8. VERS

VERŠ 8

Szöveg

Verš

jñāna-vijñāna-tṛptātmā
kūṭa-stho vijitendriyaḥ
yukta ity ucyate yogī
sama-loṣṭrāśma-kāñcanaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyma

jñāna – a megszerzett tudás által; vijñāna – és a gyakorlatban megélt tudás által; tṛpta – elégedett; ātmā – élőlény; kūṭa-sthaḥ – a lelki síkon; vijita-indriyaḥ – szabályozott érzékű; yuktaḥ – alkalmas az önmegvalósításra; iti – így; ucyate – mondják; yogī – a misztikus; sama – kiegyensúlyozott; loṣṭra – kavics; aśma – kő; kāñcanaḥ – arany.

jñāna — získaným poznaním; vijñāna — uskutočneným poznaním; tṛpta — spokojný; ātmā — živá bytosť; kūṭa-sthaḥ — umiestnený na duchovnej úrovni; vijita-indriyaḥ — ovládajúci zmysly; yuktaḥ — spôsobilý pre duchovnú realizáciu; iti — potom; ucyate — hovorí sa; yogī — yogīn; sama — rovnaký; loṣṭra — hrudu; aśma — kameň; kāñcanaḥ — zlato.

Fordítás

Překlad

Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak akkor hívják yogīnak [misztikusnak], ha teljesen elégedetté vált megszerzett tudása és annak megvalósítása által. Az ilyen ember transzcendentális szinten áll, s önfegyelmezett. Mindent egyenlőnek lát, legyen az kavics, kő vagy arany.

Hovorí sa, že človek, ktorého plne uspokojuje získané a uskutočnené poznanie, sa nazýva yogīn (alebo mystik) a je sebarealizovanou dušou. Taký človek už dosiahol transcendentálnu úroveň a dospel k sebaovládaniu. Na všetko — na hrudu, kameň či zlato — hľadí rovnako.

Magyarázat

Význam

A csupán elméleti tudásnak, mely nélkülözi a Legfelsőbb Igazságról való teljes tudatosságot, nincs haszna. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234) így ír ezzel kapcsolatban:

Vedomosti získané z kníh sú bez realizácie Najvyššej Pravdy zbytočné. V Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234) je to vyjadrené takto:

ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ

„Szennyezett anyagi érzékeivel senki sem értheti meg Śrī Kṛṣṇa nevének, alakjának, jellemének és kedvteléseinek transzcendentális természetét. Ez csakis akkor tárul fel az ember előtt, ha az Úrnak végzett transzcendentális szolgálat lelkileg áthatja.”

„Nikto nemôže pochopiť transcendentálnu povahu Kṛṣṇových mien, podôb, vlastností a zábav prostredníctvom svojich hmotne znečistených zmyslov. Jedine človeku duchovne naplnenému transcendentálnou službou Pánovi môžu byť vyjavené všetky tieto stránky Pánovej transcendentálnej povahy.“

A Bhagavad-gītā a Kṛṣṇa-tudat tudománya. A világi bölcsesség egymagában senkit sem változtathat Kṛṣṇa-tudatúvá; az embernek olyan szerencsésnek kell lennie, hogy találkozzon egy tiszta tudatú emberrel. A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből megvalósított tudással rendelkezik, mert elégedett a tiszta odaadó szolgálattal, a megvalósított tudás által pedig az ember tökéletessé válik. A transzcendentális tudás birtokában szilárd maradhat meggyőződésében, de a csak elméleti tudással rendelkezőt könnyen megzavarhatják a látszólagos ellentmondások. Egyedül az önmegvalósítást elért lélek ura valóban önmagának, mert meghódolt Kṛṣṇa előtt. Transzcendentális ő, mert semmi köze a világi tudáshoz. Számára a világi tudás és az elméleti spekuláció – amit mások úgy becsülnek, mint az aranyat – nem ér többet a kavicsnál vagy a kőnél.

Bhagavad-gītā je náuka o Bohu, o vedomí Kṛṣṇu, ktoré nemožno dosiahnuť pomocou svetského vzdelania. Človek musí mať veľké šťastie, aby sa stretol s osobou, ktorá má čisté vedomie. Človek vedomý si Kṛṣṇu môže realizovať poznanie vďaka Jeho milosti, pretože je uspokojený s čistou oddanou službou. Realizáciou poznania sa stáva dokonalým. Duchovné poznanie upevňuje naše presvedčenie, zatiaľ čo akademické znalosti nás nechávajú zmätenými nad zdanlivými protikladmi tohto sveta. Iba realizovaná duša, ktorá sa odovzdala Kṛṣṇovi, naozaj dospela k sebaovládaniu. Nachádza sa na transcendentálnej úrovni, keďže nemá nič spoločné so svetskou učenosťou. Hoci pre ostatných môže mať svetské poznanie a mentálna špekulácia cenu zlata, pre transcendentalistu nemá väčšiu hodnotu než hruda či kameň.