Skip to main content

6. VERS

VERSO 6

Szöveg

Texto

yaṁ yaṁ vāpi smaran bhāvaṁ
tyajaty ante kalevaram
taṁ tam evaiti kaunteya
sadā tad-bhāva-bhāvitaḥ
yaṁ yaṁ vāpi smaran bhāvaṁ
tyajaty ante kalevaram
taṁ tam evaiti kaunteya
sadā tad-bhāva-bhāvitaḥ

Szó szerinti jelentés

Sinônimos

yam yam – bármilyenre; vā api – egyáltalán; smaran – emlékezve; bhāvam – természetre; tyajati – elhagyja; ante – a végén; kalevaram – ezt a testet; tam tam – hasonlót; eva – bizony; eti – kap; kaunteya – ó, Kuntī fia; sadā – mindig; tat – arra; bhāva – a létállapotra; bhāvitaḥ – emlékezve.

yam yam — qualquer que seja; api — absolutamente; smaran — lembrando; bhāvam — natureza; tyajati — abandona; ante — no fim; kalevaram — este corpo; tam tam — semelhante; eva — decerto; eti — alcança; kaunteya — ó filho de Kuntī; sadā — sempre; tat — este; bhāva — estado de existência; bhāvitaḥ — lembrando.

Fordítás

Tradução

Ó, Kuntī fia! Amilyen létállapotra emlékezik az ember teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül.

Qualquer que seja o estado de existência de que alguém se lembre ao deixar o corpo, ó filho de Kuntī, esse mesmo estado ele alcançará impreterivelmente.

Magyarázat

Comentário

Ez a vers elmagyarázza, hogyan történik a testcsere a halál válságos pillanatában. Aki élete végén Kṛṣṇára gondolva hagyja el a testét, eléri a Legfelsőbb Úr transzcendentális természetét. Az azonban nem igaz, hogy aki nem Kṛṣṇára gondol, szintén eljut e transzcendentális szintre. Ezt nagyon jól meg kell jegyeznünk. Hogyan hagyhatja el a testét az ember a megfelelő elmeállapotban? Bharata Mahārāja nagyszerű személyiség volt, halála pillanatában mégis egy őzre gondolt, s így következő életében egy őztestbe került. Noha őzként is vissza tudott emlékezni előző élete tetteire, el kellett fogadnia ezt az állati testet. Az ember elmeállapotát a halál pillanatában természetesen azok a gondolatok határozzák meg, melyek élete során foglalkoztatták. A következő életet tehát a jelenlegi lét teremti meg. Ha valaki életében a jóság kötőerejének hatása alatt állt, s mindig Kṛṣṇára gondolt, akkor élete végén is emlékezni tud majd Kṛṣṇára. Ez segíti majd abban, hogy elérje Kṛṣṇa transzcendentális természetét. Ha valaki transzcendentálisan elmerül Kṛṣṇa szolgálatában, következő teste transzcendentális (lelki) test lesz, nem pedig anyagi. A Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare éneklése a legjobb módszer, amelynek segítségével az ember élete végén sikeresen változtathatja meg létállapotát.

Aqui se explica o processo no qual muda-se de natureza no momento crítico da morte. Aquele que no fim da vida abandona o corpo pensando em Kṛṣṇa alcança a natureza transcendental do Senhor Supremo, mas não é verdade que quem pensa em algo diferente de Kṛṣṇa alcance o mesmo estado transcendental. Este é um ponto no qual devemos atentar com muito cuidado. Como pode alguém ter um estado mental apropriado no momento em que vai morrer? Mahārāja Bharata, embora uma grande personalidade, no fim de sua vida pensou num veado, e assim em sua próxima vida foi transferido para o corpo de um veado. Embora como veado, ele se lembrasse de suas atividades passadas, mesmo assim teve que aceitar um corpo de animal. É claro que os pensamentos que alguém cultiva durante o transcurso da vida acumulam-se para influenciar que pensamentos ele terá ao chegar o momento da morte; logo, nesta vida ele cria a sua vida seguinte. Se em sua vida atual a pessoa vive no modo da bondade e pensa sempre em Kṛṣṇa, é possível que, ao chegar o momento de sua morte, ela lembre-se de Kṛṣṇa. Isto a ajudará a ser transferida para a natureza transcendental de Kṛṣṇa. Se alguém se absorve transcendentalmente no serviço a Kṛṣṇa, então, seu próximo corpo será transcendental (espiritual), e não material. Portanto, cantar Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare é o melhor processo para que alguém ao chegar no final da vida, mude com êxito o estado de existência.