Skip to main content

8. VERS

第8節

Szöveg

テキスト

jñāna-vijñāna-tṛptātmā
kūṭa-stho vijitendriyaḥ
yukta ity ucyate yogī
sama-loṣṭrāśma-kāñcanaḥ
jñāna-vijñāna-tṛptātmā
kūṭa-stho vijitendriyaḥ
yukta ity ucyate yogī
sama-loṣṭrāśma-kāñcanaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

jñāna – a megszerzett tudás által; vijñāna – és a gyakorlatban megélt tudás által; tṛpta – elégedett; ātmā – élőlény; kūṭa-sthaḥ – a lelki síkon; vijita-indriyaḥ – szabályozott érzékű; yuktaḥ – alkalmas az önmegvalósításra; iti – így; ucyate – mondják; yogī – a misztikus; sama – kiegyensúlyozott; loṣṭra – kavics; aśma – kő; kāñcanaḥ – arany.

jñāna — 得た知識によって; vijñāna — そして悟った知識; tṛpta — 満足して; ātmā —生物; kūṭa-sthaḥ — 精神的に位置した; vijita-indriyaḥ — 感覚を支配した; yuktaḥ — 自己実現の可能な; iti — このように; ucyate — ~であると言われる; yogī —神秘家; sama — 平等に見なす; loṣṭra — 小石; aśma — 石; kāñcanaḥ — 金.

Fordítás

Translation

Csak akkor szilárd valaki az önmegvalósításban, és csak akkor hívják yogīnak [misztikusnak], ha teljesen elégedetté vált megszerzett tudása és annak megvalósítása által. Az ilyen ember transzcendentális szinten áll, s önfegyelmezett. Mindent egyenlőnek lát, legyen az kavics, kő vagy arany.

真智を得て大悟徹底したとき人はヨーギーと呼ばれ、自己実現したといわれる。彼は感覚を統御して、超越性に安住し、土も石も黄金も皆、一味平等にる。

Magyarázat

Purport

A csupán elméleti tudásnak, mely nélkülözi a Legfelsőbb Igazságról való teljes tudatosságot, nincs haszna. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.234) így ír ezzel kapcsolatban:

至上の真理については、書物からの知識だけでは決して理解できない。次のような言葉が有る。

ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ
ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi
na bhaved grāhyam indriyaiḥ
sevonmukhe hi jihvādau
svayam eva sphuraty adaḥ

„Szennyezett anyagi érzékeivel senki sem értheti meg Śrī Kṛṣṇa nevének, alakjának, jellemének és kedvteléseinek transzcendentális természetét. Ez csakis akkor tárul fel az ember előtt, ha az Úrnak végzett transzcendentális szolgálat lelkileg áthatja.”

「シュリー・クリシュナの名とと性質との超越性(深妙にして想像を絶していること)は、物質に汚染された感覚を通しては理解不能である。主に対する献身奉仕によって、その人に精神性の水が深くしみわたったとき、それらを主が掲示される。」(バクティ・ラサームリタ・シンドゥ1.2.234)

A Bhagavad-gītā a Kṛṣṇa-tudat tudománya. A világi bölcsesség egymagában senkit sem változtathat Kṛṣṇa-tudatúvá; az embernek olyan szerencsésnek kell lennie, hogy találkozzon egy tiszta tudatú emberrel. A Kṛṣṇa-tudatú ember Kṛṣṇa kegyéből megvalósított tudással rendelkezik, mert elégedett a tiszta odaadó szolgálattal, a megvalósított tudás által pedig az ember tökéletessé válik. A transzcendentális tudás birtokában szilárd maradhat meggyőződésében, de a csak elméleti tudással rendelkezőt könnyen megzavarhatják a látszólagos ellentmondások. Egyedül az önmegvalósítást elért lélek ura valóban önmagának, mert meghódolt Kṛṣṇa előtt. Transzcendentális ő, mert semmi köze a világi tudáshoz. Számára a világi tudás és az elméleti spekuláció – amit mások úgy becsülnek, mint az aranyat – nem ér többet a kavicsnál vagy a kőnél.

このバガヴァッド・ギーターは、クリシュナ意識についてのである。世俗的な学識をどれほど高めたところで、クリシュナ意識にはなれない。純粋な意識を持った人と交際することが出来るという幸運が、どうしても必要である。清らかな献身奉仕に専念しているクリシュナ意識の人は、クリシュナの恩寵によって、悟りの知識を持っている。これによってのみ、人は完成するのである。この超越的知識によって、直ぐにの矛盾に迷ってしまい、が混乱する。本当に自己抑制ができるのは、開悟した魂である。クリシュナに絶対服従している人である。彼は俗世の学問や科学の説に動じることなく、超然としている。そういうものは俗人にとって黄金のように見えるかもしれないが、本当は土くれや石ころと同じなのである。