekulálókra is ez a sors vár. Hatalmas tudomány ez, melyről minden élőlénynek saját érdekében hallania kell.

Az embereket – különösen ebben a Kali-korban – Kṛṣṇa külső energiája bűvöli el, s azt gondolják, hogy az anyagi kényelem fokozásával mindenki boldog lehet. Nem tudják, hogy a külső, anyagi természet rendkívül erős, hiszen szigorú törvényei mindenkit erősen megkötöznek. Az élőlény az Úr boldog szerves része, így természetes feladata az, hogy közvetlen szolgálatot végezzen Neki. Az illúzió hatására az ember úgy akar boldog lenni, hogy a legkülönfélébb módokon saját érzékkielégítésére törekszik. Ez azonban sohasem teheti boldoggá. Saját anyagi érzékeinek kielégítése helyett az Úr érzékeit kell elégedetté tennie. Ez az élet legmagasabb rendű tökéletessége. Az Úr erre vágyik, s ezt kéri tőlünk. Meg kell értenünk, hogy ez a Bhagavad-gītā központi gondolata. Ezt a legfőbb mondanivalót tanítja a mi Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunk is az egész világnak. Aki valóban lelki áldáshoz szeretne jutni e könyv tanulmányozásával, annak ahhoz, hogy az Úr közvetlen irányításával a gyakorlatban is megértse a Bhagavad-gītāt, a Kṛṣṇa-tudat mozgalmától kell segítséget kérnie, mert mi nem szennyezzük be a Bhagavad-gītā témáját. Reméljük, mindenkinek nagy hasznára válik majd az általunk közreadott A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van tanulmányozása, s ha csak egyvalaki is az Úr tiszta bhaktájává válik, próbálkozásunkat már sikeresnek könyvelhetjük el.

A. C. Bhaktivedanta Swami
Sydney, Ausztrália
1971. május 12.