4. VERS

TEXT 4

Szöveg

Tekstas

mayā tatam idaṁ sarvaṁ
jagad avyakta-mūrtinā
mat-sthāni sarva-bhūtāni
na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

mayā – Általam; tatam – áthatott; idam – ez; sarvam – az egész; jagat – kozmikus megnyilvánulás; avyakta-mūrtinā – a megnyilvánulatlan forma által; mat-sthāni – Bennem; sarva-bhūtāni – minden élőlény; na – nem; ca – is; aham – Én; teṣu – bennük; avasthitaḥ – lakozom.

mayā — Mano; tatam — persmelkta; idam — ši; sarvam — visa; jagat — kosminis pasaulis; avyakta-mūrtinā — neišreikštu pavidalu; mat-sthāni — Manyje; sarva-bhūtani — visos gyvosios esybės; na — ne; ca — taip pat; aham — Aš; teṣu — jose; avasthitaḥ — esantis.

Fordítás

Translation

Megnyilvánulatlan formámban ezt az egész univerzumot áthatom. Minden lény Bennem van, de Én nem vagyok bennük.

Neišreikštuoju pavidalu Aš persmelkiu ištisą visatą. Visos būtybės yra Manyje, bet Aš nesu jose.

Magyarázat

Purport

Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét nem lehet durvafizikai érzékekkel felfogni. Az írások kijelentik:

KOMENTARAS: Aukščiausiasis Dievo Asmuo nepatiriamas grubiom materialiom juslėm. Pasakyta:

ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ

(Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.2.234)

(„Bhakti-rasāmṛta-sindhu“ 1.2.234)

Az Úr Śrī Kṛṣṇa nevét, dicsőségét, kedvteléseit stb. anyagi érzékekkel lehetetlen felfogni. Ő csak azok előtt tárja fel magát, akik megfelelő vezetés alatt tiszta odaadó szolgálatot végeznek Neki. A Brahma-saṁhitā (5.38) azt írja, premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti: csak az láthatja mindig, testén belül és testén kívül is az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Govindát, akiben transzcendentális szeretet ébredt Iránta. Az átlagemberek tehát nem láthatják Őt. E vers szerint az Úr mindent átható, tehát jelen van mindenhol, anyagi érzékekkel mégsem érzékelhető. Erre utal ebben a versben az avyakta-mūrtinā szó. Ám annak ellenére, hogy nem látjuk Őt, valójában minden Benne nyugszik. A hetedik fejezetben már szó esett arról, hogy az egész anyagi kozmikus megnyilvánulás csupán az Ő két energiájának, a felsőbbrendű, lelki és az alsóbbrendű, anyagi energiának a kombinációja. A napfényhez hasonlóan az Úr energiája is szétterjed az egész teremtésben, és minden ebben az energiában nyugszik.

Materialiomis juslėmis negalima suprasti Viešpaties Śrī Kṛṣṇos vardo, šlovės, pramogų etc. Jis atsiskleidžia tik tam, kuris atlieka tyrą pasiaukojimo tarnystę ir turi tinkamą tam vadovą. „Brahma-saṁhitoje“ (5.38) sakoma: premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti – Aukščiausiąjį Dievo Asmenį, Govindą, visada galima regėti savyje ir išorėje, jeigu išsiugdomas transcendentinės meilės jausmas Jam. Taigi paprastiems žmonėms Jis yra nematomas. Čia sakoma, kad nors Jis ir yra visa persmelkiantis ir visur esantis, materialiom juslėm Jo negalima patirti. Tą rodo šio posmo žodis avyakta-mūrtinā. Tačiau iš tikro, nors mes ir negalime Jo pamatyti, viskas glūdi Jame. Visas materialus kosminis pasaulis, kaip mes jau išsiaiškinome septintajame skyriuje, tėra Jo dviejų skirtingų energijų – aukštesnės (dvasinės) ir žemesnės (materialios) – derinys. Kaip Saulės spinduliai pasklinda po visatą, taip ir Viešpaties energija, kurioje viskas glūdi, yra pasklidusi po visą kūriniją.

Nem szabad ugyanakkor arra a következtetésre jutnunk, hogy mivel áthatja az egész megnyilvánulást, elveszti személyes létét. Az Úr éppen ezt az értelmezést akarja megcáfolni, amikor így szól: „Én mindenhol jelen vagyok, és minden Bennem van, mégis különállóan létezem.” A király például kormányozza az államot, amely nem más, mint energiájának megnyilvánulása. Az államirányítás különféle részlegei különböző energiáit képviselik, ám mindegyikük teljes mértékben a király hatalmának van alárendelve. Senki sem várja azonban, hogy a király személyesen legyen jelen az államvezetés különféle területein. Ez egy nyers példa, ám ehhez hasonlóan minden, ami az anyagi és a lelki világban látható és létezik, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének energiáján nyugszik. A teremtés az Ő különféle energiáinak szétáradásával megy végbe, és ahogyan a Bhagavad-gītā is kifejti, viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam: Ő mindenütt jelen van személyes képviselője, különféle energiáinak kiterjedése révén.

Tačiau nereiktų manyti, kad visur pasklisdamas Jis netenka Savo asmeniškumo. Paneigdamas šį argumentą, Viešpats sako: „Aš visur ir viskas Manyje, bet vis dėlto Aš esu nuošaly.“ Pavyzdžiui, karalius vadovauja savo vyriausybei, kuri yra jo valdžios išraiška. Įvairiausios valstybinės įstaigos yra karaliaus energijos, ir kiekviena jų remiasi jo valdžia, bet vis dėlto negalime tikėtis kiekvienoje įstaigoje pamatyti patį karalių. Čia pateiktas grubus pavyzdys. Lygiai taip visi regimi reiškiniai ir visa tai, kas egzistuoja tiek materialiame, tiek dvasiniame pasaulyje, egzistuoja Aukščiausiojo Dievo Asmens energijos pagrindu. Kūrinija gimsta plečiantis Jo įvairiausioms energijoms ir, kaip sakoma „Bhagavad-gītoje“: viṣṭabhyāham idaṁ kṛtsnam – Jis yra visur Savo skleidinio, Supersielos, pavidalu.