Skip to main content

12. VERS

TEXT 12

Szöveg

Tekst

moghāśā mogha-karmāṇo
mogha-jñānā vicetasaḥ
rākṣasīm āsurīṁ caiva
prakṛtiṁ mohinīṁ śritāḥ
moghāśā mogha-karmāṇo
mogha-jñānā vicetasaḥ
rākṣasīm āsurīṁ caiva
prakṛtiṁ mohinīṁ śritāḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

mogha-āśāḥ – azok, akiknek reményei meghiúsultak; mogha-karmāṇaḥ – azok, akiknek gyümölcsöző cselekedeteik meghiúsultak; mogha-jñānāḥ – azok, akik kudarcot vallottak a tudás terén; vicetasaḥ – a megzavarodottak; rākṣasīm – a démoni; āsurīm – ateista; ca – és; eva – bizony; prakṛtim – természetnél; mohinīm – megtévesztőnél; śritāḥ – menedéket keresve.

mogha-āśāḥ — nurjunud lootused; mogha-karmāṇaḥ — edutus karmalistes tegevustes; mogha-jñānāḥ — väärtusetuks muutunud teadmised; vicetasaḥ — segaduses; rākṣasīm — deemonlikku; āsurīm — ateistlikku; ca — ja; eva — kindlasti; prakṛtim — loodust; mohinīm — segadusse ajav; śritāḥ — otsides kaitset.

Fordítás

Translation

Ezek a megzavarodott emberek a démoni és ateista nézetekhez vonzódnak. Ebben az illuzórikus állapotban a felszabaduláshoz, a gyümölcsöző tettekhez és a tudomány műveléséhez fűzött összes reményük meghiúsul.

Sel viisil segadusse aetud inimesi kütkestavad deemonlikud ja ateistlikud vaated. Selliselt eksitusse viiduna nurjuvad kõik nende lootused vabanemisele, karmalised tegevused ning teadmistekultuur.

Magyarázat

Purport

Sok hívő van, aki csupán színleli, hogy Kṛṣṇa-tudatú és odaadó szolgálatot végez, ám a valóságban nem hiszi tiszta szívből, hogy az Abszolút Igazság az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa. Az ilyen emberek sohasem fogják az odaadó szolgálat gyümölcsét megízlelni, és sohasem térhetnek haza Istenhez. A gyümölcsöző jámbor cselekedeteket végzők – akik végső soron arra vágynak, hogy megszabaduljanak az anyagi kötelékektől – sem lesznek soha sikeresek, mert gúnyt űznek az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből, Kṛṣṇából. A Kṛṣṇát kigúnyolókról tehát tudnunk kell, hogy démonikusak és ateisták. A Bhagavad-gītā hetedik fejezete szerint az ilyen démonikus bűnösök sohasem hódolnak meg Kṛṣṇának. Elmebeli spekulációval akarják elérni az Abszolút Igazságot, ezért arra a téves következtetésre jutnak, hogy a közönséges élőlény és Kṛṣṇa egy és ugyanaz. E téves meggyőződésre alapozva úgy vélik, hogy bár az emberek testét pillanatnyilag befedi az anyagi természet, a felszabadulás után azonnal megszűnik minden különbség Isten és őközöttük. Kísérletük, hogy eggyé váljanak Kṛṣṇával, illuzórikus, ezért kudarccal fog végződni. Mint ahogy ez a vers is rámutat, a lelki tudásra ateista és démoni módszerekkel törekvők erőfeszítése mindig meddő marad. Ezek az emberek mindig kudarcot vallanak, ha megpróbálják elsajátítani a védikus irodalom, például a Vedānta-sūtra és az upaniṣadok tudományát.

On palju pühendunuid, kes peavad end Kṛṣṇa teadvuses viibivaiks, pühendunud teenimist praktiseerivaiks inimesteks, kuid kes oma südames ei tunnista Jumala Kõrgeimat Isiksust Kṛṣṇat kui Absoluutset Tõde. Nemad ei saa kunagi maitsta pühendunud teenimise vilja – Jumala juurde tagasijõudmist. Samuti ei saada edu neid, kes pilkavad Jumala Kõrgeimat Isiksust Kṛṣṇat, ehkki nad on hõivatud karmaliste jumalakartlike tegudega ning loodavad lõpptulemusena vabaneda materiaalsetest köidikutest. Teisisõnu öeldes on Kṛṣṇat pilkavad inimesed deemonlikud ehk ateistlikud. „Bhagavad- gītā" seitsmendas peatükis selgitatakse, et sellised uskmatud inimesed ei alistu kunagi Kṛṣṇale. Seetõttu jõuavad nad oma mõttespekulatsioonides Absoluutsest Tõest eksliku järelduseni, et tavaline elusolend ja Kṛṣṇa on üks ja seesama. Sellisest valest järeldusest lähtudes arvavad nad, et iga inimese keha on hetkel lihtsalt materiaalse loodusega kaetud ning et niipea kui inimene vabaneb sellest materiaalsest kehast, pole tema ja Jumala vahel enam mingit erinevust. Selline üritus Kṛṣṇaga üheks saada on aga määratud nurjuma, sest nimetatud järeldus on ekslik. Selline vaimsete teadmiste ateistlik ja deemonlik ärakasutamine on alati asjatu. Selline on selle värsi mõte. Sellistel inimestel pole mingit kasu omandada teadmisi vedakirjanduse erinevatest teostest, nagu „Vedānta-sūtrast" ja „Upaniṣadidest".

Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét közönséges embernek tekinteni tehát nagy sértés. Akik így tesznek, azok minden bizonnyal az illúzió rabjai, mert képtelenek megérteni Kṛṣṇa örökkévaló formáját. A Bṛhad-viṣṇu-smṛti félreérthetetlenül kijelenti:

On suur solvang pidada Kṛṣṇat, Jumala Kõrgeimat Isiksust, tavaliseks inimeseks. Need, kes seda teevad, on kindlasti eksiteel, sest nad ei suuda mõista Kṛṣṇa igavest kuju. „Bṛhad-viṣṇu-smṛti" ütleb selgelt:

yo vetti bhautikaṁ dehaṁ
kṛṣṇasya paramātmanaḥ
sa sarvasmād bahiṣ-kāryaḥ
śrauta-smārta-vidhānataḥ
mukhaṁ tasyāvalokyāpi
sa-celaṁ snānam ācaret
yo vetti bhautikaṁ dehaṁ
kṛṣṇasya paramātmanaḥ
sa sarvasmād bahiṣ-kāryaḥ
śrauta-smārta-vidhānataḥ
mukhaṁ tasyāvalokyāpi
sa-celaṁ snānam ācaret

„Annak az embernek, aki Kṛṣṇa testét anyaginak tekinti, tilos a śrutiban és a smṛtiben leírt rítusokat és szertartásokat végeznie. Ha pedig valaki véletlenül megpillantja egy ilyen ember arcát, annak azonnal meg kell fürödnie a Gangeszben, hogy megtisztuljon a fertőzéstől.” Az emberek azért űznek gúnyt Kṛṣṇából, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből, mert irigyek Rá. Rájuk kétségtelenül az vár, hogy ateista és démoni fajokban kell újra és újra megszületniük. Igazi tudásukat örökre illúzió fedi be, s így lassanként a teremtés legsötétebb régióiba süllyednek.

„See, kes peab Śrī Kṛṣṇa keha materiaalseks, tuleb ajada eemale śruti ja smṛti rituaalide ja toimingute juurest. Kui keegi juhuslikult juhtub nägema sellise inimese nägu, peab ta viivitamatult kastma end Gangesesse, puhastumaks saastavast nakkusest." Inimesed mõnitavad Kṛṣṇat, kuna nad kadestavad Jumala Kõrgeimat Isiksust. Nende saatuseks on kindlasti sündida korduvalt ateistlikku ja deemonlikku elu elavate liikide hulgas. Nende pettekujutelmad saavad lakkamatult võimust nende tõeliste teadmiste üle ning aja jooksul taanduvad nad loome kõige pimedamatesse regioonidesse.