12. VERS
VERŠ 12
Szöveg
Verš
mano hṛdi nirudhya ca
mūrdhny ādhāyātmanaḥ prāṇam
āsthito yoga-dhāraṇām
mano hṛdi nirudhya ca
mūrdhny ādhāyātmanaḥ prāṇam
āsthito yoga-dhāraṇām
Szó szerinti jelentés
Synonyma
sarva-dvārāṇi – a test minden kapuját; saṁyamya – szabályozva; manaḥ – az elmét; hṛdi – a szívben; nirudhya – bezárva; ca – is; mūrdhni – a fejen; ādhāya – rögzítve; ātmanaḥ – a léleknek; prāṇam – életlevegőjét; āsthitaḥ – elhelyezkedik; yoga-dhāraṇām – a yoga állapotában.
sarva-dvārāṇi — všetky brány tela; saṁyamya — ovládané; manaḥ — myseľ; hṛdi — na srdce; nirudhya — upriami; ca — tiež; mūrdhni — do hlavy; ādhāya — umiestni; ātmanaḥ — dušu; prāṇam — životný dych; āsthitaḥ — zotrváva; yoga-dhāraṇām — v yoge.
Fordítás
Překlad
A yoga állapota eltávolodást jelent minden érzéki tevékenységtől. Érzékeinek összes ajtaját bezárva, elméjét a szívre összpontosítva, életlevegőjét a koponya felső részében tartva az ember megszilárdulhat a yogában.
Yoga znamená odpútať sa od všetkých zmyslových pôžitkov. Kto uzavrie všetky brány zmyslov, uprie myseľ na srdce a dych života umiestni na vrchol hlavy, ten zotrváva v yoge.
Magyarázat
Význam
A yoga gyakorlásához – ahogyan ez a vers ajánlja – az embernek először el kell zárnia az érzékkielégítés minden ajtaját. Ezt pratyāhārának nevezik, ami azt jelenti, hogy az ember visszavonja az érzékeket az érzéktárgyaktól. A tudásszerző érzékszerveket – a szemet, a fület, az orrot, a nyelvet, a tapintást – teljes uralma alatt kell tartania, és nem szabad érzékkielégítésre használnia azokat. Ily módon elméjét a szívben lévő Felsőlélekre összpontosítja, az életerőt pedig a fej felső részébe emeli. Ezt a folyamatot a hatodik fejezet részletesen leírja. Ahogyan azonban korábban is említettük, ebben a korszakban ez a folyamat a gyakorlatban nem célszerű. A legjobb módszer a Kṛṣṇa-tudat. Ha valaki az elméjét az odaadó szolgálatban állandóan Kṛṣṇára tudja rögzíteni, annak nagyon könnyű zavartalan transzcendentális transzban, azaz samādhiban maradnia.
Ak sa chce človek venovať yoge, mal by sa najprv vzdať zmyslových pôžitkov. To sa nazýva pratyāhāra alebo odtiahnutie zmyslov od zmyslových predmetov. Zmyslové orgány pre získavanie poznania — oči, uši, nos, jazyk a pokožka — je treba ovládať a nedovoliť im, aby sa oddávali zmyslovým pôžitkom. Potom môže človek upriamiť svoju myseľ na Naddušu v srdci a sústrediť životný dych na vrchol hlavy. Ale ako už bolo povedané, toto cvičenie, podrobne opísané v šiestej kapitole, nie je dnes prakticky možné. Najlepší spôsob sebarealizácie je vedomie Kṛṣṇu. Keď človek dokáže prostredníctvom oddanej služby uprieť svoju myseľ na Kṛṣṇu, môže veľmi ľahko zotrvať v transcendentálnom tranze, v samādhi.