Skip to main content

6. VERS

TEXT 6

Szöveg

Texto

yaṁ yaṁ vāpi smaran bhāvaṁ
tyajaty ante kalevaram
taṁ tam evaiti kaunteya
sadā tad-bhāva-bhāvitaḥ
yaṁ yaṁ vāpi smaran bhāvaṁ
tyajaty ante kalevaram
taṁ tam evaiti kaunteya
sadā tad-bhāva-bhāvitaḥ

Szó szerinti jelentés

Palabra por palabra

yam yam – bármilyenre; vā api – egyáltalán; smaran – emlékezve; bhāvam – természetre; tyajati – elhagyja; ante – a végén; kalevaram – ezt a testet; tam tam – hasonlót; eva – bizony; eti – kap; kaunteya – ó, Kuntī fia; sadā – mindig; tat – arra; bhāva – a létállapotra; bhāvitaḥ – emlékezve.

yam yam — todo lo que; — cualquiera de ellos; api — también; smaran — recordando; bhāvam — naturaleza; tyajati — abandona; ante — al final; kalevaram — este cuerpo; tam tam — similar; eva — ciertamente; eti — obtiene; kaunteya — ¡oh, hijo de Kuntī!; sadā — siempre; tat — ese; bhāva — estado de existencia; bhāvitaḥ — recordando.

Fordítás

Traducción

Ó, Kuntī fia! Amilyen létállapotra emlékezik az ember teste elhagyásakor, azt éri majd el kétségtelenül.

Cualquier estado de existencia que uno recuerde cuando abandone el cuerpo, ese estado alcanzará sin falta.

Magyarázat

Significado

Ez a vers elmagyarázza, hogyan történik a testcsere a halál válságos pillanatában. Aki élete végén Kṛṣṇára gondolva hagyja el a testét, eléri a Legfelsőbb Úr transzcendentális természetét. Az azonban nem igaz, hogy aki nem Kṛṣṇára gondol, szintén eljut e transzcendentális szintre. Ezt nagyon jól meg kell jegyeznünk. Hogyan hagyhatja el a testét az ember a megfelelő elmeállapotban? Bharata Mahārāja nagyszerű személyiség volt, halála pillanatában mégis egy őzre gondolt, s így következő életében egy őztestbe került. Noha őzként is vissza tudott emlékezni előző élete tetteire, el kellett fogadnia ezt az állati testet. Az ember elmeállapotát a halál pillanatában természetesen azok a gondolatok határozzák meg, melyek élete során foglalkoztatták. A következő életet tehát a jelenlegi lét teremti meg. Ha valaki életében a jóság kötőerejének hatása alatt állt, s mindig Kṛṣṇára gondolt, akkor élete végén is emlékezni tud majd Kṛṣṇára. Ez segíti majd abban, hogy elérje Kṛṣṇa transzcendentális természetét. Ha valaki transzcendentálisan elmerül Kṛṣṇa szolgálatában, következő teste transzcendentális (lelki) test lesz, nem pedig anyagi. A Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare éneklése a legjobb módszer, amelynek segítségével az ember élete végén sikeresen változtathatja meg létállapotát.

Aquí se explica el proceso mediante el cual uno cambia su naturaleza en el crítico momento de la muerte. La persona que al final de su vida abandona su cuerpo pensando en Kṛṣṇa, alcanza la naturaleza trascendental del Señor Supremo, pero no es cierto que una persona que piense en algo diferente de Kṛṣṇa, alcance el mismo estado trascendental. Este es un punto que debemos notar muy cuidadosamente. ¿Cómo es posible morir en el estado mental apropiado? Mahārāja Bharata, aunque era una gran personalidad, pensó en un venado al final de su vida, y, por ello, en su siguiente vida fue trasladado al cuerpo de un venado. Aunque como venado él recordaba sus actividades pasadas, tuvo que aceptar ese cuerpo de animal. Indudablemente, los pensamientos que se tienen en el transcurso de la vida se acumulan e influyen en los pensamientos que uno tiene en el momento de la muerte; así que, esta vida crea la siguiente vida de uno. Si en la vida actual uno vive bajo la influencia de la modalidad de la bondad y piensa siempre en Kṛṣṇa, es posible que al final de su vida uno recuerde a Kṛṣṇa. Eso lo ayudará a uno a ser trasladado a la naturaleza trascendental de Kṛṣṇa. Si uno está absorto de un modo trascendental en el servicio de Kṛṣṇa, entonces su siguiente cuerpo será trascendental (espiritual), no material. Por consiguiente, el canto de Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare, es el mejor proceso para que al final de la vida uno cambie con éxito el estado de su existencia.