Skip to main content

Bg. 7.17

Szöveg

teṣāṁ jñānī nitya-yukta
eka-bhaktir viśiṣyate
priyo hi jñānino ’tyartham
ahaṁ sa ca mama priyaḥ

Szó szerinti jelentés

teṣām – közülük; jñānī – a teljes tudással rendelkező; nitya-yuktaḥ – mindig elfoglalt; eka – csak; bhaktiḥ – odaadó szolgálattal; viśiṣyate – kiemelkedik; priyaḥ – nagyon kedves; hi – bizony; jñāninaḥ – a tudással rendelkezőnek; atyartham – nagyon; aham – Én vagyok; saḥ – ő; ca – is; mama – Nekem; priyaḥ – kedves.

Fordítás

Ezek közül a teljes tudással rendelkező a legjobb, aki mindig a tiszta odaadó szolgálatba merül, mert nagyon kedves vagyok neki, és ő is kedves Nekem.

Magyarázat

Az anyagi vágyak minden szennyeződésétől megszabadulva a boldogtalanok, a kíváncsiak, a nincstelenek és a legfelsőbb tudás után kutatók mind tiszta bhaktákká válhatnak. Közülük azonban az válik igazán az Úr tiszta bhaktájává, aki teljes tudással rendelkezik az Abszolút Igazságról, s mentes minden anyagi vágytól. Az Úr azt mondja, hogy a négy csoport közül a teljes tudással rendelkező bhakta a legjobb, aki ugyanakkor odaadóan szolgálja Őt. Tudás után kutatva az ember felismeri, hogy éne különbözik az anyagi testtől, majd még tovább fejlődve eljut a személytelen Brahmanról és a Paramātmāról szóló tudáshoz. A teljes megtisztulás után megérti, hogy eredeti természetének megfelelően Isten örök szolgája. A tiszta bhaktákkal kapcsolatba kerülve tehát a kíváncsiak, a boldogtalanok, az anyagi jólétre vágyakozók és a tudással rendelkezők is valamennyien megtisztulnak. Az Úrnak azonban az a legkedvesebb, aki a kezdeti szinten teljes tudással rendelkezik a Legfelsőbb Úrról, s ugyanakkor odaadó szolgálatot végez Neki. Aki tiszta tudással rendelkezik az Istenség Legfelsőbb Személyiségének transzcendentális természetéről, az odaadó szolgálata során védelmet élvez, így az anyag nem fertőzheti meg.