17. VERS

TEXT 17

Szöveg

Verš

pitāham asya jagato
mātā dhātā pitāmahaḥ
vedyaṁ pavitram oṁ-kāra
ṛk sāma yajur eva ca

Szó szerinti jelentés

Synonyma

pitā – az atya; aham – Én; asya – ennek; jagataḥ – az univerzumnak; mātā – az anya; dhātā – a fenntartó; pitāmahaḥ – a nagyatya; vedyam – az, amit ismerni kell; pavitram – az, ami megtisztít; oṁ-kāraḥ – az oṁ szótag; ṛk – a Ṛg-veda; sāma – a Sāma-veda; yajuḥ – a Yajur-veda; eva – bizony; ca – és.

pitā — otec; aham — Já; asya — tohoto; jagataḥ — vesmíru; mātā — matka; dhātā — ten, kdo umožňuje existenci; pitāmahaḥ — děd; vedyam — co má být známo; pavitram — to, co očišťuje; oṁ-kāra — slabika oṁ; ṛk — Ṛg Veda; sāma — Sāma Veda; yajuḥ — Yajur Veda; eva — jistě; ca — a.

Fordítás

Překlad

Én vagyok az univerzum atyja, az anya, a fenntartó és az ősatya. Én vagyok a tudás tárgya, Én vagyok az, ami megtisztít, és Én vagyok az oṁ szótag. A Ṛg-, a Sāma- és a Yajur-veda szintén Én vagyok.

Jsem otec tohoto vesmíru, matka, ten, kdo umožňuje existenci a děd. Jsem předmět poznání, očišťující činitel a slabika oṁ. Jsem také Ṛg, Sāma a Yajur Veda.

Magyarázat

Význam

Az egész kozmikus megnyilvánulás, mozdulatlan és mozgó lényeivel együtt, Kṛṣṇa energiájának különféle tevékenységei által nyilvánul meg. Az anyagi létben különböző kapcsolatokat teremtünk a különféle élőlényekkel, akik nem mások, mint Kṛṣṇa határenergiái. A prakṛti befolyása alatt apánknak, anyánknak, nagyatyánknak, teremtőnknek stb. hisszük őket, valójában azonban csupán Kṛṣṇa szerves részei. Ily módon ezek az élőlények, akik apánknak, anyánknak stb. tűnnek, nem mások, mint Kṛṣṇa. Ebben a versben a dhātā szó „teremtőt” jelent. Nemcsak anyánk és apánk szerves része Kṛṣṇának, de a teremtő, a nagyanya, a nagyapa stb. is Kṛṣṇa. Tulajdonképpen minden élőlény Kṛṣṇa, mert mindenki az Ő szerves része. Éppen ezért valamennyi Véda egyedül Kṛṣṇát tartja végső céljának. A bennük ismertetett különféle tudományágak mind Kṛṣṇa megismeréséhez segítik hozzá az embert. Különösen az a téma tekinthető Kṛṣṇának, ami segít bennünket, hogy felélesszük eredeti természetünket. A védikus elvek megértésére törekvő élőlény ugyanígy Kṛṣṇa szerves része, tehát szintén Kṛṣṇa. A valamennyi védikus mantrában előforduló oṁ szó, a praṇava egy transzcendentális hangvibráció, és szintén Kṛṣṇa. A négy Véda (Sāma, Yajur, Ṛg és Atharva) himnuszaiban nagyon gyakori a praṇava vagy más néven oṁkāra, ezért ez is Kṛṣṇának tekinthető.

Celý vesmírný projev, vše pohyblivé i nehybné, je zde jako výsledek rozličného působení Kṛṣṇovy energie. V hmotném životě si vytváříme různé vztahy s různými živými bytostmi, jež nejsou ničím jiným než Kṛṣṇovou okrajovou energií — pod vlivem stvoření uskutečňovaného prakṛti se nám některé z nich jeví jako náš otec, matka, děd či stvořitel, ale ve skutečnosti jsou všechny nedílnými částmi Kṛṣṇy. V tom smyslu tyto živé bytosti, které se zdají být naším otcem, matkou a podobně, nejsou ničím jiným než Kṛṣṇou. Slovo dhātā v tomto verši znamená stvořitel. Nejen náš otec a matka jsou nedílné části Kṛṣṇy — i jejich stvořitel, babička, dědeček atd., jsou Kṛṣṇa. Každá živá bytost jakožto nedílná část Kṛṣṇy je Kṛṣṇa. Proto je Kṛṣṇa jediným cílem všech Ved. Vše, co se z nich toužíme dozvědět, je jen schod k poznání Kṛṣṇy. Zvláště námět, který nám pomůže očištěním dosáhnout našeho přirozeného postavení, je Kṛṣṇa. Podobně i živá bytost, jež chce pochopit všechny védské zásady, je nedílnou částí Kṛṣṇy, a jako taková je také Kṛṣṇa. Slovo oṁ, zvané praṇava, je transcendentální zvukovou vibrací ve všech védských mantrách a je rovněž Kṛṣṇou. A jelikož je praṇava, oṁkāra, význačná ve všech hymnech čtyř Ved (Sāma, Yajur, Ṛg a Atharva), rozumí se, že i ony jsou Kṛṣṇa.