Skip to main content
[hu] Library » A Bhagavad-gita úgy, ahogy van » NYOLCADIK FEJEZET

25. VERS

TEXT 25

Szöveg

Texte

dhūmo rātris tathā kṛṣṇaḥ
ṣaṇ-māsā dakṣiṇāyanam
tatra cāndramasaṁ jyotir
yogī prāpya nivartate
dhūmo rātris tathā kṛṣṇaḥ
ṣaṇ-māsā dakṣiṇāyanam
tatra cāndramasaṁ jyotir
yogī prāpya nivartate

Szó szerinti jelentés

Synonyms

dhūmaḥ – füst; rātriḥ – éjszaka; tathā – is; kṛṣṇaḥ – a fogyó hold két hete; ṣaṭ-māsāḥ – a hat hónap; dakṣiṇa-ayanam – amikor a Nap a déli féltekén jár; tatra – ott; cāndra-masam – a Hold bolygót; jyotiḥ – a fényt; yogī – a misztikus; prāpya – elérve; nivartate – visszatér.

dhūmaḥ: la brume; rātriḥ: la nuit; tathā: aussi; kṛṣṇaḥ: la quinzaine où la lune s’assombrit; ṣaṭ-māsāḥ: les six mois; dakṣiṇa-ayanam: où le soleil passe au sud; tatra: là; cāndra masam: la lune; jyotiḥ: la lumière; yogī: le yogī mystique; prāpya: atteignant; nivartate: revient.

Fordítás

Translation

Az a misztikus, aki a füst, az éjszaka, a fogyó hold két hete vagy a Nap déli pályájának hat hónapja alatt hagyja el ezt a világot, eljut a Holdra, de újra vissza kell térnie.

S’il part dans la brume, la nuit, pendant les quinze jours du déclin de la lune ou durant les six mois de soleil austral, le yogī atteindra l’astre lunaire, mais devra tout de même revenir sur terre.

Magyarázat

Purport

A Śrīmad-Bhāgavatam harmadik énekében Kapila Muni megemlíti, hogy a gyümölcsöző cselekedetekben és a különféle áldozatok végrehajtásában jártas emberek haláluk után a Holdra kerülnek. Ezek az emelkedett lelkek a félistenek időszámításával mérve körülbelül tízezer évig élnek a Holdon, és a soma-rasa italt fogyasztva élvezik az életet. Végül azonban visszatérnek a Földre. Mindez azt jelenti, hogy a Holdon fejlettebb civilizációjú élőlények laknak, ám durvafizikai érzékszervekkel nem lehet észlelni őket.

Dans le troisième Chant du Śrīmad-Bhāgavatam, Kapila Muni nous apprend que ceux qui, sur terre, s’adonnent aux rituels d’oblations et aux bonnes œuvres atteignent la lune après leur mort. S’étant ainsi élevés, ils y vivent pendant quelque 10000 ans (selon la mesure des devas) et jouissent de la vie en buvant le soma-rasa. Néanmoins, un jour ou l’autre, ils doivent retourner sur terre. Ceci suggère qu’il existe des êtres sur la lune, supérieurs à ceux qui habitent la terre, bien que nos sens grossiers ne puissent les percevoir.