Skip to main content

13. VERS

TEXT 13

Szöveg

Tekst

mahātmānas tu māṁ pārtha
daivīṁ prakṛtim āśritāḥ
bhajanty ananya-manaso
jñātvā bhūtādim avyayam
mahātmānas tu māṁ pārtha
daivīṁ prakṛtim āśritāḥ
bhajanty ananya-manaso
jñātvā bhūtādim avyayam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

mahā-ātmānaḥ – a nagy lelkek; tu – de; mām – Nekem; pārtha – ó, Pṛthā fia; daivīm – isteni; prakṛtim – természetnél; āśritāḥ – védelmet keresve; bhajanti – szolgálatot végeznek; ananya-manasaḥ – rendületlen elmével; jñātvā – ismerve; bhūta – teremtésnek; ādim – az eredetét; avyayam – kimeríthetetlent.

mahā-ātmānaḥ — suured hinged; tu — aga; mām — Mind; pārtha — oo, Pṛthā poeg; daivīm — jumalikku; prakṛtim — loodust; āśritāḥ — olles leidnud varjupaiga; bhajanti — teenivad; ananya-manasaḥ — kõrvalekaldumatu mõistusega; jñātvā — teades; bhūta — loome; ādim — algset; avyayam — ammendamatut.

Fordítás

Translation

Ó, Pṛthā fia, a nagy lelkek, akik nincsenek illúzióban, az isteni természet védelme alatt állnak. Teljesen elmerülnek az odaadó szolgálatban, mert az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként, eredetinek és kimeríthetetlennek ismernek Engem.

Oo, Pṛthā poeg, suured hinged, kes ei ole sattunud eksiteele, viibivad jumaliku looduse kaitse all. Nad rakendavad end täielikult pühendunud teenimisse, sest teavad, et Mina olen Jumala Kõrgeim Isiksus, algne ja ammendamatu.

Magyarázat

Purport

Ez a vers egyértelműen meghatározza, ki a mahātmā. A mahātmā első ismertetőjele, hogy már elérte az isteni természetet, s nem áll az anyagi természet irányítása alatt. Hogy ez miképpen lehetséges, azt a hetedik fejezet már elmagyarázta: aki meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa előtt, az azon nyomban felszabadul az anyagi természet irányítása alól. Ez az a tulajdonság, ami szükséges hozzá. Amint az ember átadja lelkét az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, azonnal kiszabadul az anyagi természet rabságából. Ez az előkészítő lépés. Az élőlény az Úr határenergiáját képezi, ezért ha megszabadul az anyagi természet befolyásától, rögtön a lelki természet irányítása alá kerül. A lelki természet irányítását daivī prakṛtinek, isteni természetnek nevezik. Amikor tehát az ember azáltal, hogy meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyisége előtt, magasabbra emelkedik, eléri a nagy lélek, a mahātmā szintjét.

Selles värsis kirjeldatakse selgelt mahātmāt. Mahātmā esimene tunnus on, et ta asetseb juba jumaliku looduse mõjuvallas. Materiaalne loodus ei oma tema üle kontrolli. Ning kuidas on see võimalik? Nagu selgitati seitsmendas peatükis, vabaneb see, kes alistub Jumala Kõrgeimale Isiksusele, Śrī Kṛṣṇale, kohe materiaalse looduse võimu alt. See on mahātmā esimene tundemärk. Materiaalse looduse võimu alt on võimalik vabaneda niipea kui alistutakse Jumala Kõrgeimale Isiksusele. See on esimene eeldus. Olles marginaalne energia, asub elusolend, niipea kui ta vabaneb materiaalse looduse võimu alt, vaimse looduse juhtimise alla. Vaimse looduse poolset juhtimist nimetatakse daivī prakṛtiks ehk jumalikuks looduseks. Kui inimene on sel viisil – s.o. Jumala Kõrgeimale Isiksusele alistudes – edasi arenenud, saavutab ta suure hinge ehk mahātmā positsiooni.

A mahātmā figyelmét semmi nem tudja elterelni Kṛṣṇáról, mert jól tudja, hogy Ő az eredeti Legfelsőbb Személy, minden ok oka, s efelől semmi kétsége nincs. Ilyen mahātmāvá, nagy lélekké más mahātmāk vagy tiszta bhakták társaságában válhat valaki. A tiszta bhaktákat még Kṛṣṇa más formái – köztük a négykarú Mahā-viṣṇu – sem érdeklik. Egyedül Kṛṣṇa kétkarú formájához vonzódnak, nem pedig Kṛṣṇa más formáihoz, s nem törődnek semmilyen félisten vagy ember imádatával sem. Kizárólag Kṛṣṇán meditálnak, Kṛṣṇa-tudatban, és szakadatlanul az Úr rendíthetetlen szolgálatát végzik.

Mahātmā ei pööra tähelepanu millelegi muule peale Kṛṣṇa, sest ta teab täpselt, et Kṛṣṇa on algne Kõrgeim Isiksus, kõikide põhjuste põhjus. Selles pole vähimatki kahtlust. Selliseks mahātmāks ehk suureks hingeks on võimalik areneda suheldes teiste mahātmādega, s.o. puhaste pühendunutega. Puhtaid pühendunuid ei köida isegi mitte Kṛṣṇa teised kehastused nagu neljakäeline Mahā-Viṣṇu. Neid köidab üksnes kahekäeline Kṛṣṇa. Samuti ei huvita neid ühegi pooljumala või inimese kuju. Kṛṣṇa teadvuses viibijatena mediteerivad nad üksnes Kṛṣṇale. Nad on alati vankumatult hõivatud Jumala teenimisega Kṛṣṇa teadvuses.