Skip to main content

11. VERS

TEXT 11

Szöveg

Texte

yad akṣaraṁ veda-vido vadanti
viśanti yad yatayo vīta-rāgāḥ
yad icchanto brahma-caryaṁ caranti
tat te padaṁ saṅgraheṇa pravakṣye
yad akṣaraṁ veda-vido vadanti
viśanti yad yatayo vīta-rāgāḥ
yad icchanto brahma-caryaṁ caranti
tat te padaṁ saṅgraheṇa pravakṣye

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yat – amelyiket; akṣaram – az oṁ szótagot; veda-vidaḥ – akik ismerik a Védákat; vadanti – mondják; viśanti – behatolnak; yat – amibe; yatayaḥ – a nagy bölcsek; vīta-rāgāḥ – a lemondott életrendben; yat – amit; icchantaḥ – kívánva; brahmacaryam – cölibátust; caranti – gyakorolnak; tat – azt; te – neked; padam – helyzetet; saṅgraheṇa – összefoglalva; pravakṣye – meg fogom magyarázni.

yat: ce que; akṣaram: la syllable oṁ; veda-vidaḥ: ceux qui connaissent les Védas; vadanti: disent; viśanti: entrent; yat: dans lequel; yatayaḥ: les grands sages; vīta-rāgāḥ: dans l’ordre du renoncement; yat: ce que; icchantaḥ: désirant; brahma-caryam: la continence; caranti: pratiquent; tat: cette; te: à toi; padam: situation; saṅgraheṇa: en résumé; pravakṣye: Je t’expliquerai.

Fordítás

Translation

A Védákat jól ismerő bölcsek, akik az oṁkārát ismétlik, valamint a lemondás rendjének nagy szentjei a Brahmanba hatolnak. Az ilyen tökéletességre vágyakozók cölibátusban élnek. Most röviden elmagyarázom neked azt a folyamatot, amely által felszabadulhat az ember.

Les grands sages ayant embrassé l’ordre du renoncement, qui sont versés dans les Védas et prononcent l’oṁ-kāra, pénètrent dans le Brahman. Pour atteindre cette perfection ils doivent vivre dans la continence. Je vais maintenant t’enseigner le procédé qui permet d’obtenir le salut.

Magyarázat

Purport

Az Úr Śrī Kṛṣṇa azt javasolja Arjunának, hogy gyakorolja a ṣaṭ-cakra-yogát, amelynek során az ember az életlevegőjét a két szemöldöke közé rögzíti. Arra gondolva, hogy Arjuna esetleg nem ismeri ezt a yogát, az Úr a következő versekben elmagyarázza a módszert. Elmondja, hogy bár a Brahman egyetlen, mégis különféle megnyilvánulásai és aspektusai vannak. Az akṣara vagy oṁkāra, az oṁ szótag különösen az imperszonalisták számára azonos Brahmannal. Kṛṣṇa itt arról a személytelen Brahmanról beszél, amelybe a lemondott életrend bölcsei hatolnak.

Le Seigneur, Kṛṣṇa, a recommandé à Arjuna la pratique du ṣaṭ-cakra-yoga, par laquelle on fait monter le souffle vital entre les sourcils. Mais considérant qu’Arjuna peut bien ne pas connaître ce procédé, le Seigneur le lui explique dans les versets suivants. Le Brahman, bien qu’il soit un et sans égal, Se manifeste sous des aspects divers. Pour l’impersonnaliste par exemple, l’akṣara ou oṁ-kāra – la syllabe oṁ – est assimilé au Brahman. Kṛṣṇa décrit maintenant le Brahman impersonnel où pénètrent les sages qui ont adopté l’ordre du renoncement.

A védikus oktatási rendszerben a cölibátust fogadott tanítványokat, akik a lelki tanítómesterrel élnek, kezdettől fogva az oṁ ismétlésére és a végső, személytelen Brahman ismeretére tanítják, s így a Brahman két aspektusának ébredhetnek tudatára. Ez a gyakorlat nagyon lényeges a lelki életben fejlődni kívánó tanítványok számára, ám korunkban ez a brahmacārī élet (a cölibátus) egyáltalán nem lehetséges. Napjaink társadalma olyannyira megváltozott, hogy az embernek nincs lehetősége arra, hogy fiatal éveitől kezdve cölibátusban éljen. A tudás különféle területeinek világszerte számtalan intézménye létezik, ám olyan elismert intézmény nincsen, ahol a tanítványok elsajátíthatnák a brahmacārī elveket. Mindaddig, amíg az ember nem fogad cölibátust, nagyon nehezen fejlődhet a lelki életben. Az Úr Caitanya ezért az írások Kali-korszakra vonatkozó parancsolatai alapján azt hirdette, hogy ebben a korban nincs más módszer a Legfelsőbb elérésére, mint az Úr Kṛṣṇa szent nevének éneklése: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare, Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare.

Dans le système d’éducation védique, les étudiants apprennent dès les premiers temps à faire vibrer le son oṁ et sont instruits sur la nature du Brahman impersonnel, tandis qu’ils vivent dans le plus complet célibat auprès de leur maître spirituel. Ils réalisent ainsi deux des aspects du Brahman. La continence est primordiale pour le progrès spirituel de l’étudiant. Par malheur, les structures sociales ont tellement changé qu’il est aujourd’hui impossible à un individu de demeurer chaste (brahmacārī) tout au long de sa vie d’étudiant, d’observer strictement le célibat. Les universités de nos jours proposent une multitude de disciplines, mais nulle part on n’enseigne les principes du brahmacarya, sans lesquels il est très difficile de progresser dans la vie spirituelle. C’est pour cette raison que Caitanya Mahāprabhu vint enseigner au monde la méthode qui, selon les Écritures, constitue le seul moyen de réaliser l’Absolu dans l’ère de Kali, c’est-à-dire le chant des saints noms de Kṛṣṇa: Hare Kṛṣṇa Hare Kṛṣṇa Kṛṣṇa Kṛṣṇa Hare Hare / Hare Rāma Hare Rāma Rāma Rāma Hare Hare.